Trump Amerikája éppen akkor fordít hátat Európának, amikor Oroszország támadásra készül

Donald Trump kormánya 25–40 ezer amerikai katona kivonását mérlegeli Európából. Végleges döntés még nincs, de már maga a terv is világos üzenet Moszkvának: miközben Oroszország fokozza a hibrid támadásokat, fegyverkezik és folytatja Ukrajna elpusztítását, az Egyesült Államok elnöke éppen az európai elrettentés meggyengítésén dolgozik.

Az NBC News értesülése szerint a kisebbik terv legalább 25 ezer katona kivonásáról szól, a radikálisabb változat viszont akár 40 ezer amerikai katonát is hazarendelne. Ez nem pusztán személyi állományt jelentene: repülőgépek, hadihajók, fegyverek és a NATO európai védelméhez nélkülözhetetlen más katonai eszközök is távozhatnának. A jelenleg Európában állomásozó mintegy 80 ezer amerikai katona létszáma tehát akár a felére csökkenhetne. A leginkább Németországot, Olaszországot és Spanyolországot érintené a kivonás. Ez nem három véletlenszerűen kiválasztott ország: Németország az amerikai és NATO-erők európai logisztikai, parancsnoki és utánpótlási rendszerének központja, míg az olaszországi és spanyolországi támaszpontok a Földközi-tenger, Észak-Afrika és a Közel-Kelet irányában nélkülözhetetlenek. A katonák kivonása ezért nem egyszerű létszámcsökkentés lenne, hanem annak a rendszernek a meggyengítése, amelynek válság esetén amerikai erőket kellene gyorsan Európába, majd a NATO keleti szárnyára juttatnia.

A Pentagon június óta vizsgálja az amerikai csapatok európai jelenlétét. A felülvizsgálatot Pete Hegseth védelmi miniszter rendelte el, a folyamatban pedig Alexus Grynkewich tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka is részt vesz. Legalább négy lehetőséget mérlegelnek, és az egyik változat szerint a kivont egységek egy részét nem hazaküldenék, hanem a keleti szárnyra vezényelnék át. Ez azonban legfeljebb részben ellensúlyozná azt a veszteséget, amelyet a németországi, olaszországi és spanyolországi infrastruktúra gyengítése okozna. Hegseth és Trump azzal indokolhatja a lépést, hogy az európai NATO-tagállamoknak többet kell költeniük saját védelmükre. Ebben önmagában igazuk van: Európa évtizedeken át az amerikai védelem kényelmében élt, leépítette hadseregeit, bezárta hadiüzemeit, és elhitette magával, hogy Oroszország majd a kereskedelemtől megszelídül. Ennek a mulasztásnak a kijavítása nem néhány hónap, hanem több év, az amerikai erők kivonása addig nem felelősségvállalásra nevelné Európát, hanem védelmi rést nyitna rajta.

Ráadásul Trump számára a szövetségi politika lassan személyes bosszúhadjárattá válik. Az amerikai vezetés nehezményezi, hogy több európai állam nem biztosított minden kért támaszpont- és légtérhasználati engedélyt az Irán elleni amerikai háború idején. A katonai jelenlét felülvizsgálata ezért részben arról is szólhat, hogy Washington megbüntesse azokat a szövetségeseket, amelyek nem teljesítették automatikusan Trump követeléseit. Ez már nem szövetségi politika, hanem védelmi pénzekkel, katonákkal és biztonsági garanciákkal működtetett zsarolás. A döntés még nem született meg, és az amerikai kongresszus korlátozhatja az elnök mozgásterét, mivel törvényben rögzítették az Európában fenntartandó amerikai katonai jelenlét alsó határát. Jeanne Shaheen demokrata szenátor már felszólította Marco Rubio külügyminisztert, hogy a Pentagon ne kizárólag katonai könyvelési feladatként kezelje a kérdést, hanem vegye figyelembe a kivonás diplomáciai és biztonságpolitikai következményeit is.

Ezek a következmények különösen a balti államokban és Lengyelországban lennének súlyosak. Oroszország már most drónokkal sérti meg európai országok légterét, szabotázsakciókat szervez, kábeleket rongál meg, kibertámadásokat hajt végre, politikai szélsőségeket finanszíroz, és folyamatosan teszteli, meddig mehet el válaszcsapás nélkül. Ebben a helyzetben az amerikai csapatkivonás nem békeüzenet lenne, hanem annak közlése, hogy Európa védelme többé nem tartozik Washington elsődleges érdekei közé. Trump tehát éppen akkor akarja meggyengíteni az európai amerikai jelenlétet, amikor azt erősíteni kellene. Az orosz támadás veszélye már nem elméleti lehetőség, Ukrajnában pedig negyedik éve zajlik annak a háborúnak a főpróbája, amelyet Moszkva – ha hagyják – más európai országokra is kiterjeszthet. Amerika elnöke mégis úgy viselkedik, mintha Európa biztonsága egy rosszul teljesítő üzletág volna, amelyből ki kell vonni a tőkét.

Európának ebből le kell vonnia az egyetlen lehetséges következtetést: saját hadsereg, saját hadiipar, saját nukleáris elrettentés és az amerikai döntésektől kevésbé függő európai védelmi rendszer nélkül a kontinens biztonsága egy olyan ember hangulatától függ, aki a NATO-t szövetség helyett behajtandó számlának tekinti. Trump Amerikája most hátat fordít Európának, ha pedig Európa erre sem ébred fel, akkor már nemcsak Trump árulásáról, hanem a saját öngyilkosságáról is beszélnünk kell.

Ugar