Ukrajna megmutatta, mit tud a saját fegyveripara: egyszerre tizenöt hazai fegyverrendszerrel támadta Novorosszijszkot

Ami szerda éjjel Novorosszijszkban történt, az sokkal fontosabb annál, mint első pillantásra tűnhet és nem is feltétlenül az, hogy Ukrajna ismét elérte az orosz Fekete-tengeri Flotta egyik legfontosabb támaszpontját. A nagyobb kép az, hogy Kijev egyetlen hadműveletben tizenöt különböző, Ukrajnában fejlesztett és gyártott fegyverrendszert vetett be, vagyis egy olyan támadási képességet demonstrált, amely néhány éve még legfeljebb a katonai tervezők fantáziájában létezett.

Volodimir Zelenszkij szerdán jelentette be, hogy a Novorosszijszk elleni műveletben először alkalmaztak egyszerre ilyen nagyszámú ukrán fejlesztésű fegyvert. A csomagban egyaránt voltak nagy hatótávolságú rakéták, repülő drónok és tengeri drónok, vagyis az ukránok nem egyszerűen egy nagy dróntámadást hajtottak végre, hanem különböző fegyvernemeket összehangoló, többrétegű csapást mértek az orosz haditengerészet egyik legfontosabb fekete-tengeri bázisára. Zelenszkij felsorolása szerint a támadásban a Palianytsia, a Peklo, a Bars és a Long Neptune mellett a Mich, Fire Point, Ramzay, Sichen, Trust, Khariok, Bober, Liutyi és Dovbush típusú légi drónok, valamint a Sargan és Mamai tengeri drónok is részt vettek. A lényeg nem az, hogy az olvasónak most katonai szakkatalógust kellene megtanulnia reggelire, hanem az, hogy Ukrajna egyre kevésbé egyetlen fegyverrendszerre vagy egyetlen nyugati szállítóra támaszkodva képes nagy hatótávolságú műveleteket végrehajtani - csakis saját, hazai forrásból előállított fegyverekkel! És ez Oroszországnak meglehetősen rossz hír.

A helyszín sem véletlen. Novorosszijszk az orosz Fekete-tengeri Flotta egyik utolsó nagy, működő kikötői központja, ahová Moszkva azokat a hadihajóit vonta vissza, amelyeket az ukrán támadások miatt már nem érzett biztonságban a megszállt Krímben, mindenekelőtt Szevasztopolban. Az orosz haditengerészet tehát éppen azért költöztette hajóinak jelentős részét Novorosszijszkba, mert úgy gondolta, hogy a kikötő az ukrán támadások számára már megfelelően távoli és védhető. Novorosszijszk több mint 300 kilométerre fekszik a frontvonaltól, ám ez a távolság a mostani ukrán fegyverrendszerek számára már nem jelent olyan akadályt, mint korábban. A támadásban ukrán források szerint több orosz hadihajót is eltaláltak: az Admiral Makarov és az Admiral Essen fregattokat, egy nagy partraszálló hajót, valamint egy korvettet; az ukrán vezérkar és az SZBU ezen kívül a Buyan-M osztályú rakétahajót és a Vaszilij Bikov járőrhajót is a sérült hajók között említette. A támadás nem állt meg a hajóknál. Az ukrán jelentések szerint sérült egy S–300-as légvédelmi rendszer radarja, egy kikötői tűzcsoport, több móló infrastruktúrája, valamint a Hrushova olajterminálhoz vezető alagútbejárat is. Oroszország közben több mint ötszáz ukrán drón lelövéséről számolt be, ami természetesen önmagában semmit nem mond arról, hogy hány eszköz jutott át a légvédelmen, és még kevésbé arról, hogy a támadás ténylegesen mekkora kárt okozott.

A Fekete-tenger nem azért lett ukrán sikertörténet, mert Ukrajnának van egy hatalmas flottája, hanem éppen ellenkezőleg: nincs. És talán ez teszi igazán érdekesebbé az egészet. Ukrajna 2022-ben nem tudott volna klasszikus értelemben vett tengeri háborút vívni Oroszországgal, hiszen az orosz haditengerészet papíron összehasonlíthatatlanul erősebb volt. Moszkvának hadihajói, tengeralattjárói, rakétái és évszázados fekete-tengeri katonai infrastruktúrája volt, Kijev pedig kénytelen volt kitalálni valami mást. Ez a „valami más” azóta egyre inkább működik, mert közben létrejött egy olyan ukrán hadiipar, amely egészen más dimenzióban működik, mint 2022 elején.

Ukrajna ma már saját fejlesztésű és gyártású rakétákat, nagy hatótávolságú drónokat, tengeri drónokat és különböző pilóta nélküli rendszereket alkalmaz, ráadásul a harctéri tapasztalatot szinte azonnal vissza tudja forgatni az újabb fejlesztésekbe. A Kyiv Post szerint a Novorosszijszk elleni támadás éppen ezt demonstrálta: a tizenöt rendszer összehangolt alkalmazása azt mutatja, hogy az ukrán fegyveripar már nem egyszerűen egyedi fegyvereket állít elő, hanem komplex csapásmérő képességet képes létrehozni és működtetni. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy Ukrajna hosszú ideig komoly problémával szembesült: nyugati partnerei nem szívesen engedélyezték, hogy amerikai vagy más nyugati nagy hatótávolságú fegyverekkel mélyen Oroszország területén lévő célpontokat támadjon. A Business Ukraine tavaszi elemzése szerint az ukrán stratégiai fegyverprogram az elmúlt időszakban látványosan felgyorsult, és a hazai fejlesztésű nagy hatótávolságú drónok és cirkálórakéták már több mint ezer kilométerre fekvő orosz célpontok ellen is bevethetők. Ez azért jelentős, mert a fegyverek hatótávolságának növekedésével Oroszország hatalmas területe válik potenciális célponttá, miközben az orosz légvédelemnek egyre nagyobb területet kell megpróbálnia lefedni. A Novorosszijszk elleni támadás ennek a fejlődésnek már nem egy különálló epizódja, hanem egy látványos demonstrációja.

Ugar

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Gesta-ajánló:

Moszkva tesztelni fogja a NATO 5. cikkelyét

Moszkva tesztelni fogja a NATO 5. cikkelyét

Az európaiaknak lassan érdemes hozzászokniuk ahhoz a gondolathoz, hogy az Oroszország és a NATO közötti háború nem feltétlenül úgy kezdődne, ahogy azt a hidegháborús filmekből elképzelnénk, vagyis hogy egyik reggel megszólalnak a légvédelmi szirénák, a tankok pedig átgurulnak a határon. Sokkal valószínűbb, hogy előbb valami egészen mást látunk: felrobban egy vasútvonal, kigyullad egy erőmű,…

ugar
„Ne diszkriminálj, ember!" - Lengyelország megelégelte Musk Starlink-játékait

„Ne diszkriminálj, ember!" - Lengyelország megelégelte Musk Starlink-játékait

Van valami mélyen jelképes abban, ahogy egy szuverén állam külügyminisztere kénytelen a közösségi médiában odaszólni egy milliárdosnak, hogy „ember, ne diszkriminálj". Pontosan ez történt szerdán, amikor Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter nyilvánosan megfenyegette Elon Muskot: Varsó újragondolhatja, hogy fizet-e évi 50 millió dollárt a Starlinkért, miután a cég kizárta Lengyelországot egy…

ugar
Már megint felrobbant egy Ukrajnának gyártó lőszergyár — micsoda véletlen

Már megint felrobbant egy Ukrajnának gyártó lőszergyár — micsoda véletlen

Van egy fajta „véletlen", amelyből ha elég sok gyűlik össze, egy idő után ostobaság véletlennek nevezni — de garantálom a kedves olvasónak, hogy az európai beszari vezetők és a putyinista európai hasznos idióták hada majd pontosan annak fogja nevezni, és semmiféle következménye nem lesz a dolognak. Augusztus 13-án, csütörtök délután hatalmas robbanás rázta meg a Róma melletti Colleferróban működő…

ugar
Trump pénzért árulná a kötelező elnöki tájékoztatást

Trump pénzért árulná a kötelező elnöki tájékoztatást

Donald Trumpnak sikerült eljutnia arra a pontra, ahol az amerikai elnöki kommunikációból nem egyszerűen politikai fegyvert, propagandagépezetet vagy személyes márkát csinál, hanem prémium előfizetéses szolgáltatást, amelyben az igazán tehetősek néhány másodperccel hamarabb tudhatják meg, mit írt az elnök, mint a többiek. És ha valaki most azt gondolja, hogy ez valami rosszul sikerült vicc a…

ugar
Kiszáradt folyók, elszabadult árak: az aszály benyújtotta a számlát Európának

Kiszáradt folyók, elszabadult árak: az aszály benyújtotta a számlát Európának

Franciaországban a monitorozott kisfolyók több mint 40 százaléka kiszáradt vagy megszakadt a folyása — ez a legrosszabb állapot a mérőrendszer 2012-es felállítása óta. Ugyanezekben a napokban az áramtőzsdéken Németországtól Franciaországig elszabadultak az árak, csúcsidőben a 460 eurót is elérve megawattóránként. A kettő között pedig egyetlen közös nevező húzódik, amelynek a neve: aszály. Nézzük…

ugar
Ukrajna megmutatta, mit tud a saját fegyveripara: egyszerre tizenöt hazai fegyverrendszerrel támadta Novorosszijszkot