Egy sima, egy fordított: Tarr Zoltán leváltotta Schmidt Máriát, és futni hagyta Szász Jenőt

Schmidt Mária huszonnégy év után távozik a Terror Háza éléről, a múzeumot pedig az újranyitás előtt tartalmilag átvilágítják. Ez szép volt, miniszter úr, kár, hogy kevés.

Most már csak azt várjuk, hogy Tarr ugyanezzel a lendülettel szüntesse meg a határon túli sóhivatalok, pénznyelő automaták és egyéb RMDSZ-es anomáliák magyarországi finanszírozását is. Az sem kerülne többe egy tollvonásnál, legfeljebb hangosabb lenne a visítás Kolozsvártól Csíkszeredáig, de ha Schmidt Mária huszonnégy éves uralmát sikerült lezárni, talán az erdélyi pártállami pénzcsapok sem bizonyulnak örök életűnek.

Tíz perccel később:

Schmidt Mária leváltása után már majdnem megdicsértem Tarr Zoltánt, erre megérkezett a Szász Jenő-ügy, és vele együtt a régi magyar hagyomány: valaki több mint egy évtizeden át vezet egy milliárdokkal kitömött, kézzelfogható eredményeket felmutatni nem tudó állami intézetet, majd amikor az átvilágítás „számos rendezetlenséget” talál, benyújtja a felmondását, és mehet Isten hírével. Hát ne vicceljünk már, miniszter úr! A felmondás nem elszámoltatás, a távozás pedig nem válasz arra, hogy mit csinált a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, mire költötte a közpénzt, és személy szerint ki felel a feltárt szabálytalanságokért.

Az NSKI 2012 óta működik Szász Jenő vezetésével. Már az indulásakor 1,3 milliárd forintot kapott, miközben a sajtó hosszú ideig még azt sem tudta pontosan megállapítani, hol működik és mit csinál. Később közérdekű adatigénylésekből derült ki, hogy a „nemzetstratégiai kutatás” címén finanszírozott intézet többek között futballpálya-felújítással is foglalkozott, miközben Szász arról értekezett, milyen jó lenne, ha az NSKI-nak nem kellene válaszolnia az újságírók kérdéseire. Ehhez képest Tarr Zoltán most annyit közöl, hogy „rendezetlenségeket” találtak, Szász pedig maga döntött a távozás mellett. Miféle rendezetlenségeket? Mekkora összegről beszélünk? Sérült-e törvény, történt-e hűtlen kezelés vagy szabálytalan kifizetés, indul-e hatósági eljárás, és nyilvánosságra hozzák-e az átvilágítás teljes jelentését?

A másik megválaszolatlan kérdés, hogy az NSKI-t miért kell egyáltalán átalakítani. Miből mivé? Tarr „egyszerűbb struktúrát”, „hatékonyabb működést” és „több valódi szakmai eredményt” ígér, csakhogy előbb azt kellene bizonyítani, hogy az intézet olyan közfeladatot lát el, amelyre Magyarországnak valóban szüksége van. Ha egy szervezet tizennégy év alatt sem tudta világosan megmutatni, milyen nélkülözhetetlen munkát végez, akkor nem feltétlenül új szervezeti ábrára és frissen kinevezett vezetőre van szüksége. Elképzelhető, hogy egyszerűen meg kell szüntetni, feladatait pedig – már ha vannak értelmes feladatai – átadni olyan intézményeknek, amelyek valóban kutatnak, és közben el is számolnak a közpénzzel.

Van egy gyanúm: Tarr Zoltánt megvette az erdélyi maffia. Mással aligha magyarázható, hogy miközben Schmidt Máriát nagyon helyesen megfosztja tisztségétől, addig az erdélyi közpénzégetők rendre megússzák. A miniszter orra előtt lopták el a komplett erdélyi magyar médiát, az OJD-ügy továbbra sincs kivizsgálva, Demeter Szilárd békésen battyoghat Kötcsére, és mindezek mellett a miniszter még bocsánatot is kér az erdélyiektől Viktor Orbán miatt.

Mondom: ő az erdélyi maffia beépített ügynöke.

Anna