A Google végleg elvesztette az uniós pert – mit jelent a 4,1 milliárd eurós rekordbírság

Az Európai Unió Bírósága csütörtökön jogerősen elutasította a Google és anyavállalata, az Alphabet fellebbezését a vállalatra kiszabott 4,1 milliárd eurós (mintegy 4,7 milliárd dolláros) versenyhatósági bírsággal szemben, így nyolc év pereskedés után véglegessé vált az egyik legnagyobb trösztellenes szankció, amelyet az EU valaha is kiszabott. A luxembourgi székhelyű testület elutasította a Törvényszék korábbi ítélete elleni fellebbezést, és ezzel megerősítette, hogy a Google visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszer kapcsán. A bírák kimondták, hogy a Google és az Alphabet az Androidot saját szolgáltatásainak tisztességtelen előmozdítására használta fel, a döntés pedig jogilag kötelező érvényű, ellene további jogorvoslatnak nincs helye.

Az Európai Bizottság azzal vádolta a Google-t, hogy olyan feltételeket szabott a telefongyártóknak, amelyek saját szolgáltatásait részesítették előnyben. A vállalat a Play Áruház licencelésének feltételeként arra kötelezte a gyártókat, hogy előre telepítsék eszközeikre a Google Search alkalmazást, a Chrome böngészőt és magát a Google Play áruházat. Emellett kizárólagossági kifizetéseket is teljesített a gyártók és mobilszolgáltatók felé azért, hogy azok kizárólag a Google Search-öt telepítsék elő, továbbá megakadályozta, hogy a gyártók az Android versengő, elágazott verzióit futtató eszközöket értékesítsenek. A Bizottság szerint ezek a gyakorlatok korlátozták a versenyt és hátrányosan érintették a Google versenytársait.

A Google közleményében azt állította, hogy az ítélet nem tükrözi azokat a befektetéseket, amelyeket a vállalat az Android nyitott és interoperábilis jellegének megőrzése érdekében tett. A cég hangsúlyozta, hogy már 2018 óta módosította kereskedelmi megállapodásait annak érdekében, hogy megfeleljen a bizottsági döntésnek, és képviselői hozzátették, hogy a jövőben is nyitott termékeket és szolgáltatásokat kívánnak fejleszteni a felhasználók, partnerek és fejlesztők számára.

Az Európai Bizottság 2018 júliusában eredetileg 4,34 milliárd eurós bírságot szabott ki a Google-ra, megállapítva, hogy a vállalat a fent említett három gyakorlattal sértette meg az uniós versenyjogi szabályokat. A Google megtámadta a határozatot, és 2022 szeptemberében a Törvényszék nagyrészt helybenhagyta az ítéletet, ugyanakkor a bírság összegét 4,125 milliárd euróra mérsékelte. A mostani, csütörtöki döntés ezt az összeget erősítette meg véglegesen.

Bár a bírság az Alphabet éves nyereségének kevesebb mint 3 százalékát teszi ki, a döntés más hatóságokat és vállalatokat is arra ösztönözhet, hogy kártérítést követeljenek a techóriástól. Miután a Google korábban a Google Shopping-üggyel kapcsolatos pert is elvesztette, több vállalat indított keresetet különböző európai államokban. Szerdán egy svéd bíróság arra kötelezte a Google-t, hogy fizessen mintegy 1,5 milliárd dollárt a jelenleg a Klarna tulajdonában lévő PriceRunnernek.

A Google újabb szankciókkal is szembenézhet az Unióban: a vállalatot jelenleg vizsgálják amiatt, hogy állítólagosan saját szolgáltatásait részesíti előnyben az online keresési találatok között, emellett az uniós hatóságok a Google Play áruház gyakorlatait is elemzik. Mindkét vizsgálat a Digital Markets Act, vagyis a nagy technológiai vállalatok piaci erejének korlátozására létrehozott uniós jogszabály alapján zajlik.

Az elmúlt évtizedben a Google összesen közel 11 milliárd euró értékű bírságot kapott az Európai Uniótól versenyjogi szabályok megsértése miatt. Ehhez kapcsolódik, hogy 2025 szeptemberében az Európai Bizottság további 2,95 milliárd eurós bírságot szabott ki a vállalatra a reklámtechnológiai piacon tanúsított versenyellenes magatartása miatt, így a Google ellen uniós kartellügyekben kiszabott bírságok összege meghaladja a 8 milliárd eurót. A csütörtöki ítélet várhatóan megerősíti az EU tágabb szabályozási keretrendszerét, beleértve a digitális piacokról szóló jogszabályt is, amely kötelezettségeket ró a domináns platformokra. A Reuters értékelése szerint a döntés valószínűleg fellendíti Európa fellépését a nagy technológiai vállalatokkal szemben.

FORRÁS: DW, Euractiv