Zelenszkij: "Krímmel kezdődött, és Krímmel fog végződni"

Mint az ismert, Volodimir Zelenszkij egy hetet adott Lukasenka belarusz diktátornak, hogy szerelje le a belarusz–ukrán határon felállított orosz jelátjátszó-állomásokat – különben azokat az ukrán drónok fogják leszerelni, méghozzá ingyenesen és reklamáció nélkül. Lukasenka aztán sietett leszögezni, hogy országa nem akar háborúba keveredni Ukrajnával, és majd' elsírta magát, hogy őt, a szegény, rendes fickót fenyegetik, de amint arról ma Zelenszkij tájékoztatta a nagyvilágot: az orosz átjátszóállomások immár nem működnek.

Pedig ígéretes kis feszültség kerekedett belőle. Szó volt arról, hogy Lukasenka és Putyin találkoznak az „ukrán fenyegetés" megvitatása céljából – a kifejezés egyébként az autokráciák zsargonjában általában azt jelenti, hogy valaki nem hagyja magát csöndben lebombázni. Aztán Lavrov szóba hozta az orosz–belarusz biztonsági együttműködést rögzítő szerződés hatodik pontját, amely a nukleáris fegyverek bevetését is lehetővé teszi, amennyiben agresszió éri valamelyik államot – márpedig Lavrov szerint ez agresszió volt a javából, amely Belarusszia szuverenitását érintette. A magyar olvasók fejében most az is megfordulhat: vajon Szijjártó felhívta-e Lavrov gazdáját, érdeklődni, hogy segíthet-e valamiben? Esetleg minszki barátait?

Mindegy is, mert a lényeg, ami a lényeg: az átjátszóállomások jelenleg nem működnek. A Novaja Gazeta – ez egy orosz ellenzéki lap, amely elmenekült Putyiniából – azt közölte, hogy Belarusszia déli részén élők már egy hete nem láttak orosz drónokat röpködni a határövezetben, miközben korábban ez teljesen mindennapos volt, néha a belarusz légtérbe is beléptek.

A drónokat irányító jeleket Oroszországból küldik, de a Starlink hiánya miatt azokat nem lehet ilyen messzire irányítani, így szükségük volt egyfajta jelismétlőre – a ruszkik aztán ilyenekből szereltek fel néhányat a belarusz határ mentén, és ezek segítségével tudták a nyugat-ukrajnai városok ellen irányítani drónjaik egy részét. Zelenszkij elnök ugyanakkor arra is figyelmeztetett: azt még ő sem tudja biztosan, hogy az átjátszóállomásokat tényleg le is szerelték-e már, ahogy az eredeti ultimátuma megkövetelte, vagy csak éppen nem működnek – de szemmel tartja Luakasenkát és az állomásokat, naponta kapja a vonatkozó jelentéseket.

A jó hírekből sosem elég

Ukrajna déli védelmi erői ma, június 25-én bejelentették, hogy ukrán katonák kitűzték a nemzeti lobogót a Kinburn-félszigeten, miután az orosz csapatok visszavonultak állásaikból. A félsziget – egy keskeny homokos nyelvnyúlvány a Dnyeper–Bug-torkolat és a Fekete-tenger között – 2022 júniusa óta volt orosz kézen, és az orosz erők elektronikai hadviselési rendszereket telepítettek rá, ahonnan tüzérségi és rakétatámadásokat koordináltak az ukrán pozíciók ellen.

Az ukrán Dél Hadműveleti-Taktikai Csoport parancsnoka, Denisz Noszikov ezredes szerint az ukrán erők drónokkal intenzív csapásokat mértek az orosz utánpótlási útvonalakra, és az ellátás – lőszer, üzemanyag, élelmiszer – lényegében teljesen megszűnt, aminek hatására az orosz katonák megkezdték az evakuációt. Az ukrán haditengerészet szóvivője, Dmitro Pletenchuk megerősítette a zászló kitűzését, ugyanakkor hozzátette, hogy az orosz erők még jelen vannak a területen, és a félszigetért zajló harcok folytatódnak – a lobogó elsősorban szimbolikus jelzés, amely „nagyon bosszantja" az oroszokat.

A stratégiai tét nem kicsi: a Kinburn-félsziget uralja a Dnyeper folyó torkolatát és a Mykolajiv kikötőhöz vezető hajózási útvonalat – visszafoglalása Ukrajna fekete-tengeri helyzetét alapvetően javítaná, és lépést jelentene Krím irányába is, amelyet, mint Zelenszkij egyszer aforisztikusan megfogalmazta,

„Krímmel kezdődött, és Krímmel fog végződni."

Felhasznált források: Novaya Gazeta, United24 Media