Az EU nem tudta meghosszabbítani a ruszkiellenes szankciókat, mert egyesek oligarchákat mentenének

Miközben Oroszország fokozza az Ukrajna elleni támadásokat, az Európai Unió nagykövetei nem tudtak megállapodni az orosz személyekkel és vállalatokkal szembeni szankciók rendes meghosszabbításáról. A korlátozások szeptember 15-én, azaz ma jártak volna le, ezért végül hét napos technikai hosszabbítást fogadtak el: szeptember 22-ig kaptak időt arra, hogy eldöntsék, maradjon-e Aliser Uszmanov és Mihail Fridman a szankciós listán.

Nem a teljes, Oroszországgal szembeni gazdasági szankciós rendszer került veszélybe, hanem az a csaknem háromezer személyt és szervezetet tartalmazó lista, amelyhez vagyonbefagyasztás és beutazási tilalom kapcsolódik. Ennek meghosszabbításához mind a huszonhét tagállam beleegyezése szükséges, Franciaország és Szlovákia azonban megtagadta a hosszabb távú jóváhagyást, amennyiben Uszmanovot nem törlik a listáról, Szlovákia emellett Mihail Fridman levételét is követeli.

A francia kérés hátterében egy Azerbajdzsánnal kötendő megállapodás állhat, amelynek keretében több fogva tartott francia állampolgárt engednének szabadon. A francia diplomácia „nemzetbiztonsági kérdésre” és Franciaországot megkereső nemzetközi partnerekre hivatkozik. A többi tagállam többsége ellenzi az alkut, részben azért, mert az egy oligarcha szankciós felmentését közvetlenül összekötné egy fogolyegyezséggel, részben pedig azért, mert azonnal megnyitná az ajtót a további különalkuk előtt. Uszmanov az EU és az Egyesült Államok szankciós listáján is szerepel. Érdekeltségei vannak a bánya- és fémiparban, a távközlésben, az internetes üzletágban és a médiában; az ő tulajdonában van a Kommerszant című orosz gazdasági napilap is. Mihail Fridmant ugyancsak több nyugati ország szankcionálta. Volodimir Zelenszkij szerint éppen az ilyen üzletemberekre gyakorolt nyomás célja az volna, hogy az orosz gazdasági elitnek is érdeke legyen a háború befejezése, hiszen Moszkva minden hozzáférhető eurót és dollárt a háború meghosszabbítására használ.

A helyzet tökéletesen mutatja az uniós szankciós rendszer egyik legnagyobb gyengeségét. Oroszország fokozza támadásait, az Európai Unió pedig nem újabb szigorításokról vitatkozik, hanem arról, melyik tagállam melyik orosz milliárdosnak szeretne kivételt szerezni. A hét napos hosszabbítással a szankciók egyelőre nem omlottak össze, de a politikai üzenet már így is eljutott Moszkvába: elég egy-két tagállam különérdeke ahhoz, hogy csaknem háromezer háborús szereplő és haszonélvező korlátozásai alku tárgyává váljanak.