A vártnál ellenállóbb az európai gazdaság, ismét kamatot emelt az EKB

Az euróövezet gazdasága valamivel jobban teljesít a korábban vártnál, Németország pedig Friedrich Merz kancellár szerint már túljutott a gazdasági visszaesés mélypontján. A kedvezőbb növekedési adatok mögött azonban elsősorban az állami infrastrukturális és védelmi kiadások, valamint a meglepően ellenállónak bizonyuló fogyasztás áll. Az energiaárak emelkedése közben ismét felgyorsította az inflációt, ezért az Európai Központi Bank szeptemberben 25 bázisponttal megemelte mindhárom irányadó kamatlábát.

Christine Lagarde EKB-elnök az ír RTE rádiónak azt mondta, hogy a gazdasági növekedés „valamivel biztatóbb”, mint korábban gondolták. Egyelőre nem látszanak az energiaár-emelkedés másodkörös hatásai, vagyis a drágulás még nem épült be széles körben a bérekbe és a szolgáltatások áraiba. Ez ugyan kedvező fejlemény, de az EKB szerint minél tovább maradnak magasak az energiaárak, annál nagyobb az esélye annak, hogy az infláció idővel más termékekre és szolgáltatásokra is átterjed.

Az EKB szeptemberi előrejelzése szerint az euróövezet gazdasága 2026-ban 0,9 százalékkal, 2027-ben 1,4 százalékkal, 2028-ban pedig 1,5 százalékkal növekedhet. A 2026-ra és 2027-re vonatkozó becslést felfelé módosították, elsősorban azért, mert az európai gazdaság ellenállóbbnak bizonyult az energiaárak megugrásával szemben. A feldolgozóipart a növekvő védelmi és infrastrukturális kiadások segítik, miközben a fogyasztói bizalom is javult. Az EKB a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások növekedését is érzékeli a digitális szolgáltatásokban és az exportban. A növekedés javulása azonban magasabb inflációval jár együtt. Az EKB 2026-ra 3 százalékos, 2027-re 2,5 százalékos, 2028-ra pedig 2,1 százalékos átlagos inflációt vár. Augusztusban az éves drágulás 3,3 százalékra gyorsult a júliusi 2,9 százalékról, miközben az energiaárak 14,3 százalékkal emelkedtek. A jegybank szerint a közel-keleti háború és Oroszország Ukrajna elleni agressziójának újabb fejleményei egyaránt felfelé hajtják az energiaárakat. Az inflációs kockázatok miatt az EKB szeptember 10-én 25 bázisponttal emelte meg irányadó kamatait. A döntés egyhangú volt, Lagarde pedig jelezte, hogy a jegybank továbbra sem kötelezi el magát előre meghatározott kamatpálya mellett: minden ülésen az aktuális inflációs, bér- és gazdasági adatok alapján döntenek. A jobb növekedési kilátások tehát önmagukban nem jelentenek kamatcsökkentési lehetőséget, különösen akkor, ha az energiaárak tartósan magasan maradnak.

Németország esetében Friedrich Merz ennél jóval derűlátóbb képet festett. A kancellár szerint a német gazdaság 2026-ban körülbelül 1,3 százalékkal növekedhet, és az ország már túljutott a gazdasági ciklus mélypontján, vagyis kilépett a zsugorodás és a stagnálás időszakából. Az 1,3 százalékos adat összhangban áll több német gazdaságkutató intézet friss becslésével: az IMK ugyancsak 1,3, az Ifo pedig 1,4 százalékos növekedést vár az idei évre. Merz kijelentését azonban érdemes némi óvatossággal kezelni. A német kormány a közel-keleti háború miatt megugró olaj- és gázárak után korábban 0,5 százalékra csökkentette hivatalos növekedési előrejelzését. Az 1,3 százalék tehát inkább a kancellár politikai várakozása és a gazdaságkutató intézetek frissebb becslése, nem pedig a kormány utolsó, formálisan felülvizsgált prognózisa. A német javulást is jelentős részben a közkiadások hajtják. A védelmi és infrastrukturális beruházások növelik az ipari megrendeléseket és a gazdasági teljesítményt, miközben az export az év első felében a vártnál erősebb volt. A lakossági fogyasztás helyzete már kevésbé meggyőző: a magas energiaárak, az infláció és a bizonytalan gazdaságpolitikai környezet továbbra is visszafogják a háztartások költekezését.

A kép tehát az, hogy Európa gazdasága nem roppant össze az újabb energiaár-sokk alatt, de a javulás jelentős része állami kiadásokból ered, miközben a tartósan magas energiaárak és az ismét szigorodó monetáris politika könnyen lefékezhetik a kibontakozó fellendülést, póriasabban szólva: ha Trump nem bassza szét a Közel-Keletet, akkor jól is vihetnénk.

Ugar