Trump bejelentette a tűzszünetet, amelyről Kijev és Moszkva sem tudott
Donald Trump a Truth Socialon jelentette be, hogy létrejött az energetikai tűzszünet Ukrajna és Oroszország között: állítása szerint Kijev vállalta, hogy nem támad orosz energetikai célpontokat, Moszkva pedig ugyanezt ígérte Ukrajnával kapcsolatban. Az amerikai elnök bejegyzésével csak egyetlen probléma akad: az, ami általában Donald Trump bejelentéseivel lenni szokott: Kijev nem tekinti megkötött megállapodásnak, Moszkva pedig egyáltalán nem erősítette meg, hogy bármit elfogadott volna.
Trump részleteket nem közölt: nem derült ki, mikor lépne életbe a tűzszünet, pontosan milyen létesítményekre vonatkozna, ki ellenőrizné a betartását, és milyen következménye lenne a megszegésének. Egyszerűen bejelentette, hogy Ukrajna nem támadja többé az orosz energetikai célpontokat, Oroszország pedig viszonozza ezt. Az ukrán energetikai ágazat egyik magas rangú tisztviselője azonban azt mondta a Kyiv Independentnek, hogy nem tud ilyen megállapodásról.
Volodimir Zelenszkij reakciója sem egy már megkötött tűzszünet megerősítése volt. Az ukrán elnök azt közölte, hogy Kijev kész támogatni az energetikai célpontok elleni támadások kölcsönös leállítását, amennyiben az Egyesült Államok valóban szavatolni tudja, hogy Oroszország is betartja azt. Zelenszkij szerint egy ilyen megállapodásnak megbízhatónak, hosszú távúnak és az emberek életében is érzékelhetőnek kell lennie. Azt is világossá tette, hogy Ukrajna egyelőre nem látja Moszkva valódi szándékát a háború befejezésére.
Moszkva Trump bejelentését követően nem erősítette meg az állítólagos egyezséget. Dmitrij Peszkov korábban mindössze azt üdvözölte, hogy az amerikai elnök felszólította Ukrajnát az orosz olajfinomítók elleni támadások beszüntetésére. Arra már nem adott választ, hogy Oroszország hajlandó-e cserébe leállítani az ukrán erőművek, elektromos hálózatok, üzemanyagtárolók és más létfontosságú létesítmények bombázását. A tűzszünet gyakorlati érvényéről sokat elmond, hogy szeptember 15-re virradóan orosz drón csapódott egy kijevi benzinkútba, egy másik támadás pedig raktárépületeket talált el az ukrán fővárosban. Egy ember megsebesült. Oroszország az elmúlt hónapokban körülbelül háromszáz ukrán benzinkutat támadott meg, főként a front közelében.
Trump bejelentésének hátterében az amerikai üzemanyagárak emelkedése áll. Az elnök előző nap nyilvánosan felszólította Zelenszkijt, hogy hagyja abba az orosz dízelüzemanyag-ellátást kiszolgáló létesítmények támadását, majd azt állította, hogy a világpiaci dízelár emelkedését elsősorban az orosz–ukrán háború okozza, nem pedig az Iránnal kirobbant konfliktus és a Hormuzi-szoros forgalmának összeomlása. Az ukrán csapások valóban súlyos károkat okoztak az orosz finomítói rendszerben: 2026 első nyolc hónapjában átlagosan háromnaponta ért sikeres támadás egy orosz olajfinomítót. Ez azonban Ukrajna egyik leghatékonyabb eszköze arra, hogy csökkentse az orosz hadigépezet üzemanyag-ellátását és növelje a háború belpolitikai árát Moszkva számára.
Nem ez volna az első energetikai tűzszüneti kísérlet. A 2025 márciusában meghirdetett hasonló megállapodás gyakorlatilag azonnal szétesett, a felek pedig egymást vádolták a megszegésével. A mostani eset ennél is gyengébben indult: Trump már bejelentette a sikert, miközben Ukrajna még a részleteket várja, Oroszország pedig még azt sem mondta ki, hogy elfogadja az egyezséget. A tűzszünet tehát egyelőre csak egy Truth Social-bejegyzésben létezik. Ott viszont, Donald Trump világában, már természetesen "nagyszerű" megállapodás született.
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Románia egyik vállalható arca: több mint 220 ezer ukrán él ideiglenes védelem alatt az országban
Romániáról sok mindent el lehet mondani, és az Ugaron el is szoktuk mondani, ha kell, de van, ami előtt illik megállni egy pillanatra: több mint 220 ezer ukrán állampolgár részesül ideiglenes védelemben Romániában. Ez nem valami minisztériumi önfényezésre kitalált díszszám, hanem annak a nagyon is valós emberi történetnek a része, amely 2022 februárja óta zajlik a szomszédunkban és nálunk is.…

Az EU nem tudta meghosszabbítani a ruszkiellenes szankciókat, mert egyesek oligarchákat mentenének
Miközben Oroszország fokozza az Ukrajna elleni támadásokat, az Európai Unió nagykövetei nem tudtak megállapodni az orosz személyekkel és vállalatokkal szembeni szankciók rendes meghosszabbításáról. A korlátozások szeptember 15-én, azaz ma jártak volna le, ezért végül hét napos technikai hosszabbítást fogadtak el: szeptember 22-ig kaptak időt arra, hogy eldöntsék, maradjon-e Aliser Uszmanov és…

Bravó, Európa: az oroszok már dán katonai helikopterre is rálőnek
Onnan kezdtük, hogy Moszkva biztosan nem támad meg nyugat-európai országot, mert… Nos, ez a mondat általában itt véget is ért, soha senki nem fejtette ki rendesen, hogy miért ne tenné. Aztán az orosz árnyékflotta hajói úgy kezdtek járkálni a Balti-tengeren és a dán szorosokon keresztül, mintha otthon, a fürdőkádban játszanának a gumikacsáikkal, Moszkva pedig idővel hadihajókat is küldött a…

Dánia is begyakorolta a háborús temetkezést
Svédország után Dánia is eljutott oda, hogy a háborús felkészülés egyik legfontosabb, legkegyetlenebb és legkevésbé plakátolható részével kezd foglalkozni: mi történik akkor, ha nem egy-egy elesett katonát kell hazavinni, elbúcsúztatni és eltemetni, hanem naponta tízet vagy húszat. A dán katonai lelkészek januártól az ország egyházközségi papjait is képezni fogják katonai temetésekre, mert egy…

Putyin bokszoló oligarchája fizette Donald Trump Jr. bahamai esküvőjének jelentős részét
Umar Kremlev, a Vlagyimir Putyinhoz közel álló orosz üzletember több százezer dollárral járult hozzá Donald Trump Jr. májusi bahamai esküvőjéhez – tárta fel a ProPublica. Az amerikai oknyomozó portál dokumentumokra, valamint az esemény szervezőivel és résztvevőivel folytatott beszélgetésekre alapozta cikkét. Az érintettek a megjelenés után elismerték, hogy Kremlev fizette a háromnapos ünnepség…