Megújulók adták az EU áramtermelésének 54 százalékát, de az éves növekedés megtorpant

Az Európai Unióban 2026 második negyedévében a megtermelt villamos energia 54,1 százaléka származott megújuló forrásból – közölte az Eurostat. A látványos adat mögött elsősorban a napenergia áll, amely április és június között a megújuló áramtermelés legfontosabb forrásává vált, megelőzve a szél- és a vízenergiát is.

Az eredményt ugyanakkor két irányból érdemes megvizsgálni. Az első negyedévhez képest valóban jelentős volt az emelkedés: január és március között a megújulók még csak az uniós áramtermelés 45,5 százalékát adták. Ez azonban nagyrészt szezonális változás, hiszen tavasszal és nyár elején ugrásszerűen nő a naperőművek termelése, miközben a téli hónapokban általában a szélenergia teljesít jobban. Az előző év azonos időszakával összehasonlítva azonban már nem látszik az előrelépés, mert 2025 második negyedévében a megújulók aránya 54,3 százalék volt, vagyis az idei 54,1 százalék minimális, 0,2 százalékpontos csökkenést jelent. Az energiamix összetétele ugyanakkor jelentősen átalakult: a napenergia súlya tovább nőtt, miközben más megújuló források teljesítménye az időjárási viszonyoktól függően változott.

A napenergia az összes megújuló forrásból termelt villamos energia 41,6 százalékát adta, szemben az egy évvel korábbi 37 százalékkal. A szélenergia részesedése 27,7, a vízenergiáé 22,6 százalék volt. A fennmaradó mennyiség 7,7 százaléka elégethető megújuló tüzelőanyagokból – elsősorban biomasszából és biogázból –, 0,4 százaléka pedig geotermikus és egyéb forrásokból származott. Ha ezeket az arányokat az EU teljes villamosenergia-termelésére vetítjük, a napenergia önmagában körülbelül 22,5 százalékot adott. A szélenergia részesedése nagyjából 15, a vízenergiáé pedig valamivel több mint 12 százalék volt. Vagyis 2026 második negyedévében az EU-ban körülbelül minden ötödik kilowattóra villamos energiát napelemek termeltek.

Lettország közel száz százalékon

Az egyes tagállamok között rendkívül nagy különbségek mutatkoznak. A legmagasabb megújuló részarányt Lettország érte el, ahol az áramtermelés 97,7 százaléka származott megújuló energiaforrásokból, elsősorban víz- és napenergiából. Dániában 94,3 százalékos volt az arány, döntően a szélerőműveknek köszönhetően, Horvátország pedig 92,2 százalékot ért el, főként vízenergiával. A lista másik végén Szlovákia állt 19,8 százalékkal, majd Csehország következett 20,9, Málta pedig 24,5 százalékkal. Ezek az adatok önmagukban nem mutatják meg egy ország teljes villamosenergia-rendszerének szén-dioxid-kibocsátását, hiszen például Szlovákia és Csehország jelentős mennyiségű nukleáris energiát termel. Az atomenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátású, de az Eurostat módszertana szerint nem megújuló energiaforrás. Cipruson a megújulók júniusban az áramtermelés 36,8 százalékát adták. Ez jóval elmarad az uniós második negyedéves átlagtól, pedig a sziget kiváló adottságokkal rendelkezik a napenergia hasznosításához. A korlátozott hálózati összeköttetések és a tárolókapacitás hiánya azonban megnehezíti a napközben megtermelt nagy mennyiségű áram felhasználását, így Ciprus továbbra is erősen függ az olajalapú áramtermeléstől.

Az év első három hónapjában egészen más volt a megújuló energiamix. Akkor a megújulók az uniós áramtermelés 45,5 százalékát adták, szemben a 2025 első negyedévében mért 42,7 százalékkal. A legfontosabb forrás a szélenergia volt, amely a megújuló termelés 44,9 százalékát biztosította. A vízenergia 28, a napenergia pedig mindössze 17,3 százalékos részesedéssel rendelkezett. Az első és a második negyedév összehasonlítása ezért elsősorban azt mutatja meg, hogyan egészítik ki egymást az egyes technológiák. Télen a hosszabb éjszakák és az alacsonyabb napállás miatt kisebb a naperőművek teljesítménye, ugyanakkor általában erősebb a szél. Tavasszal és nyáron a napenergia termelése ugrik meg, miközben a vízenergia mennyisége a csapadéktól, a hóolvadástól és a folyók vízhozamától függ. Az első negyedévben Dánia állt az élen 90 százalékos megújuló részaránnyal, Portugália 82,9, Litvánia pedig 75,7 százalékot ért el. A legrosszabbul Csehország, Malta és Szlovákia teljesített. Vagyis a sereghajtók köre az évszakváltás ellenére lényegében nem változott.

A napenergia előretörése új problémákat is teremt

A napenergia gyors terjedése csökkenti a fosszilis erőművek nappali termelését és az importált gáz iránti igényt, de egyre nagyobb terhelést ró a villamosenergia-hálózatra. A termelés dél körül tetőzik, majd naplementekor gyorsan visszaesik, miközben a fogyasztás gyakran éppen az esti órákban marad magas. A további bővüléshez ezért már nem elegendő újabb napelemeket telepíteni. Akkumulátoros és más energiatároló rendszerekre, erősebb határkeresztező hálózatokra, rugalmas fogyasztásra és gyorsan szabályozható tartalékkapacitásokra is szükség van. Ellenkező esetben a rendszerirányítók napsütéses órákban kénytelenek lehetnek korlátozni a megújuló erőművek termelését, este pedig ismét gáz- vagy szénerőműveket bekapcsolni. Az 54,1 százalékos adat tehát fontos mérföldkő, de nem jelenti azt, hogy az EU villamosenergia-rendszere már egész évben többségében megújuló forrásokra támaszkodik. A második negyedév hagyományosan kedvez a nap- és vízenergiának, az éves összehasonlítás pedig ezúttal enyhe visszaesést mutatott. A következő nagy feladat már nem pusztán a termelőkapacitás növelése, hanem annak megoldása, hogy a napsütéses és szeles órákban előállított energia akkor is rendelkezésre álljon, amikor valóban szükség van rá.

Fontos az is, hogy az Eurostat adata kizárólag a villamosenergia-termelésre vonatkozik. Nem tartalmazza a közlekedésben, az ipari termelésben vagy az épületek fűtésében közvetlenül felhasznált fosszilis energiahordozókat. Az EU teljes energiafelhasználásán belül ezért a megújulók aránya továbbra is jóval alacsonyabb az áramtermelésben mért 54,1 százaléknál.

Ugar