A Le Pen-ítélet üzenete: egy nyomkövető védi Európát
A párizsi fellebbviteli bíróság bűnösnek mondta ki kedden Marine Le Pent és a legnagyobb francia ellenzéki pártot, a Nemzeti Tömörülést az európai parlamenti juttatások törvénytelen felhasználása miatt indított perben, de csökkentette az elsőfokú ítélet büntetési tételeit, ami elvileg lehetővé teszi, hogy a háromszoros elnökjelölt negyedszerre, 2027 tavaszán is elinduljon a francia elnökválasztáson.
Bár a francia szélsőjobboldal vezetőjét a bíróság 45 hónapra eltiltotta a közügyektől, ebből 30 hónapot felfüggesztett. Mivel a 2025 márciusában meghozott elsőfokú ítéletben az eltiltás azonnal végrehajtandó volt, a Marine Le Penre kiszabott 15 havi eltiltás időtartama mostanra véget ért. Az ellenzéki politikus ugyanakkor három év börtönbüntetést is kapott, amelyből két év felfüggesztett, az egy év letöltendő pedig kiváltható házi őrizettel, elektromos nyomkövető viselése mellett. Marine Le Pen még az ítélethirdetés előtt úgy vélte, hogy egy ilyen helyzet lehetetlenné tenné a kampányolást, mivel korlátozná a mozgását.
Le Pen tényleg bűnös, tényleg illegális pártfinanszírozásra használta az uniós pénzeket, de úgy látszik, ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy valaki NE lehessen köztársasági elnök. Le Pen saját állítása szerint csak azért nem számít arra, hogy átveszi Macron helyét – Isten őrizz –, mert nyomkövető van a lábán. Nem baj, van utódja, aki majd végrehajtja a nagy francia fordulatot: a nukleáris védőernyő lemondása, az oroszoknak nyújtott különböző támogatások, Ukrajna ellehetetlenítése – és ezzel az EU meg is kaphatja a halálos döfést. Valahol meg is érdemeljük: Le Pen eurómilliókat kapott az oroszoktól kampányának támogatására, legalább egy esetben Orbán Viktor rezsimje segített eljuttatni a szankciók alá eső orosz rubelből euróra konvertált milliókat – de úgy látszik, a hazaárulás sem akadály, ha valaki köztársasági elnök akar lenni.
Le Pen kijelentette, hogy nem hajlandó nyomkövetővel kampányolni, hiszen az korlátozná a mozgásszabadságát – így helyette a párt jelenlegi elnöke, Jordan Bardella EP-képviselő indulna a 2027-es elnökválasztáson. Vagyis a "hazaárulás sem akadály" elv most kiegészül azzal, hogy "a bokabilincs, az viszont igen" – legalábbis kampányolási szempontból. Le Pen ugyan fellebbezhet a Semmítőszékhez, de a döntés csak 2027 januárjában születne meg – ami már így is túl későn jönne ahhoz, hogy nyugodtan tervezhessen, elutasítás esetén pedig a Nemzeti Tömörülés akár jelölt nélkül is maradhatna. Így hát inkább előre lép a B-terv: irány Bardella. A közvélemény-kutatások jelenleg mindkét jelöltet az élen mutatják a 2027 áprilisi elnökválasztás első fordulójában, az utóbbi időben azonban Bardella 4–5 százalékponttal is megelőzi Le Pent (36–37%, szemben Le Pen 31–33%-ával). Vagyis lehet, hogy a nyomkövető végül nem is akadály lesz, hanem egyenesen szívesség: a fiatalabb, kevésbé megterhelt arc talán jobban is teljesít, mint az örökös, immár háromszorosan megbukott jelölt.
Az egyetlen kihívó, aki a második fordulóban esélyes lehet legyőzni az RN jelöltjét, Édouard Philippe, Franciaország egykori miniszterelnöke (2017–2020), a kis középjobb Horizontok párt vezetője. Emmanuel Macron elnök, akit 2017-ben választottak meg és 2022-ben újraválasztottak, jövőre már nem indulhat – így a mezőny nyitottabb, mint valaha, és a Nemzeti Tömörülés története most éppen azon a ponton áll, hogy vajon a "márka" (Le Pen név) vagy a "friss arc" (Bardella) nyer-e nagyobb bizalmat a francia választóknál.
Szóval Európát jelenleg csak egy nyomkövető védi, ugyanitt a Kreml lakatost keres kiemelt fizetéssel.
Forrás: G4Media
Did you like this article?
Support our work with a small donation
Secure payment via Stripe • Min. 2 EUR
Gesta recommendations:

Bulgarizálódunk – és az RMDSZ nyomja a gázt
A romániai belpolitikai válság idei kiadása kicsit durvábbra sikerült, mint az eddigiek. Mert eddig az volt, hogy a vérünkbe ivódott balkáni közönnyel vettük tudomásul, hogy bizalmatlansági indítvánnyal megbukott egy kormány, majd jött a másik, hogy esetleg az is megbukjon – de arra is volt már példa kies tájainkon, hogy a kormánypárt buktassa meg saját kormányfőjét. Mindez azonban jó jel is…

Szele Tamás: Jelentés a Krímből
A Krím most borotvaélen táncol – és kétoldalt is éles pengék várják a bukását. A tánc már nem tart sokáig.

„Nyuszi voltam" – a NER egyik első oligarchája mesél arról, hogyan zabálta fel a rendszer saját magát
Ritka pillanat, amikor valaki a nemzeti együttműködés rendszerének (NER) belső gépezetéből ül be egy kamera elé, és nem sértődött vádbeszédet mond, hanem – helyenként önironikusan, helyenként kínosan kitérőzve – elmeséli, hogyan működött a rendszer belülről. A Válasz Podcastban Bódis András és Stumpf András vendége Kuna Tibor volt: az az ember, aki a 2010-es évek közepén a kormányzati…

A keleti nyitás zárása: Szijjártó a kínaiaknál kötött ki
A távozást a sajtó sem hagyta kommentár nélkül. A 444 egyenesen egy pályaív-összefoglalóval búcsúztatta a volt külügyminisztert: „jachtozástól orosz hekkerekig, gödi gyártól a Lavrovval folytatott telefonokig – mindig volt miről kérdezni" azt a politikust, aki mostanra a Fidesz-frakcióból is kiszállt.

Egy központ, négy ország, és a Moszkvából vezényelt hazugság
Sokat tudunk arról, hogyan ábrázolja az orosz propaganda az Ukrajna elleni háborút. Arról már jóval kevesebbet, hogy ez a gépezet országhatárokon átnyúlva, összehangoltan működik-e – vagy minden ország a maga módján kapja a moszkvai üzeneteket. Egy friss, a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával készült kutatás éppen erre a kérdésre keresi a választ, és az eredményt egy rövid videóban foglalja…