Trump és Putyin, avagy a Molotov–Ribbentrop-paktum újragyúrva
Azt hiszem, hogy nagy baj közeleg – de akkora, hogy azt jelenleg elképzelni sem tudjuk. Ukrajna nem áll jól a háború ezen szakaszában, miközben nem is lenne messze a győzelemtől – vagy legalábbis egy kisebb-nagyobb területvisszafoglalással beinduló béketárgyalásoktól. Kijev igenis meg tudná rogyasztani Moszkvát, de Washington – immár nem először – hátraköti az ukránok kezét.
Még Biden volt az USA elnöke, amikor a Kongresszusban a republikánusok sikeresen blokkolták az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyeket. Ennek nyomán a front már-már az összeomlás közelébe került. Emlékszünk, mi történt akkoriban: légitámadások követték egymást, Ukrajna kritikus infrastruktúráját lebombázták az oroszok, de az ukránok nem adták meg magukat. Aztán a fegyverszállítások újraindultak.
Azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a 2022 őszi sikeres ellentámadás után nyugati nyomásra állt le az ukrán hadsereg – hogy aztán 2023-ban kudarcba fulladjon az újabb próbálkozás. Az oroszok se hülyék: akkora védelmi vonalat építettek ki addigra, hogy az űrből készült műholdképeken is látszott. (Hogy olyan hasonlattal éljek, amit a Főni is megért.)
Éveken keresztül megtiltották Kijevnek, hogy a nyugati fegyvereket, rakétákat oroszországi célpontok ellen használja. Így aztán simán tudták Belgorodból lőni a harkivi óvodákat – ellencsapásra nem kellett számítaniuk a ruszkiknak.
A minap adtunk hírt arról, hogy Trump leállította az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket. Ez pedig különösen pikáns ízt kap akkor, ha hozzátesszük: a múlt héten Donyeckben az oroszok egy olyan területet foglaltak el, amely alatt jelentős lítiumkészletek találhatók. Azok a lítiumkincsek, amelyek szerződés szerint Amerika tulajdonában is állnak – Trump kényszerítette ki ezt Zelenszkijből. Mindannyian emlékszünk még rá.
Az ember azt várná, hogy a bolygó legerősebb hadseregének őrültségtől amúgy sem távol álló főparancsnoka leradírozza Moszkvát a térképről. Hadd tanulják meg, kivel szórakoznak. A bátor narancshajú viszont némaságba burkolózott – ez a némaság pedig mindennél beszédesebb. Mintha csak a volt román elnöktől, Iohannistól tanulta volna el: golfozni ment.
Azt hiszem, fel kell készülnünk arra, hogy Amerika tényleg elárul minket. Nem – nem csak Ukrajnát árulja el, hanem minket, kelet-európaiakat is. Ha ez így folytatódik, és amennyiben a jelenlegi putyini gépezetet egy trumpi hallgatólagos segítség is támogatja, akkor a Molotov–Ribbentrop-paktum 21. századi újraírását látjuk kibontakozni. Az eredmény vélhetően ugyanaz – vagy legalábbis nagyon hasonló – lesz: ez mindenképpen Oroszország győzelmét jelentené. Moszkva pedig nem fog megállni sem Donyeckben, sem Csernovicnál, sem Lvivben, sem Záhonynál.
Földalatti mozgalomként pedig beindul majd a megmaradt ukrán hadsereg, amely joggal érzi úgy: elárulták.
A többit mindenki képzelje hozzá saját fantáziája szerint – miközben Szentkirályi Alexandra feat. Orbán Viktor klipeket néz a YouTube-on.
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Az önmagát ismétlő történelem tragikomédiája
Háborog Erdély, mert az RMDSZ az AUR-ral és az SOS-szel együtt szavazott, a Szövetség pedig a székelyföldi tüntetések óta már másodszor kényszerül magyarázkodási hullámot indítani. Most azonban nem pusztán anyagi okok táplálják a felháborodást, hanem elvi kérdések, amelyekben az RMDSZ nem tűnik a század legsikeresebb politikai formációjának, és akkor még finoman fogalmaztam. Csakhogy mindez nem…

Szele Tamás: Péntek, háború előtt
Itt tartunk tehát, ilyen hetünk volt, és – még csak péntek van. Péntek, háború előtt.

Szele Tamás: A befogadó populizmusról
Ha és amennyiben létezik befogadó populizmus, az megoldást jelenthetne a Demokrata Párt számára, de kérdés, hogy mennyire működne ellenségkép nélkül. Biztató, hogy Acemoglu nem ígér földi Paradicsomot, tejjel-mézzel folyó Kánaánt, csak egy elvi kérdés megoldását – de talán így elkerülhetővé válna az Egyesült Államok egyre radikalizálódó belpolitikai válsága.

RMDSZ: egy székért az AUR mellé
Amint arról az Ugar olvasói értesülhettek, a minap az RMDSZ együtt szavazott az AUR-ral és a Șoșoacă-féle SOS România párttal. Ez egy dolog, és van még mellette sok másik, mert vannak dolgok, s dolgok, ahogy mondotta volt drága nagyapám, és nem is kellett hozzátennie semmit, mindenki értette, hogy melyik dolog melyik, s azok bizony úgy vannak, ahogy vannak.

Kedves Drulă úr, mi nem kérdezzük meg az RMDSZ-t. Tudjuk, hogy nem válaszol.
Cătălin Drulă magyarul fordult az erdélyi magyar választókhoz, és azt kérte tőlük, tegyék fel parlamenti képviselőiknek a kérdést: miért segített az RMDSZ abban, hogy az AUR és az SOS még nagyobb hatalomhoz jusson a román parlamentben? A kérdés jogos, pontos, politikailag telibe talál, csak van vele egy apró erdélyi probléma: az egyszeri magyar választó nem fogja megkérdezni RMDSZ-t, mert az…