A NATO Keletre hozza a nukleáris elrettentést: a lengyelek, finnek, litvánok örülhetnek

A NATO ki akarja terjeszteni a nukleáris elrettentését Európában, válaszul Vlagyimir Putyin orosz elnök fenyegetéseire — értesült a dpa német hírügynökség, amelyre az Agerpres is hivatkozik. Ez konkrétan azt jelenti, hogy vizsgálják további amerikai nukleáris rakéták esetleges európai telepítését is. A szakértők szerint elképzelhető, hogy az USA már át is telepített B61-12-es bombákat a brit lakenheath-i légibázisra. És ami a mi régiónk szempontjából a legfontosabb: ha a biztonsági helyzet tovább romlik, akkor az Oroszországhoz közelebb fekvő NATO-tagállamok — köztük Lengyelország, Finnország és Litvánia — is szóba jöhetnek további telepítési helyszínként.

A terv elsősorban az úgynevezett nem stratégiai (más néven taktikai) nukleáris fegyverekről szól. Fontos érteni, mi a különbség. Ezeket a bombákat ellenséges csapatok, repülőterek, kikötők, parancsnoki központok és egyéb katonai infrastruktúra ellen szánják — nem városok elpusztítására. A stratégiai nukleáris fegyverekhez képest gyakran kisebb a robbanóerejük, és jellemzően vadászgépek, rövidebb hatótávú rakéták vagy robotrepülőgépek juttatják célba őket. A hidegháború végi nagyarányú nukleáris leszerelés után a nukleáris szakértők becslése szerint mintegy 100 darab B61-es bomba maradt raktáron hat légibázison — Németországban, Belgiumban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Ezek amerikai tulajdonban, amerikai őrizet alatt maradnak, de a befogadó országok biztosítják a gépeket és a kiképzett személyzetet, amely szükség esetén, háborús felhatalmazással bevetné őket - ez a NATO úgynevezett „nukleáris megosztási" rendszere.

A NATO főtitkára, Mark Rutte a dpa-nak adott interjújában nem zárta ki, hogy a jövőben több amerikai nukleáris fegyvert állomásoztassanak Európában. A folyamatban lévő értékelések és konzultációk részleteiről ugyanakkor titoktartási okokból nem volt hajlandó nyilatkozni. Annyit mondott a július közepén készült interjúban, hogy a NATO folyamatosan értékeli, milyen képességekre van szükség, és hogyan kellene kinéznie a szövetség nukleáris elrettentési mixének".

Néhány pontban összefoglalva, mi zajlik a háttérben:

Egyrészt az északi bővítés. Finnország idén márciusban jelezte, hogy hajlandó nukleáris fegyvereket engedni a területére, a finn parlament pedig júniusban törvényt fogadott el, amely feloldotta a nukleáris fegyverek hazai tilalmát — hogy az ország igazodjon a NATO nukleáris kereteihez. Hasonló lépést tett Litvánia is: a balti állam feloldotta az alkotmányos tömegpusztítófegyver-tilalmát. Vagyis a keleti és északi szárny államai jogilag is előkészítik a terepet.

Másrészt a repülőgépek. A nukleáris megosztási misszióhoz úgynevezett kettős képességű repülőgép (DCA) kell — jelenlegez az F-35A vadászgép, amely a B61-12-es bomba hordozására hitelesített. És épp ezek az országok — Lengyelország (amely idén májusban megkapta az első három F-35A gépét), Finnország, Csehország, Románia — most építik ki ezt a flottát. Vagyis a nukleáris szerep kiterjesztésének megvan a technikai alapja is.

Harmadrészt a szimbolikus jelentőség. Ha a telepítés valóban a keleti szárnyra kerül, az a hidegháború, illetve a Szovjetunió összeomlása óta a legjelentősebb földrajzi kiigazítás lenne a NATO nukleáris felállásában — és az első alkalom, hogy amerikai nukleáris elrettentési infrastruktúra egykori Varsói Szerződés-tagállamok területére kerül. A NATO Nukleáris Tervezési Csoportja néhány hete ki is adta 2007 óta az első miniszteri szintű nyilatkozatát a nukleáris elrettentésről — jelezve, hogy a szövetség növelni fogja a nukleáris megosztási kapacitását.

Oroszország évek óta nukleáris fenyegetésekkel próbálja megbénítani a nyugati döntéshozatalt — Putyin és emberei rendszeresen lengetik a nukleáris kártyát, valahányszor a Nyugat komolyabban támogatná Ukrajnát. Egy hiteles, közelebb hozott NATO-elrettentés épp ezt a zsarolást teszi működésképtelenné: azt üzeni Moszkvának, hogy egy NATO-tagállam elleni támadásnak valós, kiszámítható következménye lenne. A keleti szárny államai — Lengyelország, a baltiak, Finnország — épp ezt kérik: kézzelfogható bizonyítékot arra, hogy az amerikai nukleáris ernyő rájuk is kiterjed, nem csak a nyugati magra. Számukra ez nem eszkaláció, hanem a biztonság garanciája. A nukleáris elrettentés kiterjesztése tehát nem valamiféle háborús uszítás, hanem válasz egy nagyon is valós orosz fenyegetésre — arra, hogy Moszkva a nukleáris félelmet fegyverként használja. A kérdés nem az, hogy „jó-e" a nukleáris fegyvereket keletre hozni — hanem az, hogy van-e jobb alternatíva egy olyan szomszéddal szemben, amely maga is nukleáris zsarolással operál.

Egyelőre úgy tűnik, a NATO úgy ítéli meg: a hitelesebb elrettentés kockázata kisebb, mint a gyengeség látszatáé.

Ugar