Kárpáti Nyolcak, magyar politikus nélkül: Budapest csak az üzleti részre volt kíváncsi

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 18-án útjára indította a Kárpáti Nyolcakat, azaz a C8-at, amely Ukrajnát, Lengyelországot, Szlovákiát, Csehországot, Romániát, Magyarországot, Ausztriát és Szerbiát fogja össze. Az új kezdeményezés biztonsági, energetikai, közlekedési és gazdasági együttműködést ígér, és idővel az Európai Unió ötödik makroregionális stratégiájának alapja lehet. A bukoveli alapító csúcstalálkozón azonban a nyolc ország közül csak hét képviseltette magát a politikai ülésen. Magyarország tagja lett a C8-nak, csak éppen nem sikerült magyar politikust küldeni az alapító ülésre.

Az ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében, Huta településen megtartott első plenáris ülésen Zelenszkij mellett Nicușor Dan román és Aleksandar Vučić szerb elnök, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Christine Schwarz-Fuchs, az osztrák Szövetségi Tanács elnöke, Jiří Drahoš, a cseh szenátus első alelnöke, valamint Marek Eštok szlovák külügyi államtitkár vett részt. Robert Fico szlovák kormányfő az utolsó pillanatban, betegségre hivatkozva mondta le látogatását, Pozsony azonban legalább küldött maga helyett valakit. Az ukrán elnöki hivatal hivatalos beszámolója név szerint felsorolja a plenáris ülés résztvevőit - magyar politikus nincs közöttük.

Zelenszkij már a nyitóbeszédében jelezte, hogy a magyar képviselők csak este, a csúcstalálkozó gazdasági részének megnyitására érkeznek meg. Azt azonban sem az ukrán elnöki hivatal, sem a rendezvény honlapja nem közölte, kik voltak ezek a képviselők. A C8 hivatalos oldalán jelenleg 129 felszólaló szerepel, közöttük román miniszterhelyettesek és államtitkárok, egy szlovák államtitkár, osztrák és cseh politikusok, lengyel kormányzati tisztviselők, uniós vezetők és üzletemberek, de egyetlen magyar kormányzati vagy állami tisztségviselő neve sem található a listán. Magyarország tehát nem teljesen maradt távol, csak sikerült a lehető legmagyarabb részvételi formát választani: tagjai vagyunk, a közös tervekből és a pénzekből kérünk, de amikor a politikai felelősséget kellene névvel és arccal vállalni, akkor majd este érkezik valaki, akinek még a nevét sem kell feltüntetni. A Kárpáti Nyolcak első néhány órájában ezért inkább Kárpáti Hetek voltak, Budapest pedig megoldotta, hogy egyszerre legyen jelen és távol.

Mi valójában a Kárpáti Nyolcak?

A C8 egyelőre nem katonai szövetség, nincs kölcsönös védelmi záradéka, közös parancsnoksága vagy külön költségvetése. Az alapító csúcstalálkozó eredménye egy állandó politikai egyeztető platform és egy közös nyilatkozat elfogadása. A résztvevők azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unión belül létrejöjjön a Kárpátok saját makroregionális stratégiája, az EUSCARP. Az Uniónak jelenleg négy hasonló stratégiája működik: a balti-tengeri, a Duna menti, az adriai–jón-tengeri és az alpesi. Ezek nem új intézményeket vagy párhuzamos uniókat jelentenek, hanem olyan kereteket, amelyekben több ország közösen tervezhet határokon átnyúló közlekedési, energetikai, gazdasági és környezetvédelmi beruházásokat, majd ezekhez uniós támogatást és magántőkét kereshet.

A Kárpáti Nyolcak hat uniós tagállamot – Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot, Romániát és Szlovákiát –, valamint két uniós tagjelöltet, Ukrajnát és Szerbiát foglal magába. Kijev számára ezért a kezdeményezés gazdasági és politikai eszköz is: közvetlenül kapcsolja Ukrajnát hat uniós tagállamhoz, miközben az újjáépítési terveket már a háború befejezése előtt megpróbálja összeilleszteni az európai közlekedési, energetikai és finanszírozási rendszerekkel. Zelenszkij a csúcstalálkozón kiemelte, hogy a Kárpátokon keresztülhaladó közúti és vasúti útvonalak, az energiavezetékek, a határátkelők és a nyugat-ukrajnai gáztározók a háború alatt stratégiai jelentőségűvé váltak. A régió nemcsak az ukrán export és import egyik kapuja, hanem a katonai szállítások, az energiaellátás és a majdani újjáépítés szempontjából is fontos. Az ukrán elnök jobb közutakat és vasutakat, nagyobb teherszállítási kapacitást, új energetikai összeköttetéseket, több tárolót, megújulóenergia-beruházásokat és a katonai mobilitás fejlesztését sürgette.

A biztonság tehát nem díszítőelem a programban:  Oroszország tartós konfrontációra rendezkedik be Európával, miközben rendszeresen támadja az ukrán energetikai és közlekedési infrastruktúrát, és a csapások egyre gyakrabban érik el az EU és a NATO határainak közvetlen környezetét. Donald Tusk a találkozón úgy fogalmazott: a béke nem a Moszkvának tett engedményekből, hanem a háború árának növeléséből születhet meg. Lengyelország egyúttal csatlakozott az Ukrajnával közösen fejlesztendő, a Patriotnál olcsóbb antiballisztikus rakétarendszer programjához, és új támogatási csomagot is ígért Kijevnek.

Egymilliárd eurónyi megállapodás, közel száz beruházási terv

A politikai csúcsot nagyszabású gazdasági fórum követi: a szervezők mintegy 550 vállalati és pénzügyi résztvevővel számolnak. Zelenszkij szerint körülbelül egymilliárd euró értékű kereskedelmi és beruházási megállapodást készítettek elő, miközben a nyolc ország csaknem száz projektet mutat be, összesen közel 40 milliárd euró értékben.

A C8 ennél is nagyobb, hosszabb távú beruházási csomagot vázol fel. A rendezvény honlapja 34 regionális projektet sorol fel, amelyek együttes értékét mintegy 115 milliárd euróra teszi, emellett külön kezeli az 55 ukrajnai beruházási tervből álló, 8,6 milliárd dolláros csomagot. A legfontosabb területek az energiatermelés és -tárolás, az ipari gyártás, a közlekedés, a logisztika, a határátkelők fejlesztése, a mezőgazdasági feldolgozás és a digitális infrastruktúra. A programban már konkrét lépések is szerepelnek: Ukrajna és Románia megállapodást készített elő az ukrán áruk biztonságos tranzitjáról és a közös határátkelők fejlesztéséről, az ukrán Naftogaz és a lengyel Orlen pedig partnerségi egyezményt köt. A cél az, hogy a Kárpátok ne az Európai Unió szegény és nehezen megközelíthető peremvidékei legyenek, hanem a Fekete-tenger, Közép-Európa, a Balkán, a Baltikum és Ukrajna közötti gazdasági folyosó.

Magyarországnak ebben elemi érdeke lenne aktívan részt venni. A C8 hivatalos projektösszesítője 14,3 milliárd eurónyi, Magyarországhoz kapcsolódó beruházási tervet tartalmaz; ennél nagyobb csomaggal csak Lengyelország és Ausztria szerepel. Magyarország közvetlenül határos Ukrajnával, érdekelt a vasúti, közúti és energetikai összeköttetések fejlesztésében, az ukrajnai újjáépítésben pedig a magyar cégek számára is jelentős üzleti lehetőségek nyílhatnak. Ehhez képest a magyar politikai képviselet olyan szintű volt, hogy még az ukrán házigazdák sem tudtak vagy akartak nevet írni mellé - Magyarország ott van a tagállamok és a beruházási projektek listáján, csak a magyar állam képviselőjét nem sikerült időben elküldeni a helyszínre.

Jó ötlet, de most kell tartalommal megtölteni

A Kárpáti Nyolcak jelentőségét egyelőre nem érdemes túlbecsülni. A szervezetnek nincs saját intézményrendszere, és nem tudni, milyen rendszerességgel ülésezik majd, hogyan döntenek a közös tervekről, illetve sikerül-e megszerezni az Európai Bizottság és a tagállamok támogatását az önálló uniós makroregionális stratégiához. Az is nyitott kérdés, miként fér meg egymás mellett az Ukrajnát egyértelműen támogató Lengyelország és Románia, a Moszkvával továbbra is kapcsolatokat ápoló Szerbia, valamint a fegyverszállításokat ellenző Szlovákia és Magyarország. A kezdeményezés értelme azonban éppen az lehet, hogy az együttműködést nem kizárólag az ukrajnai fegyverszállítások kérdésére építi. A közlekedés, az energiabiztonság, a határ menti gazdaság, az áruszállítás, a gáztározók, az elektromos hálózatok és az újjáépítés olyan területek, ahol a résztvevők politikai különbségeik ellenére is kénytelenek együtt dolgozni, ha pedig ebből valóban uniós finanszírozással rendelkező állandó program lesz, a C8 jóval több lehet egy újabb közös fényképnél.

Már amennyiben legközelebb a nyolcadik tagállam is odaér a fényképezésre.

Ugar