A sokadik beígért fordulat: Ursula von der Leyen 12 üzenete Európának

Ursula von der Leyen idei évértékelő beszédének központi állítása szerint Európa már nem egyszerűen egy bizonytalanabb, hanem egy „nyíltan ellenséges” világban él, ezért az Uniónak gyorsabban, egységesebben és a korábbinál jóval önállóbban kell cselekednie. A Bizottság elnöke hetvenhárom perces beszédében az orosz hibrid műveletektől Ukrajna támogatásán és a kínai gazdasági nyomáson át a mesterséges intelligenciáig, a migrációig és az éghajlati válságig szinte minden fontos uniós ügyet érintett. A Politico tizenkét fő következtetésben összegezte az elhangzottakat.

Az első és politikailag talán legfontosabb bejelentés egy Európai Biztonsági Tanács létrehozása volt, amelybe az uniós tagállamok mellett Ukrajnát, Nagy-Britanniát, Norvégiát és Kanadát is bevonnák. Von der Leyen szerint Oroszország ukrajnai háborúja mellett az európai országokat érő drónincidensek, kibertámadások, gyújtogatások és szabotázsakciók is mindennapossá váltak, ezért az Uniónak saját, előre kidolgozott válaszrendszerre van szüksége. Ennek része lenne egy, a NATO 4. cikkelyéhez hasonló vészhelyzeti mechanizmus: ha egy tagállamot a nyílt fegyveres támadás küszöbe alatti, de nemzetbiztonságát veszélyeztető akció ér, kezdeményezhetné a tagállamok azonnali összehívását és a közös válaszlépéseket. Von der Leyen megfogalmazása szerint az Európát érő hibrid fenyegetések „egyre kevésbé hibridek és egyre kevésbé puszta fenyegetések”.

A második fontos üzenet Ukrajnának szólt. A Bizottság elnöke az eddigi legerősebb európai támogatást ígérte az előttünk álló, várhatóan rendkívül nehéz télre: humanitárius segítséget, az energetikai rendszer helyreállítását, további légvédelmi eszközöket és az amerikai Patriot-rakéták mielőbbi leszállítását. Emellett bejelentette, hogy Európa Ukrajnával közösen egy olcsóbb, moduláris rakétavédelmi rendszert fejlesztene Freyja néven, a SAFE program fel nem használt hiteleiből pedig közös európai–ukrán hadiipari fejlesztéseket finanszíroznának. Von der Leyen az orosz támadásokat nem egyszerűen hadműveleteknek, hanem a civil lakosság ellen folytatott tudatos terrorstratégiának nevezte.

A harmadik elem az Oroszország elleni szankciók végrehajtása volt. Új szankciócsomagot ugyan nem jelentett be, de azt mondta, be kell zárni a meglévő intézkedések kijátszását lehetővé tevő kiskapukat. Ez különösen pikáns annak fényében, hogy az uniós tagállamok éppen most képtelenek meghosszabbítani a lejáró szankciókat, mert Franciaország Aliser Uszmanov orosz oligarchát levetetné a listáról. A beszéd tehát ezen a ponton többet mondott arról, mit kellene tennie az Uniónak, mint arról, mire képes jelenleg.

A negyedik nagy bejelentés Kanada esetleges „társult tagsága” volt. Ilyen jogállás jelenleg nem létezik az uniós szerződésekben, Kanada pedig földrajzi okokból teljes jogú tag sem lehet, von der Leyen azonban a lehető legmagasabb szintre emelné az együttműködést. A terv a védelemre, az energetikára, a mesterséges intelligenciára, a kritikus nyersanyagokra, az északi-sarkvidéki biztonságra és a hadiiparra is kiterjedne. A javaslat mögött nehéz nem meglátni Donald Trump politikáját: Washington hagyományos szövetségeseit támadja és gazdasági háborúval fenyegeti, Kanada pedig egyre látványosabban Európában keres új stratégiai hátországot. A társult tagságról végül a huszonhét tagállamnak kellene döntenie.

Az ötödik pont Kína volt. Az EU kereskedelmi hiánya Kínával már napi egymilliárd euró, von der Leyen szerint pedig a második kínai sokk nem a jövő veszélye, hanem már megérkezett, és az európai ipar leépülésében mérhető. A Bizottság ezért októberig kézzelfogható eredményt vár Pekingtől a kereskedelmi tárgyalásokon, ellenkező esetben az EU bevetheti kereskedelemvédelmi eszközeit. Létrehoznának továbbá egy európai vállalatot a kritikus nyersanyagok biztosítására és stratégiai készletezésére, hogy csökkentsék a kínai ritkaföldfémektől való függőséget.

A hatodik üzenet az európai versenyképességről szólt. Von der Leyen felgyorsítaná a Draghi- és Letta-jelentések végrehajtását, mélyítené a belső piacot, és növelné az európai ipar, a technológiai vállalkozások és a védelmi gyártók méretét. A Bizottság elnöke szerint Európa rendelkezik a világpiaci versenyhez szükséges tudással és ipari háttérrel, de a tagállami piacok széttöredezettsége miatt képtelen olyan gyorsan és nagyban működni, mint az Egyesült Államok vagy Kína.

A hetedik pont az energetikai függetlenség volt. Von der Leyen 2040-re 46 százalékra emelné az elektrifikáció arányát, ami az uniós számítások szerint évente 260 milliárd euróval csökkenthetné a fosszilis energiahordozók importköltségét. A cél eléréséhez azonban jelentős hálózatfejlesztésre és energiatároló kapacitásra van szükség. A Bizottság elnöke a megújulók mellett az atomenergiát és a biometánt is az európai energiabiztonság részének nevezte.

A nyolcadik csomag az éghajlati alkalmazkodást célozza. Az idei hőhullámok, aszályok és erdőtüzek után európai hőhullámterv, közös tűzoltó repülőgépflotta, vízügyi kezdeményezés és klímabiztosítási szövetség készül. Von der Leyen szerint jelenleg az európai természeti katasztrófák okozta károk mindössze körülbelül negyedét fedezik magánbiztosítások, a többi végül az állami költségvetésekre hárul. A Bizottság ezért száz különösen veszélyeztetett európai térséget azonosítana, és meghatározná, milyen szinten kell kezelni az ottani kockázatokat.

A kilencedik pont a gyermekek digitális védelme. A készülő uniós Kids Act megtiltaná a közösségi média használatát a tizenhárom év alattiaknak, a tizenöt év alattiak hozzáférését pedig szigorúan korlátozná. A bizonyítási terhet a technológiai vállalatokra helyeznék: nekik kellene igazolniuk, hogy szolgáltatásaik biztonságosak a gyermekek számára, és nem épülnek függőséget okozó funkciókra vagy szélsőséges tartalmakat ajánló algoritmusokra.

A tizedik terület a mesterséges intelligencia volt. Von der Leyen támogatta az élvonalbeli, önmagukat továbbfejlesztő modellek fejlesztési ütemének lassítását, és nemzetközi együttműködést kezdeményezett az ilyen rendszerek vizsgálatára, ellenőrzésére és biztonsági tesztelésére. Figyelmeztetett arra, hogy a fejlettebb modellek korábban elképzelhetetlen szintű kibertámadásokat tehetnek lehetővé, és ezek az eszközök előbb-utóbb az Európával ellenséges államok kezébe is kerülnek.

A tizenegyedik pont a migráció volt. A Ceutánál kialakult válságra hivatkozva von der Leyen egy európai vészhelyzeti keretet javasolt a hirtelen és mesterségesen előidézett tömeges migráció kezelésére. Ennek keretében rendkívüli helyzetben átmenetileg eltérhetnének a megszokott menekültügyi eljárásoktól, a Frontex pedig nagyobb szerepet kapna az illegálisan érkezők visszaküldésében és a tömeges mozgások előzetes felismerésében.

A tizenkettedik üzenet egyszerre szólt az európai demokráciákról és a bővítésről. Von der Leyen név szerint támadta az ultranacionalistákat, az Európa-ellenes erőket, az orosz beavatkozást és a dezinformációt, amelyek szerinte ugyanazt a célt szolgálják: megbénítani a demokratikus döntéshozatalt és szétverni az európai egységet. Keményen bírálta azt is, hogy Szerbiában állami részvétellel hősként temették el a népirtásért elítélt Ratko Mladićot. A beszédben külön elismerést kapott a magyarországi választás és a korrupció felszámolására tett új kormányzati kísérlet, amelynek eredményeként korábban befagyasztott uniós pénzek szabadulhatnak fel.

A beszéd fő iránya világos: az Európai Bizottság már nem kizárólag gazdasági és szabályozási közösségként beszél az Unióról, hanem olyan politikai és biztonsági tömbként, amelynek Oroszországgal, Kínával és részben a trumpi Egyesült Államokkal szemben is önálló cselekvőképességet kell kialakítania. A kérdés, mint minden nagyívű európai programnál, hogy mi marad meg belőle, miután a tagállami vétók szétfaricskálják azokat...

A teljes beszédet IDE KATTINTVA lehet magyar nyelven is elolvasni.