Ursula von der Leyen elnök 2026. évi értékelő beszéde az Unió helyzetéről

Tisztelt Metsola Elnök Asszony!

Tisztelt Carney Miniszterelnök Úr!

Tisztelt Képviselők!

„Azok voltak a legjobb idők; azok voltak a legrosszabb idők.” Így ír Charles Dickens Európáról a francia forradalom időszakáról szóló regényében. Ez korunk világáról is el lehet mondani. A változások léptéke felülmúlja a képzeletet. Rendkívüli kihívásokkal nézünk szembe. Ha ma Európára nézek, így látom: Uniónk helyzete soha nem volt még ilyen erős. És úgy is érezhetjük, Uniónk helyzete soha nem volt még ennyire ingatag. Úgy tűnhet, hogy ez a két állítás nem egyeztethető össze. Mégis igaz mindkettő. És tükrözik azt, hogy milyen kivételes időket élünk. Azt, hogy ez a bonyolult időszak nagy lehetőségeket és komoly veszélyeket rejt magában, és minden ország ezek között igyekszik valahogy eligazodni.

Ebben a világban Európa úgy döntött, hogy saját útját járja. És most egy erősebb, független Európa lép a színre.

Egy olyan Európa, amely biztosítja jólétét. Amely felszámolja az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való toxikus függőségét. Egy olyan Európa, amely a világ legnagyobb kereskedelmi hatalmává vált. Egy olyan Európa, amely átalakítja iparpolitikáját, miközben megőrzi egyedülálló szociális modellünket. Egy olyan Európa, amely minden eddiginél jobban képes megvédeni magát. Amely gyökeresen átalakította az országaink védelmére vonatkozó megközelítését. Amely csak az elmúlt öt évben közel 80%-kal növelte a védelmi kiadásokat. Ez egy olyan Európa, amelyben kiállunk egymás mellett. Úgy, ahogy kiállunk Ukrajna mellett, miközben az a jövőjéért és a mi szabadságunkért is küzd. Úgy, ahogy kiálltunk Grönland mellett, amikor fenyegetések érték. És kiállunk egymás mellett akkor is, amikor drónok, hibrid támadások vagy a dezinformáció fenyegetik demokráciáinkat.

Mindez egy dolgot bizonyít. Azt, hogy Európa az európaiakért van.

És azt, hogy hogy napjaink rideg és törékeny világában csak Európa képes valódi szuverenitást biztosítani az európaiak számára.

Tisztelt Képviselők, ez tehát egy olyan Európa, amelyre igenis büszkék lehetünk.

Ugyanakkor mindannyian tisztában vagyunk az előttünk álló fenyegetésekkel. Régi előfeltevéseink és kapcsolataink meginogtak, és most egy nyíltan ellenséges világgal állunk szemben. Kontinensünkön területszerző agressziós háború dúl; és nem messze újabb háborúk törtek ki. Az ipari kapacitásokért folytatott küzdelem alakítja a globális versenyt. És a narratívák csatája is zajlik, amelyek célja, hogy meggyengítse az Európába vetett bizalmat, és megbénítsa demokráciáinkat. Az emberek aggodalmai azonban nemcsak ezekhez a nagy, globális fenyegetésekhez kapcsolódnak. A sok válság hatásai számos európai családot érintenek, nem utolsósorban a megélhetési vagy lakhatási költségekre gyakorolt hatás révén. A változás és a technológia szédítő sebessége kihat a munkahelyeinkre, megélhetésünkre és társadalmunkra. A demokráciára és a közbeszédre is jelentős hatást gyakorol. Megjelenik abban, hogy fokozódik a szélsőségesség, és eltűnőben vannak az árnyalatok – sőt abban is, ahogy egymáshoz viszonyulunk.

Mindezeket a valós aggályokat fegyverként használják fel, hogy éket verjenek közénk. Van, amikor kívülről próbálkoznak, és sajnos túl gyakran fordul elő az is, hogy belülről. Az előttünk álló út azonban egyértelmű. Egy olyan független Európát kell kiépítenünk, amely képes a cselekvésre. Ettől semmi sem téríthet el bennünket. Mert ebben a világban Európa sorsának továbbra is az európaiak kezében kell maradnia.

A két választási lehetőség tehát egyértelmű. Olyan erős és független Európát akarunk, amely kiáll értékei mellett ebben a világban? Vagy hagyjuk, hogy a megosztottság és a függőségek béklyóba kössenek minket? Fel kívánunk-e sorakozni amellett az európai eszme mellett, miszerint együtt képesek vagyunk dönteni saját sorsunkról? Vagy hagyjuk, hogy demokráciáinkat aláássák az önkényuralmi rendszerek kiszolgálói és bábjai? Legyen szó az ultranacionalistákról vagy az Európa-ellenesekről, orosz beavatkozásról vagy dezinformációról – az elnevezésük változhat, a céljuk azonban ugyanaz: semmibe veszik értékeinket, és szét akarják zúzni Európánk egységét. Ezért ne csak ezekkel a támadásokkal szemben vegyük fel a kesztyűt, hanem küzdjünk együtt Európáról alkotott eszménkért.

Tisztelt Képviselők!

Gazdaságunk a vártnál jobban ellenállt a közel-keleti háborúk hatásának. A munkanélküliség pedig rekordalacsony szintet közelít. A magasabb energiaárakból és hitelfelvételi költségekből eredő nyomás azonban érzékenyen érinti az embereket és a vállalkozásokat. Egyértelmű költségvetési döntéseket kell hozni, hogy biztosítsuk a költségvetési fenntarthatóságot, miközben védjük a beruházásokat. Ezért az európai gazdaság beindítása az első számú prioritásunk. Hatalmas piaccal, világszínvonalú iparral és szolgáltatásokkal, a megtakarítások gazdag tárházával és a világ egyik vezető valutájával rendelkezünk. Ennek ellenére tőkénket, hálózatainkat és vásárlóerőnket még mindig a széttagoltság jellemzi. Ezért hivatalba lépésünkkor merész tervet dolgoztunk ki. Célunk egy olyan gazdaság kiépítése, amelyben az innováció és az energia áramlását nem tartóztatják fel a határok. Ahol a vállalatok európai szinten versenyeznek és növekednek, és a megtakarítások jövőnket finanszírozzák. Ez a Draghi- és a Letta-jelentés fő gondolata, és együttesen ennek megvalósítása felé haladunk. De gyorsabbnak kell lennünk – és ez mindegyik intézményre igaz.

Politikai megállapodásra jutottunk az „Egy Európa, egy piac” ütemtervről, és a jövő év végéig végigvihetjük, sőt végig is kell vinnünk az egységes piac e történelmi jelentőségű átalakítását.

Napjaink gazdaságában a gyorsaság létfontosságú. Legyen szó engedélyekről vagy formanyomtatványokról, hálózati csatlakozásról vagy finanszírozási határozatról – mindez meghatározhatja, hogy hol kerül sor a beruházásra, és hol jönnek létre munkahelyek. Sokkal gyorsabban kell lépnünk. Ezért javaslatokat fogunk előterjeszteni az engedélyezés további felgyorsítása érdekében. Az Európa stratégiai érdekeit szolgáló projektek esetében jelentős gyorsításra van szükség. Emellett a vállalkozásokat és a kkv-kat lassító adminisztratív terheket is csökkentenünk kell. Önök is tudják, hogy 12 omnibusz javaslatunk évente mintegy 17 milliárd euróval csökkenti az adminisztratív terheket. Az egyszerűsítés azonban nem lehet egyirányú folyamat. Minden szinten kell, hogy legyen tétje ennek a munkának. Régóta szóvá tesszük az eltúlzott átültetés ártalmait.

Tisztelt Képviselők!

Igen, minden tőlünk telhetőt megteszünk európai szinten a bürokrácia csökkentése érdekében. Úgy gondolom azonban, hogy itt az ideje, hogy a tagállamok is jobban kivegyék ebben a részüket. Ha komolyan gondoljuk az egyszerűsítést, egy eltúlzott átültetés elleni paktumra is szükségünk van.

Tisztelt Képviselők!

Európa nem maradhat ipari nagyhatalom, ha az energiaárak strukturálisan túl magasak. Amikor Oroszország leállította a gázszállítást, ellenálltunk. Mostanra diverzifikáltabbá vált az ellátásunk, és beruháztunk a hazai tiszta energiákba – a megújuló energiaforrásokba és az atomenergiába. Aztán azonban jött a Hormuzi-szoros lezárása, és ismét húsbavágóan éreztük, milyen ára van az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőségünknek. A konfliktus kezdete óta az importált fosszilis tüzelőanyagok többletköltsége 90 milliárd eurót tett ki, miközben az energiahordozók mennyisége egy molekulányit se nőtt. Ezért tovább kell fokozunk a megfizethető, saját termelésű, tiszta energia termelését.

Lehet ez a megújuló energia, a nukleáris energia, a biometán vagy egyéb energiaforrás – technológiasemlegesek vagyunk. A lényeg, hogy biztosítsák függetlenségünket.

E függetlenség érdekében villamosítanunk kell Európát. Célunk, hogy 2040-re megduplázzuk a villamos energia részarányát. Ezzel Európa évente 260 milliárd euróval csökkentheti a fosszilis tüzelőanyagok importjának költségét. Ugyanakkor azt is biztosítanunk kell, hogy az általunk termelt villamos energia ténylegesen elérhető legyen. Tavaly több mint 80 gigawatt megújulóenergia-kapacitást építettünk ki. Ennek hatszorosa azonban az a kapacitás, amely még bekötésre vár. Ezért van ennyire sürgetően szükség a hálózati csomagra. Gyorsabban kell beruháznunk, fel kell gyorsítanunk a hálózathoz való csatlakozást, és fejlesztenünk kell az energiatárolást. Röviden: tegyük Európa jövőjét elektromossá.

Tisztelt Képviselők!

Csökkenthetjük az energiaárakat, fokozhatjuk a beruházásokat és az innovációt, megreformálhatjuk gazdaságainkat, ám ha vállalataink nem egyenlő feltételek mellett versenyeznek, az mindezt veszélyeztetheti. A Kínával szembeni kereskedelmi hiányunk jelenleg napi 1 milliárd euró. Túlcsordult a pohár. Egyesek szerint közeledik a második Kína-sokk. De valójában már itt is van. Megmutatkozik közösségeinkben és gyárainkban szerte az Unióban. Európa központi iparvidékeinek dezindusztrializációjához vezet. Mindez fenntarthatatlan. Ezért folytatunk párbeszédet Kínával kereskedelmünk kiegyensúlyozása érdekében. Ennek a párbeszédnek azonban végre eredményekhez kell vezetnie. Kína gyengébb belső kereslete azt jelenti, hogy neki is szüksége van az európai piacra. Ezért mindkét fél érdeke, hogy együttműködjünk a megoldások megtalálása érdekében.

Egyértelműen le kell, hogy szögezzem: kapcsolatunk kiegyensúlyozása érdekében minden rendelkezésünkre álló eszközt fel fogunk használni. Fontos a párbeszéd, de a tettek többet érnek.

És van egy másik szempont is. Még mindig túl sok veszélyes függőségünk van. Számos kritikus fontosságú nyersanyag tekintetében több mint 80%-ban Kínától függünk. Egyes ritkaföldfémek esetében pedig 90%-ban. Sokat tettünk eddig, ám nem csak mi törekszünk a diverzifikációra. Sürgősen beszerzéseket kell eszközölnünk és tartalékokat kell felhalmoznunk. Ezt egyetlen ország sem tudja egyedül megtenni. Ezért máshogy kell gondolkodunk. Ezért hozzuk létre a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó új európai vállalatot. Ez segíteni fog bennünket abban, hogy beszerezzük és felhalmozzuk azokat a nyersanyagokat, amelyek szükségesek az elektromos autókhoz, a mikrocsipekhez és akkumulátorokhoz, a tiszta technológiához és védelemhez, és még annyi minden máshoz.

Mindez nemcsak az iparunk szempontjából fontos, hanem ezen áll vagy bukik a függetlenségünk és a biztonságunk is.

Ezzel el is érkeztem a következő ponthoz, a finanszírozáshoz. Csak hogy világos legyen: a költségvetésünk a jövőnk. És minden korszerű költségvetésnek új saját forrásra van szüksége. Olyan feltételeket kell teremtenünk a vállalataink számára, amelyek lehetővé teszik a beruházások vonzását és a növekedést. Ezért kulcsfontosságú az európai megtakarítási és beruházási unió létrehozása. A tőkepiacok fejlesztése időbe telik, a vállalataink szükségletei azonban sürgetőek. Olyan bankrendszerre van szükségünk, amely a stabilitáson túl a fejlődést is szolgálja. Ezért elő fogunk terjeszteni egy banki csomagot, amely az egyszerűsítésre és a széttagoltság kezelésére összpontosít. Tisztában vagyunk az európai vállalkozások tőke iránti igényével, azonban nagyobb kockázatviselési képességre és kockázatvállalási hajlandóságra van szükség. A mélytechnológiás induló vállalkozásaink jó eséllyel rekordösszegű kockázatitőke-befektetéseket vonzanak 2026-ban, ezért tavaly bejelentettük az új TechEU program létrehozását.

Ennek keretében máris több vállalat részesült befektetésben. Az egyik ilyen vállalat az ICEYE. Az ICEYE-t két fiatal európai alapította: a lengyel Rafał és a finn Pekka. 15 évvel ezelőtt az Erasmus programon keresztül találkoztak először, majd együtt alapítottak egy technológiai startupot. Az alapötletet a műholdfelvételek adták, e köré építették a vállalkozásukat. Finanszírozásban részesültek a Horizont Európa programból, és bizonyították, hogy az általuk kínált technológia megállja a helyét. Magánberuházásoknak köszönhetően növekedni tudtak, ma pedig a világ egyik legnagyobb űrtechnológiai vállalataként tartják számon őket. Finnországban, Lengyelországban, Spanyolországban és Görögországban tartanak fenn irodát. Az ICEYE története megmutatja, hogy Európa képes otthont adni az innovációnak, és képesek vagyunk feléleszteni a vállalkozói szellemünket. Örömmel jelentem be, hogy az alapítók ma itt vannak velünk. Arra kérek mindenkit, együtt köszöntsük Rafał-t és Pekkát. Egy igazi európai sikertörténet az Önöké!

Tisztelt Képviselők!

Ezek jelentik Európa gazdaságának fundementumait. A jövőbeli prosperitásunk és biztonságunk azonban nagyban függ majd attól, hogyan tudjuk kezelni korunk fordulópontjait, azaz az éghajlatváltozást és a mesterséges intelligenciát. Ez a nyár megmutatta, mire is képes az éghajlatváltozás, amely a kontinensünk egyik szegletét sem kímélte. A belga Hohes Venn, ez az évszázadok alatt formálódott tőzegláp hamu borította pusztasággá égett. Lángokban álltak Írország hegyei, a görög és a horvát szigetek. Az Alpokban az ősi gleccserek napról napra egyre jobban visszahúzódnak. Mindezek hatásai katasztrofálisak: 660 ezer hektárnyi terület égett porrá, és mintegy 12 millió tonna termény veszett el. A szemünk láttára tűnnek el olyan jelentős folyók, mint a Duna, a Rajna és a Garonne. A hőhullámok során több mint 35 ezer többlet haláleset történt. Az idősotthonok és a kórházak veszélyesen túlmelegedtek. És ez csak a kezdet. Idén mértük minden idők legmelegebb nyári hónapjait – az elkövetkező évekhez képest azonban valószínűleg a leghűvösebbeket.

A tudomány álláspontja egyértelmű: Európában kétszer olyan gyorsan emelkedik a hőmérséklet, mint a globális átlag. Az átállás természetesen összetett folyamat, és sok alkalmazkodást és tanulást igényel. Kétségtelen azonban, hogy Európa a jövőben is képes lesz tartani magát az éghajlat-politikai célkitűzéseihez – ami egyben kötelessége is.

Tisztelt Képviselők!

Nem elég csak az éghajlatváltozás mérséklésén vagy az ahhoz való alkalmazkodáson dolgozni. Mindkettőre szükség van, és az intézkedéseknek erősíteniük kell egymást. Ez az egyetlen módja az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia megvalósításának. A felkészültség terén azonban drasztikusan fokoznunk kell erőfeszítéseinket. A jövő hónapban előterjesztjük az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia új keretét. Azonosítani fogjuk Európa 100 legsérülékenyebb területét, értékeljük a kockázatokat és azt, hogy azokat milyen szinten kell kezelni. Ennek köszönhetően az egész társadalomra kiterjedő megközelítéssel léphetünk fel, ami magában foglalja a helyi szintet, ahol az alkalmazkodás a legnagyobb jelentőséggel bír. A keret célja továbbá, hogy Európa vezető szerepet töltsön be az alkalmazkodást szolgáló technológiák terén, amely egy hatalmas feltörekvő piac. Legyen szó a szárazságtűrő növényekről, az árvízmegelőzésről vagy az energiahatékony hűtésről, Európa már most is vezető szerepet játszik. Ki kell használnunk az ebben a piacban rejlő lehetőségeket.

Ma Európában az éghajlattal kapcsolatos katasztrófákból eredő veszteségek csupán mintegy negyedét fedezi magánbiztosítás, ezért a legtöbb esetben a nemzeti költségvetés állja a számlát.

Fel kell lépnünk e helyzet megszüntetése érdekében, ezért a Bizottság létre fog hozni egy klímabiztosítási szövetséget.

Tisztelt Képviselők!

Amit az idei nyáron átéltünk, nem ismétlődhet meg, ezért hamarosan előterjesztjük az európai hőségvédelmi tervet is. Jobb korai előrejelző rendszerekre és egészségügyi felkészültségre van szükségünk, továbbá a városokban gondoskodnunk kell a hűtésről és a megfelelő adaptációról. Emellett támogatnunk kell a legkiszolgáltatottabbakat. A második pontban a víz- és élelmezésbiztonságról szeretnék beszélni.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a vízhiány milyen kockázatokat jelent mezőgazdasági termelőink, valamint energia- és ellátási láncaink számára. Az európai vízvezetékekből mégis elszivárog minden a vízmennyiség egynegyede. Mekkora pazarlás! Ezért elő fogunk terjeszteni egy új európai vízügyi kezdeményezést. Mert a víz értékes, mind az ipar, mind az élelmezésbiztonság szempontjából. A növényeknek vízre van szükségük a növekedéshez, az állatállománynak pedig a túléléshez. Ettől függ a teljes termés. Ezért javaslatokat fogunk tenni a kockázatkezelés javítására és a biztosítási rés kezelésére. Az európai termelők ismét helytálltak a rendkívül hosszan tartó nyár kihívásaival szemben.

Tisztelt Képviselők!

Az európai mezőgazdasági termelők a világ legjobbjai, és minden egyes lépésnél támogatni fogjuk őket. A következő pontban az erdőtüzekre térnék rá, amelyek egyre intenzívebbé és gyakoribbá válnak, és egyre kiterjedtebbek. Büszke vagyok arra, ahogy Európa reagált, ahogy a támogatás a kontinens egyik részéből a másikba áramlott. Ennél azonban nagyobb léptékű megoldásra van szükség, és gyorsabban kell cselekednünk. Ezért felkértük Európa legtapasztaltabb tűzoltóit és sürgősségi ellátóit, hogy vállaljanak vezető szerepet ebben a munkában. Meg fogják vizsgálni a felkészültség és a megelőzés valamennyi aspektusát, a polgári-katonai koordinációtól az új képességek iránti igényekig. Továbbá felkértem őket, hogy tegyenek javaslatokat, többek között egy jövőbeli európai tűzoltó flottára vonatkozóan. Sürgősségi segélyszolgálatunk csak ebben az évben számtalan emberéletet és otthont mentett meg.

Hadd meséljek el egy történetet. Egy dán pilótáról, Rune Kyndalról szól. Rune repülés iránti szenvedélyét követve bejárta a világot. Egy kis kanadai városban, Terrace-ben telepedett le, és az ország egyik legtapasztaltabb polgári pilótájává vált. Rune azonban tehetségét egy nagyobb küldetés szolgálatába akarta állítani, ezért visszatért Európába, hogy itt segítsen megküzdeni az erdőtüzekkel. Júliusban számos sikeres küldetést hajtott végre Görögország-szerte. Ezt követően arra készült, hogy végre egy megérdemelt pihenőt tartson. A vészhelyzet azonban ekkor hágott a tetőfokára, így Rune úgy döntött, az országban marad. Néhány nappal később a tűzoltási kapcsolattartójával együtt súlyos balesetet szenvedtek. Mindketten életüket vesztették –hősként haltak meg. Mai díszvendégeink Rune édesanyja és testvérei.

Kedves Margit, kedves Tue, és kedves Kaare!

Megtiszteltetés számunkra, hogy találkozhatunk Önökkel. Rune az életét áldozta fel azért, hogy másokat megmentsen. Egész Európa az adósa.

Tisztelt Képviselők!

Korunk második meghatározó fordulópontját a mesterséges intelligencia elterjedése jelenti, amely egyre inkább a gazdaságunk és biztonságunk alapzatává válik. Európa álláspontja egyértelmű. A lehető legjobban ki akarjuk használni a mesterséges intelligenciát társadalmunk, életminőségünk és termelékenységünk javítása érdekében. Optimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia az emberiség javát szolgálhatja – ha helyesen járunk el. Azonban, mint minden rendkívüli erejű új technológia, a mesterséges intelligencia is egyaránt hordoz lehetőségeket és kockázatokat. E kockázatok kezelése nélkül nem fogjuk tudni kiaknázni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket. Az élvonalbeli modellek képességeinek növekedésével ezek a kockázatok egyre hangsúlyosabbá válnak. A kidolgozás alatt álló modellek az informatikai rendszerek feltörésének eddig soha nem látott lehetőségeit teremtik meg, és hamarosan olyan ellenfelek kezébe kerülnek, akik nagyon másként látják a világot, mint mi. Ugyanakkor egyre nyilvánvalóbbá válnak az önmagukat továbbfejlesztő modellek veszélyei.

A környezetükből kikerülő AI-ügynökökkel vagy rosszindulatú kódok beillesztésével kapcsolatos incidensek csak ízelítőt jelentenek abból, ami ránk vár. A HuggingFace-incidenst követően a fejlesztők kongatják a vészharangot. A legfejlettebb vállalatok vezetői pedig arra szólítanak fel, itt az ideje, hogy lelassítsuk a rekurzív önfejlesztő modellek, valamint az élvonalbeli AI-modellek fejlesztését. Ha a technológiát fejlesztő szakemberek egyértelműek, akkor nekünk is annak kell lennünk. A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet természetesen kulcsfontosságú eleme az óvintézkedések bevezetésének, és lehetővé teszi Európa számára a probléma kezelésére irányuló globális erőfeszítések alakítását. Ezért együtt fogunk működni hasonlóan gondolkodó partnereinkkel, így például Kanadával, az Egyesült Királysággal és másokkal. Együtt kívánunk működni többek között a modellértékelés, az ellenőrzés, a korai előrejelzés és a mesterséges intelligencia biztonsága terén.

Ezenfelül meg fogom hívni az élvonalbeli AI-laboratóriumokat annak megvitatására, hogy miként támogathatjuk az élvonalbeli AI-modellek fejlesztésének lelassítására irányuló, folyamatban lévő ágazati erőfeszítéseket.

Tisztelt Képviselők!

Nincs kérdés afelől, hogy Európának saját képességekre lesz szüksége – különösen nemzetbiztonságunk védelme érdekében. A függetlenségünk szempontjából alapvető fontosságú, hogy versenyben maradjunk. Ezért jelentősen növelnünk kell számítástechnikai kapacitásunkat. Emellett fel fogjuk vázolni elképzeléseinket arról, hogy miképp valósíthatjuk meg mindezt tiszta és hatékony módon. Ezenfelül új módszereket fogunk kidolgozni a köz- és magánforrások felhasználására a legígéretesebb európai startupokba és egyéb vállalkozásokba való beruházások előmozdítása érdekében.

Tisztelt Képviselők!

Ha mérsékeljük a mesterséges intelligenciában rejlő kockázatokat, maximalizálhatjuk az előnyöket. Már eddig is sokat tettünk, például a gigagyárak és a technológiai szuverenitás tekintetében. E verseny következő szakasza azonban nem csak a csúcsmodellekről szól. Éppúgy, mint régen a könyvnyomtatás feltalálásakor: a könyvnyomtatást egy német ember találta fel, és azután Nyugat-Európában mindenhol átvették és alkalmazni kezdték. Ha nem is mi találjuk fel az úttörő technológiákat, attól még lehetünk azok, akik a legnagyobb értéket kovácsolják belőlük. A kulcs az, hogy megteremtsük azt az értéket, amelyet a mesterséges intelligencia még nem hozott létre, hogy áthelyezzük a mesterséges intelligenciát a képernyőről a reálgazdaságba és a társadalomba: a gyárakban, a kórházi osztályokon, a precíziós mezőgazdaságban, energiahálózatainkban, a közlekedésben, a honvédelemben.

Ebben rejlik a valós érték. És ezen a téren Európa nagy előnyökkel rendelkezik. Világszínvonalú iparágaink vannak, amelyek a legmagasabb minőségű adatokat birtokolják. Ezek az adatok értékes európai kincsek. Ezek lesznek azok, amik képesek testre szabott ipari AI-modelleket működtetni. Hadd mondjak egy, a társadalomból vett példát, éspedig éppen olyasmivel, a mellrákszűréssel kapcsolatban, amelyért Önök közül sokan fáradhatatlanul kampányolnak. A mammográfia mintegy 30–40%-kal csökkenti a halálozást a vizsgálatokon részt vevő nők körében. A korai felismerés alapvető fontosságú, és ez az, ahol bevethető a mesterséges intelligencia. A mesterséges intelligenciával támogatott mammográfia segítségével korábban és több rákos megbetegedést ismerhetünk fel. Következésképpen több nő fog életben maradni. Szükségünk van tehát a mesterséges intelligenciára: az egészségünk múlhat rajta. De itt is európai módon kell cselekednünk. Akarom-e, hogy az orvosom a mesterséges intelligencia segítségével azonnal hozzáférjen a legjobb diagnosztikai vagy terápiás döntéshez szükséges valamennyi adathoz? Természetesen igen. De akarom-e, hogy az orvosom egy mesterséges intelligencia által támogatott robot legyen? Nem, természetesen nem. Nem szeretném, hogy egy robot közölje velem, rákos vagyok-e, vagy sem.

A lényeg tehát, hogy a mesterséges intelligenciának támogatnia kell az orvosainkat abban, amihez értenek. Nem pedig helyettesíteni őket.

És ez csak egyetlen példa. Jelenleg öt olyan, a legnagyobb értéket képviselő ágazatra összpontosítunk, ahol az ipari mesterséges intelligencia a legkiemelkedőbb potenciállal rendelkezik, mi pedig rendelkezünk az adatokkal: egészségügy, közlekedés, agrár-élelmiszeripar, korszerű gyártástechnológia, valamint védelem és űrkutatás. Novemberben gyökeres változást hozó kezdeményezéseket fogunk bejelenteni ezekben az ágazatokban. Fel fogjuk kérni a tagállamokat, az európai parlamenti képviselőket, az iparági szereplőket és a vállalkozókat, hogy csatlakozzanak hozzánk ebben az ambiciózus európai projektben. Megközelítésünk világos: igent mondunk a mesterséges intelligenciára. Azt akarjuk, hogy a mesterséges intelligencia felelősségteljesebben teremtsen nagyobb értéket, ugyanakkor alacsonyabb költséggel és kevesebb energiafogyasztással. De mindenekelőtt azt szeretnénk, hogy a mesterséges intelligencia emberi kontroll alatt maradjon.

Tisztelt Képviselők!

Ez a mi európai utunk.

A mesterséges intelligencia számos kockázata szociális piacgazdaságunkra is átterjed. Egyesek számára a mesterséges intelligencia lehetővé teszi, hogy gyorsabban végezzenek el ismétlődő, monoton feladatokat, hogy jobban kamatoztathassák készségeiket. Látjuk azonban, hogy ezek az előnyök egyenlőtlenül oszlanak meg a készségek, a generációk és a régiók között. Nézzék meg a fiatalokat, és hogy mekkora akadályok állnak előttük, amikor fel akarnak lépni a munkavállalásnak akár csak az első lépcsőfokára. A válaszainknak lépést kell tartaniuk mindezzel. Az oktatástól kezdve a munkavállalásig, a mesterséges intelligenciának mindvégig elő kell segítenie a készségek fejlesztését, javítania kell a munkahelyek minőségét, és tisztességes esélyt kell biztosítania a munkavállalók számára. Ezért van szükségünk a minőségi munkahelyekről szóló rendeletre. És még az év vége előtt eredményeket fogunk felmutatni.

Tisztelt Képviselők!

Jövőre ünnepeljük a szociális jogok európai pillérének 10. évfordulóját. És továbbra is teljesíteni fogjuk a benne foglalt ígéretet. Be fogunk ruházni régióinkba, hogy mindenkinek joga legyen a helyben maradáshoz. A demográfiai változásokhoz kapcsolódó kihívások kezelése érdekében európai gondozási megállapodást fogunk kezdeményezni. A közelmúltban tettünk javaslatot az első lakásügyi rendeletre, amely a rövid távú bérbeadás és az ingatlanspekuláció kezelésére irányul. Mivel, Tisztelt Képviselők, a helyben maradás nem kiváltság. És a gondozás sem kiváltság. És a lakhatás sem kiváltság. Ezek jogok. Amikor tíz évvel ezelőtt kihirdettük a szociális jogok e pillérét, a világ más volt. Társadalmunk időközben megváltozott. Sok szempontból jobb lett, más szempontokból nem.

Alapvető értékeink ma megkérdőjeleződnek. Egyesek még vissza is akarnak nyesni a nők jogaiból. Visszaküldenének minket egy olyan korba, amikor a nők másodrendű polgárok voltak. Keményen küzdöttünk az egyenlő bánásmódért, az esélyegyenlőségért és az egyenlő díjazásért. Nézzenek körül ebben a teremben. Végre sokan vagyunk itt nők: elnökök, alelnökök, csoportvezetők, biztosok, európai parlamenti képviselők, alkalmazottak, teremőrök. Hadd üzenjek tehát nagyon egyértelműen mindazoknak, akiknek hallaniuk kell ezt: a nők itt maradnak! Meg fogjuk védeni jogainkat. És továbbra is minden nap kiállunk értékeink mellett. Ezért fogunk kedves barátommal, António Costával együtt csúcstalálkozót szervezni: hogy fenntartsuk szociális pillérünk tartós elveit.

Az idők változhatnak, a technológiák változhatnak, de értékeink nem. Európában mindig az emberek lesznek az elsők.

Tisztelt Képviselők!

Ma, amikor az egyik fordulópont a másikat követi, jólétünket és biztonságunkat nem csak otthon építjük. Idén szabadkereskedelmi megállapodást írtunk alá Indiával, a Mercosur-országokkal, Mexikóval, Ausztráliával és Indonéziával. Már több mint 80 országgal kötöttünk kereskedelmi megállapodást – többel, mint bárki más a világon. A vállalkozások pedig továbbiakat kérnek tőlünk. A mai napon bejelenthetek egy új nemzetközi konnektivitási projektet. Ez közvetlenül összeköti majd a Dél-Kaukázust és Közép-Ázsiát az európai piaccal – ezt hívjuk „középső folyosónak”. A Global Gateway kezdeményezés révén arra fogunk törekedni, hogy akár 12 milliárd eurónyi köz- és magánberuházást vonjunk be ebbe. Az a célunk, hogy 2030-ig diverzifikáljuk az útvonalakat, megháromszorozzuk a kereskedelmi forgalmat és jelentősen csökkentsük az áruszállítási időt. A projekt megvalósítása érdekében regionális konnektivitási csúcstalálkozót fogunk szervezni Bulgária miniszterelnökével.

Tisztelt Képviselők!

Ezek a partnerségek stratégiai választást jelentenek Európa számára. Ugyanakkor választ kínálnak a szabályokon alapuló nemzetközi rendszer megroppanására is. Egyesek válasza az, hogy egyedül mennek tovább. Ez azonban számunkra nem járható út. Európa mindig vezető szerepet fog játszani a szabályokon alapuló rendszer védelmében. Azonban ma már nem támaszkodhatunk erre a rendszerre mint érdekeink biztosításának egyedüli módjára; nem indulhatunk ki abból, hogy e rendszer szabályai megvédenek minket az előttünk álló összetett fenyegetésektől. Ebben az új világban sürgősen újra kell gondolnunk partnerségeinket, és globális koalíciókat kell alkotnunk rezilienciánk és demokráciáink érdekében. És ezen a téren is csak Európa vállalhat vezető szerepet, mérete és ereje okán. Ezért hívtam meg Mark Carney kanadai miniszterelnököt, hogy részt vegyen a mai eseményen.

Mark, a jelenléted itt a népeink közötti tartós barátság szimbóluma. Kulturális, történelmi és személyes kapcsolataink mélyen beágyazódtak társadalmaink szövetébe.

A CETA-nak, az Unió és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásnak köszönhetően árukereskedelmünk kevesebb mint egy évtized alatt 75%-kal nőtt. Ez mutatja kereskedelmi megállapodásaink erejét. Ugyanúgy tekintünk a világra a mesterséges intelligenciától az éghajlatváltozásig, az Északi-sarkvidéktől a geopolitikáig. És összefogtunk, akár Ukrajnáról, akár a védelemről, a nyersanyagokról vagy az ellátási láncokról volt szó. De mindenekelőtt, kedves Mark, Európa és Kanada hisz a demokráciában. Hiszünk abban, hogy a hatalom nem a legerősebbé, a leggazdagabbé vagy a leghangosabbé, hanem mindannyiunké. Hogy a demokráciák szabadon megválaszthatják, kivel működjenek együtt. Önként egyesítjük tehát erőinket. A CETA-ról áttérünk a „Szövetség a jövőért” kezdeményezésre, hogy közös prosperitási és gazdasági biztonsági térséget hozzunk létre. Közösen fogunk dolgozni az intelligens gyártástechnológiákon. Technológiai szövetséget fogunk létrehozni. Integrálni fogjuk védelmi ipari bázisainkat. Az Északi-sarkvidéket kiemelt közös projektté tesszük. Együtt fogunk működni az energiaügy, a kritikus fontosságú ásványok és az akkumulátorok terén; a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia, a kiberbiztonság és a gazdasági biztonság területén.

Olyan partnerség ez, amely nem más ellen irányul, hanem közös erőnket fejleszti. Egyszóval, a lehető legmagasabb szintre kívánjuk emelni a Kanadával fennálló kapcsolatainkat.

Kedves Mark!

Említettem, hogy sürgősen újra kell gondolnunk partnerségeinket. Ezért együtt kívánok működni veled annak érdekében, hogy megnyissuk az utat Kanada előtt, hogy az EU első társult tagja legyen. Egy óceánon osztozunk, közös az értékrendünk és a világképünk. Most pedig közös jövőt fogunk építeni – köszönjük, hogy itt vagy!

Tisztelt Képviselők!

Európa együttműködésbe vetett hitét mindig is a béke vezérelte. Ez a létünk alapja. Ez a béke ma veszélyben van. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja folytatódik. Egyre nagyobb a veszély saját területünkön is. Az elmúlt héten is tanúi lehettünk ennek Dániában, Litvániában és Lengyelországban. További bizonyíték a Lipcsében megkísérelt dróntámadás. Egyértelművé kell tennünk, hogy miről volt szó: orosz ügynökök által, Európa területén, katonai célú anyagok felhasználásával elkövetett támadásról. Olyan támadásról, amelyet nem csak egy tagállam, hanem az Unió egésze ellen követtek el.

Ezt, Tisztelt Képviselők, nem fogjuk megengedni. Nem ringathatjuk illúziókba magunkat azzal kapcsolatban, hogy mi történik itt: a hibrid fenyegetések, amelyekkel Európának szembe kell néznie, egyre kevésbé hibridek, és egyre kevésbé pusztán fenyegetések. Kibertámadások és szabotázs, gyújtogatás és drónbehatolások: ezek nap mint nap egyre nagyobb méreteket öltenek. Ahogy emelkedik a fenyegetettség szintje, úgy kell növekednie Európa felkészültségének. Ezért a főképviselővel/alelnökkel együtt új európai biztonsági stratégiát fogok javasolni. Már most is számos eszközzel rendelkezünk, és erősítjük a NATO-val folytatott együttműködést. De a doktrínánk, az intézményeink és a döntéshozatalunk nem tartott lépést az új realitással. Rendszereinket egy másfajta világhoz terveztük. Jó szándékú konszenzus- és kompromisszumkeresés vezérli őket. Meg kell azonban vizsgálnunk, hogy ezek a rendszerek továbbra is megfelelnek-e a célnak.

Európának például saját szabályokra van szüksége a hibrid fenyegetésekkel szemben. Sürgősen konszenzusra kell jutnunk azzal kapcsolatban, hogy miként reagáljunk bizonyos incidensekre. Azokra, amelyek nem érik el a fegyveres agresszió szintjét, de egyértelműen veszélyeztetik nemzetbiztonságunkat. Más szóval olyan mechanizmusra van szükségünk, amely a NATO „4. cikkéhez” hasonló.

Úgy vélem, itt az idő, hogy Európa is rendelkezzen saját 4. cikkel – azaz egy veszélyhelyzeti biztonsági protokollal. Egy tagállam kezdeményezésére a tagállamok összeülnének, hogy összehangolt európai választ alakítsanak ki, megakadályozzák a további eszkalációt, és mérsékeljék a hatást.

Úgy gondolom, hogy még ennél is tovább kell mennünk. Már régóta latolgatjuk egy olyan, vezetők által alkotott testület létrehozását, amely kontinensünk biztonságával foglalkozik. Ebben partnerünk lehetne Kanada, Norvégia, Ukrajna, az Egyesült Királyság és mások. Mára ez még sürgetőbbé vált, tekintettel a szóban forgó kockázatok jellegére és nagyságrendjére. Ezért elő fogjuk terjeszteni elképzeléseinket az Európai Biztonsági Tanács megvalósításáról.

Egyértelmű, hogy erre sürgősen szükség van.

Tisztelt Képviselők!

Ez az egységes front az alapja az európai védelemmel kapcsolatos munkánknak is. A védelmi kiadások növelése azt eredményezte, hogy példátlan szintű beruházások irányulnak képességeink és haderőnk fejlesztésére. Új, közös projekteket indítottunk el. És minden eddiginél többet költünk Európában előállított eszközökre. Az európai ipar számára ez nagyobb megrendeléseket, jobb interoperabilitást és nagyobb méretgazdaságosságot jelent. Ezt a megközelítést most magasabb szintre kell emelnünk. Az Ukrajnában zajló háború rávilágított a stratégiai támogató eszközök jelentőségére. Ezek azok a kulcsfontosságú támogató eszközök és erősokszorozók, amelyekre megbízható védelem alapozható, legyen szó a lég- és rakétavédelemről, a stratégiai szállításról, a légi utántöltésről, a világűrről vagy a kibertérről. Ezek a rendszerek létfontosságúak, és Európának még többre van szüksége. Európa azonban csak összefogással tudja rendelkezésre bocsátani a megvalósításhoz szükséges kapacitásokat. Ezért ma bejelenthetem a stratégiai támogató eszközök új európai eszközét, amely teljes mértékben összhangban van a NATO-val. Mert csak egy erős és hiteles európai védelmi pozíció garantálja biztonságunkat, és ahhoz kétség sem férhet, hogy meg fogjuk védeni Európa minden egyes négyzetméterét.

Tisztelt Képviselők!

Hogy ez valójában mit jelent, azt az ukrán férfiak és nők nap mint nap megmutatják nekünk. Tudjuk, hogy Ukrajna kemény tél elé néz. Tudjuk azonban azt is, hogy az észak-koreai rakéták és az orosz drónok nem törhetik meg az ukránok ellenállását. Mert az ukránok azért küzdenek, hogy megőrizzék államukat, identitásukat és szabadságukat. És egyúttal a mi szabadságunkért és önrendelkezésünkért is küzdenek. A mi feladatunk továbbra is az, hogy minden erőnkkel támogassuk Ukrajnát. Mit jelent ez konkrétan? Először is, minden eddiginél nagyobb támogatást nyújtunk Ukrajnának, hogy át tudja vészelni a háború eddigi legkeményebb telét. Partnereinkkel együtt humanitárius segítséget nyújtunk, valamint megerősítjük Ukrajna energia- és hőellátását. Másodszor, megerősítjük Ukrajna légvédelmét. A múlt héten jóváhagytuk az amerikai Patriot rakéták beszerzését. Ezeket minél hamarabb le kell szállítani. Ugyanakkor össze kell fognunk, hogy csökkentsük az egyetlen beszállítótól való függőségünket.

Célunk ezért az, hogy Ukrajnával közösen megfizethető és moduláris rakétavédelmi rendszert fejlesszünk ki.

Ennek az együttműködésnek a középpontjában a Freya projekt áll, amelynek keretében egyesítjük az ukránok harcban szerzett tapasztalatait és innovatív erejét Európa technológiai vezető szerepével, és mindenekelőtt jelentős termelési kapacitásunkkal. És a Freya csak a kezdet. Még többet kell tennünk. A SAFE eszközben még rendelkezésre álló források felhasználásával új programot hozunk létre, hogy ukrán vállalatokkal közös projekteket indítsunk el. Harmadszor, szigorítani fogjuk az Oroszországgal szembeni szankcióinkat. Még nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra. Ehhez nem kell okvetlenül új szankciókat bevezetnünk, hanem mindenekelőtt érvényesítenünk kell a fennálló szankciókat. Ezek a szankciók fájdalmasak, óriási nyomás alá helyezik az orosz gazdaságot. És Oroszország mindent megtesz, hogy kijátssza azokat. Nekünk viszont be kell zárnunk minden kiskaput.

Ezen a nyáron az ukrán városoknak nap mint nap újabb csapásokat kellett elszenvedniük. Krivij Rihben fényes nappal ért orosz dróntámadás egy zsúfolt bevásárlóközpontot. Majd az oroszok másodszor is lecsaptak, szándékosan a segítséget nyújtó mentőcsapatokat célozva. Ez nem pusztán egy háború, hanem a szándékos megfélemlítés stratégiája. Az ukránok azonban számtalanszor bebizonyították, hogy a lelküket nem lehet megtörni. Ezen a nyáron egy kislány az egész világnak megmutatta, mit is jelent ez valójában.

A háború kezdetén Szása hatéves volt és mindennél jobban szerette a ritmikus gimnasztikát. Azonban egy napsütéses májusi napon az otthonát orosz rakétatámadás érte. Szását kimentették a romok alól, de két hétig kómában volt. Felébredve döbbent rá, hogy elvesztette a bal lábát. Úgy tűnt, nemcsak az otthona dőlt romba, hanem az álmai is. De Szása nem adta fel. Mindössze hét hónappal a támadást követően visszatért az edzőterembe és lábprotézissel minden eddiginél keményebb edzésbe kezdett. Majd sorra nyerte az aranyérmeket. Ezen a nyáron beutazta a világot, hogy bemutassa a „Szabadság táncát”. Célja, hogy elmesélje a világnak, milyen küzdelmet folytat Ukrajna a szabadságért. Ahol megfordult, az Eiffel-toronynál, a Times Square-en, Rióban vagy Tokióban, mindenhol inspirálta az embereket. Ma pedig itt akarja átadni az üzenetét, hogy minden európaihoz eljusson.

Tisztelt Képviselők, kérem, üdvözöljük együtt Szását!

Példáddal erőt adsz mindannyiunknak!

Slava Ukraini!

Tisztelt Képviselők!

A gázaiak súlyos szenvedése és a ciszjordániai telepesek által akadálytalanul elkövetett erőszak mélyen megrázta az európaiakat. Elfogadhatatlan az izraeli kormány azon döntése, hogy folytatja az E1 területre tervezett illegális telepbővítési projektet. Az elmúlt évben felszólítottam Európát a cselekvésre, és számos intézkedést javasoltam. Sok európai számára fájdalmas az a felismerés, hogy a tagállamok nem tudták létrehozni azt a többséget, amely szükséges az egységes reagáláshoz. Voltak tagállamok, amelyek előreléptek, vannak olyanok, amelyek még nem döntöttek erről. Ha Európa megosztott, nem képes megváltoztatni az események menetét. A következő hónapok döntő fontosságúak lesznek a régióban. A kihívások ellenére Európa élen jár a palesztinok támogatásában. Mindenki másnál több segítséget nyújtottunk. A Palesztina megsegítésére létrehozott adományozói csoporton és a „Team Gaza” kezdeményezésen keresztül 65 képviseletet fogtunk össze. Együtt közel 1 milliárd eurót tudtunk felajánlani Gáza újjáépítésére és a megújuló Palesztin Hatóság támogatására.

Európa támogatja Izrael önvédelemhez való jogát. A palesztin népnek pedig ugyanúgy joga van ahhoz, hogy biztonságban és méltóságban éljen. Európa feladata, hogy fenntartsa a kétállami megoldás tervét.

Tisztelt Képviselők!

Beszédem során többször említettem, hogy Európának egységesen kell fellépnie, ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy megrendül. E tekintetben a nyár folyamán a határainkon többször is próbatétellel szembesültünk:

keleti határainktól kezdve, Kréta partjain át a Földközi-tenger másik feléig. És nem feledkezhetünk meg a Ceutában fellángolt válságról sem. Jellegüket tekintve ezek eltérő események voltak, de két tényező mindegyik esetben jellemző volt: először is az, hogy kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket zsákmányolnak ki érzéketlen emberkereskedők és embercsempészek vagy az ellenségeink. Ezért olyan szankciórendszert javasoltunk, amellyel a legtöbb kárt lehet okozni ezeknek a bűnözőknek.

És el is jutottam a másik közös tényezőhöz: valamennyi külső határunk európai határ. Ezzel összefüggésben közvetlenül a spanyol néphez szeretnék szólni:

Ceuta határai európai határok, hiszen Ceuta Spanyolország része, így Európa része is. Európa mindig támogatni fogja Ceutát. Hangsúlyoznom kell, hogy csak európai szinten tudunk megoldást találni. Ez a megoldás pedig a migrációs és menekültügyi paktum. Éveken át tartó munkával sikerült létrehoznunk egy közös európai keretet, amely mindenkire felelősséget ruház és mindenkitől megköveteli a szolidaritást. Ezt a keretet most teljes mértékben végre kell hajtani. Jó úton haladunk. Az elmúlt két évben 55 %-kal csökkent az illegális beutazások száma, az idén pedig további 35 %-kal esett vissza. Ez igazi előrelépés.

Ugyanakkor a nyáron lezajlott események megerősítik, hogy tovább kell fejlesztenünk az eszközeinket – különösen vészhelyzetek esetére. Európának olyan eszközökre van szüksége, amelyekkel mindenkor megvédheti határait, különösen olyankor, amikor a tömeges mozgás szervezett módon történik, és azt eszközként használják fel. Ezért javaslatot fogunk tenni egy új európai vészhelyzeti reagálási keret létrehozására. Ezt a keretet szigorúan meghatározott kritériumrendszer alapján fogjuk aktiválni. Ezekben az esetekben a keret a szokásos eljárások vonatkozásában időben korlátozott és szigorúan meghatározott formájú rugalmasságot tesz lehetővé. Európa álláspontja egyértelmű: mindenkor tiszteletben fogjuk tartani értékeinket és az alapvető emberi jogokat. De soha nem fogunk kompromisszumot kötni, ha határaink védelméről van szó. Mi, európaiak döntjük el, ki jöhet be az Unió területére és milyen körülmények között, nem pedig az embercsempészek és az emberkereskedők.

Ezért fokozni fogjuk a Frontex megerősítésére irányuló munkánkat is, különösen ami a visszaküldések felgyorsítását illeti. Javítani fogjuk korai előrejelző rendszereinket, és ennek során együttműködünk harmadik országokkal is. Biztosítani fogjuk az online térben zajló fejlemények felismerését és előrejelzését. Végezetül pedig továbbra is foglalkozni fogunk az illegális migráció kiváltó okaival. Együtt kell működnünk szomszédainkkal, hogy fellendítsük a beruházásokat, hogy értelmes kilátásokat kínáljunk a fiatalok számára, és ne kényszerüljenek életük kockáztatására. Munkahelyeket, készségeket, képzést és szakképzést kell biztosítanunk számukra. Ezért a mai napon elindítjuk a mediterrán ifjúsági készségfejlesztési és foglalkoztatási kezdeményezést.

Tisztelt Képviselők!

Ily módon csökkenthetjük az illegális migrációt, és óvhatjuk meg a védelemért folyamodó személyek jogait. A partnerországokban megnyitott európai jogi kapcsolattartó irodák segítségével pedig megkönnyíthetjük a legális migrációt, és megvédelmezhetjük a schengeni térségben biztosított szabadságjogokat. Ám mindenekelőtt ezzel bizonyítjuk, hogy Európa képes együtt cselekedni.

Tisztelt Képviselők!

A kollektív európai megoldásokra nagyobb szükség van, mint valaha. Mert európai demokráciánkat is veszély fenyegeti. Újra és újra azt láthatjuk, hogy a dezinformáció és a külföldi beavatkozás a megosztásunkra törekszik. Igyekszik aláásni a demokratikus berendezkedésünkbe és a szabad médiába vetett bizalmat. Külföldi propaganda mérgezi a választási kampányokat. Mélykamu videók terjesztik az összeesküvés-elméleteket.

Kognitív hadviselés folyik ellenünk. Márpedig mi Európában megbízható és független információk alapján kívánjuk kialakítani a véleményünket. Így cserélünk eszmét, kötünk kompromisszumokat és találunk megoldásokat – még vitatott kérdésekben is. Ez a nyitottság a legnagyobb erősségünk. Ellenfeleink azonban éppen ezt fordítják ellenünk, hogy eltorzítsák a vitát és elkendőzzék az igazságot.

Tehát kollektív képességgel kell rendelkeznünk a fenyegetések előrejelzéshez, észleléséhez és az azokra való reagáláshoz. Ezért tavaly bejelentettem a Demokratikus Reziliencia Európai Központjának létrehozását, amelynek eredményei már megmutatkoztak a tagállamok és a Tisztelt Ház számára. Fokozni fogjuk ezt a munkát, egyesítve erőforrásainkat a tagállamokkal és az érdekelt felekkel. De ne legyenek illúzióink. Demokráciáinkat nem csak kívülről fenyegeti veszély. Tanúi lehetünk az antidemokratikus, Európa-ellenes erők erősödésének, és tisztában vagyunk ennek kockázataival. De semmi sem visszafordíthatatlan. Gondoljunk csak Magyarországra. Április 12-e sokáig emlékezetes marad a számunkra. Azon a napon a magyar emberek a saját kezükbe vették jövőjük alakítását. A demokrácia mellett döntöttek. Európát választották. Visszavezették Magyarországot oda, ahová tartozik: Uniónk közösségébe. A demokrácia hosszú évek óta tartó leépülése az ellenkezőjébe fordult. Fokozódik a küzdelem a korrupció és az állam foglyul ejtése ellen. Valódi előrelépés történik az alapvető jogok és a tudományos élet szabadsága terén. Mostanra több milliárd eurónyi beruházást szabadítottunk fel Magyarország számára. Természetesen még sok a teendő, de mindez azt mutatja, hogy a kemény munka kifizetődik. Jogállamisági jelentéseinknek köszönhetően immár korán észleljük a problémákat, és párbeszéd útján kezeljük azokat.

A Tisztelt Háznak is hálával tartozom azért, hogy megerősítettük az uniós források és a jogállamiság tiszteletben tartása közötti kapcsolatot. A következő hosszú távú költségvetés keretében még ennél is messzemenőbb lépésekre van szükség. A jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása elengedhetetlen az uniós források igénybevételéhez. Ezt a szempontot kiemelten, központi kérdésként kell kezelni a költségvetésben, most és a jövőben is.

Tisztelt Képviselők!

A demokrácia lényege, hogy az emberek szabadon dönthetnek arról, milyen társadalomban kívánnak élni. Ma ez a döntés jórészt kicsúszik a szülők kezéből. Az európai fiatalok napjainkban már napi 4–6 órát töltenek képernyő előtt. A tartalomfolyamok egyre jobban behálózzák a gyermekeket, hogy azok vég nélkül görgessék őket tovább. Mindez nem más, mint gyermekeink erőszakos foglyul ejtése. Figyelmük, gondolataik és elméjük kisajátítása, ami megfosztja őket a gyermekkoruktól.

Gyermekeinknek időre van szükségük ahhoz, hogy megtalálják önmagukat, és szükségük van arra is, hogy és kortársaik társaságában nevelkedjenek. Meg kell tapasztalniuk mindazokkal az érzelmeket és döntéseket, amelyeket a való élet tartogat a számukra. Időnként még arra is szükségük van, hogy unatkozzanak, mert ilyenkor használniuk kell a fantáziájukat. Szükségük van arra, hogy beszélgessenek, egyetértsenek vagy vitatkozzanak egymással, hogy véleményt formáljanak és adott esetben megváltoztassák a véleményüket. De ha egy gyermek egyszer okostelefont kap, mindettől megfosztják. A szülők pedig nap mint nap láthatják ennek az árát: az álmatlanságot, a szorongást, akár az önkárosítást. És egyre többször következik be végzetes tragédia is, mint Oléa, egy 14 éves belga lány esetében.

Oléa pontosan egy hónapja vetett véget az életének: online zaklatás áldozata lett. Ez a történet annyira tragikus és megrázó, hogy nem voltam biztos abban, megemlítsem-e. De Oléa édesanyja annyira megindítóan beszélt a lányáról; és szenvedélyesen követelte annak megakadályozását, hogy ez másokkal is megtörténjen. Pontosan szeretném idézni a szavait, ezért franciául fogok beszélni, ahogy ő is tette.

„Meggyőződésem, hogy ezek nélkül a mindenütt jelen lévő hálózatok nélkül a lányom még ma is élne. Elég volt ebből.”

Tisztelt Képviselők!

Oléa édesanyjának igaza van. Elég volt ebből. Mert ami elég, az elég.

Összehívtam egy szakértői csoportot, amelynek keretében meghallgattuk a fiatalok véleményét. Megvizsgáltuk Ausztrália és más olyan országok példáját, amelyek már előrelépést tettek. Most pedig eljött az ideje, hogy Európa cselekedjen. Holnap a Bizottság javaslatot tesz a gyermekek online védelméről szóló rendeletre. Fokozatos és differenciált megközelítést fogunk alkalmazni. Minden életkornak megvan a sajátos érzékenysége, ezért minden életkorban megfelelő sajátos védelmi szintet fogunk alkalmazni.

13 éves kor alatt nem engedélyezzük a közösségi média használatát, 15 éves kor alatt pedig a személyes fiókot.

Ez azt jelenti, hogy 13 éves kortól a 15 év betöltéséig csak a szülők által létrehozott és felügyelt, korlátozott funkciókkal és időbeli korlátozással rendelkező mini fiókok nyithatók. A 15 és 18 év közöttiek esetében pedig kötelező lesz a biztonságos tervezés a platformok számára.

Tisztában vagyok azzal, hogy sokan úgy érzik, a technológiai nagyvállalatoknak semmi sem állhat az útjában, és lehetetlen őket korlátozni.

Ezzel nem értek egyet. Nem vagyunk kötelesek elfogadni a függőséget okozó funkciókat. Nem szabad beletörődnünk abba, hogy a gyerekeket egyre szélsőségesebb tartalmak felé terelik. Nem szabad belenyugodnunk, hogy a lányok fényképeit mesterséges intelligencia által generált szexualizált képekhez használják fel. Ezért megfordítjuk a bizonyítás terhét.

A platformoknak kell bizonyítaniuk, hogy biztonságosak. Mert nem az a kérdés, hogy a kiskorúak hogyan férhetnek hozzá a közösségi médiához, hanem az, hogy mikor és hogyan engedjük, hogy a közösségi média hozzáférjen a kiskorúakhoz. Európának joga van cselekedni. Mi döntünk a saját szabályainkról, nem a technológiai óriáscégek. De nem csak a kiskorúak vannak veszélyben. A függőséget okozó kialakítás például mindenki számára káros. Ezért van szükségünk egy szélesebb keretre, a digitális méltányosságról szóló jogszabályra, amelyre ősszel fogunk javaslatot előterjeszteni.

Tisztelt Képviselők!

Mindez azt mutatja, hogy Európa képes eredményeket elérni ott, ahol az igazán számít. De az európaiak szívét is vissza kell hódítanunk. Fel kell kelteni bennük azt az érzést, hogy egy mindannyiunknál hatalmasabb közösséghez tartoznak; egy közös otthon részesei. Biztosnak kell lenniük abban, hogy az európaiak mindig kiállnak egymásért. Elég, ha határainkon túlra tekintünk, hogy megértsük, mennyire életerős még mindig az európai eszme. Gondoljunk csak Ukrajnára, Moldovára, és a Nyugat-Balkánra, valamint az Uniónk szomszédságában lévő összes országra. És mivel az említett országok jövője az Uniónkban van, hamarosan ütemtervet javaslunk majd a legnagyobb előrehaladást elért tagjelölt országok számára. Ez a folyamat továbbra is érdemeken fog alapulni. Tisztelt Képviselők, ismételten hangsúlyoznom kell: értékeink tiszteletben tartása nem képezheti alku tárgyát! Elborzadva figyeltem a Ratko Mladić múlt heti belgrádi temetéséről készült felvételeket. Egy olyan emberről van szó, aki az emberiesség elleni legszörnyűbb bűncselekményeket követte el. A háborús bűnösök dicsőítésének egyszerűen nincs helye az Európai Unióban. Az egykori Jugoszlávia területén zajlott háborúk minden áldozata megérdemli, hogy megemlékezzünk róluk, és mindegyikük családja igényt tarthat a részvétünkre. Mert pontosan ez az, amit az Unió védeni hivatott: az igazságot, az igazságosságot és értékeink tiszteletét.

Tisztelt Képviselők!

Európa mindig hű marad értékeihez. Uniónk békeprojektként született, azért jött létre, hogy a tragikus múltat az európaiak közös jövője váltsa fel. Évtizedekkel később még mindig milliók látnak ígéretet Európában – olyan távoli térségekben is, mint Kanada. Mégis gyakran megfeledkezünk arról, hogy ez az ígéret mennyire aktuális még ma is. A háborút követően, 1948-ban került megrendezésre az Európa-kongresszus, amely földrészünk legnagyszerűbb elméit gyűjtötte egybe, hogy közösen gondolkodjanak az európai együttműködés jövőjéről, és kialakítsák azt a nagyszabású európai eszmét, amelyet ránk örökítettek. Társadalomként vissza kell nyernünk azt a képességünket, hogy gondolkodni tudjunk Európáról.

Jövőre ünnepeljük a Római Szerződés 70. évfordulóját. Bejelentem, hogy egy új Európa-kongresszust fogunk összehívni. A legkiválóbb elmék közreműködésére van szükségünk az egész Uniónkból és hatalmas kontinensünk minden pontjáról. Együtt olyan jövőképet fognak kidolgozni, amely képes inspirálni az európaiak új nemzedékét, és megragadni a képzeletüket. Hogy a következő nemzedék is megírhassa a saját történetét. Soha ne feledkezzünk meg arról, hogy Uniónk hogyan jött létre. Az oly sokáig egymással viaskodó népek összefogtak, hogy közös jövőt építsenek. Olyan jövőt, amely a békére, a jólétre, a demokráciára és a szabadságra épül. Nem sejtették, hogy ez a jövő végül milyen messzire vezet. De minden nemzedék épített az elődeinek örökségére. Lépésről lépésre. Kőről kőre. Természetesen a hiányosságaink, a sokszínűségünk és a különbségeink mindig velünk maradnak. De éppen ez teszi Európát a mi Európánkká. A közös otthonunkká.

Tisztelt Képviselők!

Vegyük ismét a saját kezünkbe a jövőnk alakítását!

Vive l'Europe.

Es lebe Europa.

Éljen Európa!

Forrás: Europa.eu