A Le Pen-ítélet üzenete: egy nyomkövető védi Európát
A párizsi fellebbviteli bíróság bűnösnek mondta ki kedden Marine Le Pent és a legnagyobb francia ellenzéki pártot, a Nemzeti Tömörülést az európai parlamenti juttatások törvénytelen felhasználása miatt indított perben, de csökkentette az elsőfokú ítélet büntetési tételeit, ami elvileg lehetővé teszi, hogy a háromszoros elnökjelölt negyedszerre, 2027 tavaszán is elinduljon a francia elnökválasztáson.
Bár a francia szélsőjobboldal vezetőjét a bíróság 45 hónapra eltiltotta a közügyektől, ebből 30 hónapot felfüggesztett. Mivel a 2025 márciusában meghozott elsőfokú ítéletben az eltiltás azonnal végrehajtandó volt, a Marine Le Penre kiszabott 15 havi eltiltás időtartama mostanra véget ért. Az ellenzéki politikus ugyanakkor három év börtönbüntetést is kapott, amelyből két év felfüggesztett, az egy év letöltendő pedig kiváltható házi őrizettel, elektromos nyomkövető viselése mellett. Marine Le Pen még az ítélethirdetés előtt úgy vélte, hogy egy ilyen helyzet lehetetlenné tenné a kampányolást, mivel korlátozná a mozgását.
Le Pen tényleg bűnös, tényleg illegális pártfinanszírozásra használta az uniós pénzeket, de úgy látszik, ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy valaki NE lehessen köztársasági elnök. Le Pen saját állítása szerint csak azért nem számít arra, hogy átveszi Macron helyét – Isten őrizz –, mert nyomkövető van a lábán. Nem baj, van utódja, aki majd végrehajtja a nagy francia fordulatot: a nukleáris védőernyő lemondása, az oroszoknak nyújtott különböző támogatások, Ukrajna ellehetetlenítése – és ezzel az EU meg is kaphatja a halálos döfést. Valahol meg is érdemeljük: Le Pen eurómilliókat kapott az oroszoktól kampányának támogatására, legalább egy esetben Orbán Viktor rezsimje segített eljuttatni a szankciók alá eső orosz rubelből euróra konvertált milliókat – de úgy látszik, a hazaárulás sem akadály, ha valaki köztársasági elnök akar lenni.
Le Pen kijelentette, hogy nem hajlandó nyomkövetővel kampányolni, hiszen az korlátozná a mozgásszabadságát – így helyette a párt jelenlegi elnöke, Jordan Bardella EP-képviselő indulna a 2027-es elnökválasztáson. Vagyis a "hazaárulás sem akadály" elv most kiegészül azzal, hogy "a bokabilincs, az viszont igen" – legalábbis kampányolási szempontból. Le Pen ugyan fellebbezhet a Semmítőszékhez, de a döntés csak 2027 januárjában születne meg – ami már így is túl későn jönne ahhoz, hogy nyugodtan tervezhessen, elutasítás esetén pedig a Nemzeti Tömörülés akár jelölt nélkül is maradhatna. Így hát inkább előre lép a B-terv: irány Bardella. A közvélemény-kutatások jelenleg mindkét jelöltet az élen mutatják a 2027 áprilisi elnökválasztás első fordulójában, az utóbbi időben azonban Bardella 4–5 százalékponttal is megelőzi Le Pent (36–37%, szemben Le Pen 31–33%-ával). Vagyis lehet, hogy a nyomkövető végül nem is akadály lesz, hanem egyenesen szívesség: a fiatalabb, kevésbé megterhelt arc talán jobban is teljesít, mint az örökös, immár háromszorosan megbukott jelölt.
Az egyetlen kihívó, aki a második fordulóban esélyes lehet legyőzni az RN jelöltjét, Édouard Philippe, Franciaország egykori miniszterelnöke (2017–2020), a kis középjobb Horizontok párt vezetője. Emmanuel Macron elnök, akit 2017-ben választottak meg és 2022-ben újraválasztottak, jövőre már nem indulhat – így a mezőny nyitottabb, mint valaha, és a Nemzeti Tömörülés története most éppen azon a ponton áll, hogy vajon a "márka" (Le Pen név) vagy a "friss arc" (Bardella) nyer-e nagyobb bizalmat a francia választóknál.
Szóval Európát jelenleg csak egy nyomkövető védi, ugyanitt a Kreml lakatost keres kiemelt fizetéssel.
Forrás: G4Media
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:
Is It Any Wonder We Are All Savages, Under an Elite Like This?
On the evening of August 19, state secretary István Kollai reportedly once again laid down the new guidelines of Hungary's funding policy:

NATO 3.0: Amerika már nem akarja egyedül őrizni Európát
Van egy mondat, amelyet Európában egyre gyakrabban hallani, és amely néhány éve még meglehetősen kellemetlenül hangzott volna egy NATO-tanácskozáson: Európának végre saját magát kell megvédenie. Washington ezt most már nem egyszerűen diplomáciai célzásként mondja, hanem stratégiai koncepciót épít köré. Ennek neve lett a „NATO 3.0”, amelyet az amerikai védelmi politika egyik meghatározó alakja,…

Csoda-e, ha vademberek vagyunk mind, ilyen elit alatt?
A ditrói történet illusztrálja, hogy hogyan dolgozik az a magyar és román közpénzből működő, pártközeli kutatói kör, amely az erdélyi magyar közbeszédben minden témában megszólal, elszámoltatva viszont soha nincs – és miért nem véletlen, hogy a saját népét ugyanúgy „többségként” kezeli, és hogy mások munkáját láthatatlanná teszi, miközben ezeken élősködik, ráadásul bármiféle impakt nélkül.

Ukrajna támogatása nem könyöradomány, hanem Európa biztonságának része – interjú Molnár Balázzsal (VIDEÓ)
Miért nem pusztán humanitárius kérdés Ukrajna támogatása, hanem egész Európa biztonságának ügye? Mit jelent mindez Magyarország és a kárpátaljai magyarok szempontjából, és miért lehet éppen Ukrajna európai integrációja az egyik feltétele annak, hogy a kárpátaljai magyarságnak húsz-huszonöt év múlva is legyen jövője?

Lagarde most fedezte fel Kínát – miközben Európa húsz éve nézi, ahogy Peking megeszi a piacát
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke Genfben most végre kimondta, amit Európában körülbelül két évtizede lehet hallani konferenciákon, tanulmányokban, elemzői jelentésekben, újságcikkekben és mindenféle egyéb helyen, ahol az emberiség időnként megpróbál előre gondolkodni: Kína immár nem egyszerűen az a távoli ország, ahonnan olcsó játékokat, pólókat és elektronikai kütyüket…