Nem Ukrajna miatt fogy a dízel: Trump háborúja felgyújtotta a világ olajkerülő útvonalát

Az Egyesült Államok dízelkészletei történelmi szezonális mélypontra zuhantak, miközben a kutaknál rekordárakat mérnek, a világ finomítói pedig gyakorlatilag teljes kapacitással dolgoznak. Donald Trump erre azt találta mondani, hogy Volodimir Zelenszkijnek le kellene állítania az orosz olajfinomítók támadását. A számok azonban mást mutatnak: a jelenlegi válság legfontosabb okai között ott van a Trump által elindított iráni háború, a Hormuzi-szoros forgalmának összeomlása és a Szaúd-Arábia legfontosabb kerülő olajvezetékét ért támadás.

Az amerikai Energiainformációs Hivatal adatai szerint a dízelt és fűtőolajat magukban foglaló párlatkészletek augusztus végén 103,4 millió hordóra estek. Ez 14 százalékkal maradt el az előző öt év azonos időszakának átlagától, és 9,5 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az EIA 1982-ig visszanyúló adatsorában még soha nem volt ilyen kevés dízel és fűtőolaj ebben az évszakban. Ez nem az abszolút történelmi minimum: május végén 100,8 millió hordóig süllyedt a készlet, majd júniusban és júliusban kissé helyreállt. Csakhogy most az Egyesült Államok úgy érkezik meg az őszi betakarítás és a téli fűtési szezon küszöbére, hogy a tartalékai már eleve kiürültek, a finomítók pedig alig rendelkeznek további kapacitással. Az amerikai finomítók a nyár folyamán 97–98 százalékos kihasználtsággal működtek, vagyis nem arról van szó, hogy valaki politikai megfontolásból leállította volna őket. Az Egyesült Államok nyersolaj-kitermelése is történelmi csúcs közelében jár, napi csaknem 14 millió hordóval.  Augusztus végén a dízel amerikai átlagára gallononként 5,65 dollárra emelkedett, szeptember közepére pedig meghaladta a 6,23 dollárt. Texasban, vagyis az Egyesült Államok legnagyobb olajtermelő államában is rekordot döntött: az állami átlag 5,84 dollárra nőtt, míg egyes térségekben az egy évvel korábbi 3,19 dollár helyett már 5,74 dollárt kellett fizetni érte.

Az energiapiac következő csapását szeptember 11-én kapta, amikor drónok támadták meg Szaúd-Arábia kelet–nyugati olajvezetékét. A műholdfelvételek és iparági források alapján nem kettő, hanem három szivattyúállomás sérült meg. A szaúdi hatóságok szerint a drónok Irak területéről érkeztek, de a támadás közvetlen végrehajtóját egyelőre nem azonosították nyilvánosan. A mintegy 1200 kilométeres vezeték a Perzsa-öböltől a Vörös-tenger partján fekvő Janbu kikötőjéig szállítja az olajat. Jelentősége azért nőtt meg drámaian, mert az amerikai–iráni háború következtében a Hormuzi-szoros forgalma nagyrészt leállt. A közel-keleti olajexportőrök ezért a szaúdi vezetéken keresztül próbálták megkerülni a szorost, a rendszer napi négymillió, időnként ötmillió hordó olajat mozgatott, ami a világ teljes kínálatának 4–5 százaléka. A támadást követően a vezetéket leállították, a teljes helyreállítás pedig egyes becslések szerint öt-hat hétig is eltarthat. Részleges újraindítás ennél hamarabb lehetséges, de a károk pontos mértékéről a Saudi Aramco és a szaúdi kormány továbbra sem adott részletes tájékoztatást. Janbuban a vezeték leállása után mindössze öt-hét napra elegendő, exportra előkészített olaj maradt. Szaúd-Arábia egy ideig az egyiptomi Ain Szukhna és Szidi Kerír tárolóiból is teljesítheti megrendeléseit, de ezek a készletek sem korlátlanok. A támadás után több európai szállítmányt töröltek, a Brent ára 109 dollár közelébe, az amerikai WTI pedig 105 dollár fölé emelkedett. A történet fekete humorát az adja, hogy Szaúd-Arábia korábban kétszer is segítséget kért Trumptól a jemeni húszik feltartóztatásához, az amerikai elnök azonban nemet mondott. Az Irán által támogatott erők azóta tovább terjeszkedtek a Vörös-tenger térségében, szigeteket és kikötőket foglaltak el, miközben a szaúdi energetikai infrastruktúra és a Bab el-Mandeb szoros hajózása is egyre nagyobb veszélybe került.

A világ energiaválságának legsúlyosabb pontja jelenleg nem is önmagában a nyersolaj, hanem a finomított termékek piaca. Az S&P Global szerint a globális finomítói termelés augusztusban napi több mint hatmillió hordóval maradt el az egy évvel korábbitól. A negyedik negyedévre várt napi 79,4 millió hordós feldolgozás kétmillió hordóval alacsonyabb a korábbi előrejelzésnél. A még korlátozás nélkül működő finomítók már csaknem teljes kapacitással termelnek, miközben ősszel megkezdődnek a szokásos karbantartások. Ezzel egy időben emelkedik a mezőgazdaság dízelfogyasztása, majd a hideg idő beköszöntével nő a fűtőolaj iránti kereslet is. A két termék ugyanabból a finomítói termékcsoportból származik, ezért közvetlenül versenyez egymással. Az S&P előrejelzése szerint a dízel finomítói árrése 2026 hátralévő részében átlagosan hordónként 84 dollár lehet, ami 31 dollárral haladja meg a korábbi várakozást. A dízel hordónkénti piaci ára Európában és Amerikában egyaránt meghaladta a 220 dollárt, vagyis közel kétszer annyiba került, mint maga a Brent nyersolaj. A jelenlegi dízelhiány tehát jóval nagyobb rendszerhiba eredménye, és nem pusztán az ukránok önvédő akcióinak eredménye: az iráni háború szétzilálta a Hormuzi-szoros forgalmát, a szaúdi kerülővezetéket megtámadták, a Közel-Kelet kitermelése zuhant, a világ finomítói túlterheltek, a készletek kiürültek, az amerikai export pedig emelkedik, mert Európa és más piacok kétségbeesetten keresik a kieső üzemanyagot. Trump mégis Ukrajnát szólítja fel arra, hogy hagyja békén az agresszor olajiparát, miközben saját közel-keleti háborúja sokkal nagyobb mennyiségű olajat és finomított terméket vont ki a világpiacról. Ez nem energetikai elemzés, hanem Moszkva érdekeinek kiszolgálása és a felelősség áthárítása arra az országra, amely negyedik éve próbálja túlélni az orosz inváziót.

A dízel drágulása pedig nem marad a benzinkutakon. Növeli a közúti és vasúti áruszállítás, a mezőgazdaság, az építőipar, a bányászat és a gyártás költségeit, majd fokozatosan beépül az élelmiszerek és szinte minden más termék árába. Az amerikai gabonaszállítás vasúti üzemanyagfelára egy év alatt 153 százalékkal emelkedett, és már a kukorica, illetve a szója vasúti szállítási költségének mintegy 11 százalékát teszi ki. A tél közeledtével tehát nem az a kérdés, hogy drága marad-e a dízel, hanem az, hogy sikerül-e elkerülni a tényleges ellátási zavart, ehhez a szaúdi vezetéket helyre kell állítani, a Hormuzi-szoros forgalmát rendezni kellene, és új finomítói kapacitásokra is szükség volna. Egyik sem oldható meg azzal, hogy Trump felszólítja Ukrajnát: legyen szíves ne támadni azt az orosz olajipart, amelyből Putyin a háborúját finanszírozza.

Ugar