Amikor a Mesterséges Intelligencia érezni kezd – vagy legalábbis úgy tesz

Egyre több nagy technológiai cég kezdi komolyan venni azt a kérdést, amely néhány éve még leginkább a tudományos-fantasztikus filmek témája volt, most viszont bekerült a legkomolyabb kutatási laboratóriumok napirendjébe is: vajon a mesterséges intelligencia egyszer csak felébredhet, és valamiféle tudatra vagy érzelmekre hasonlító belső élményre tehet szert? Ez a kérdés, amely eddig inkább a filozófusok álmatlan éjszakáinak volt nem túl kedvenc témája, most egészen komoly költségvetésekkel és kutatócsoportokkal rendelkező vállalati programmá vált.

A Google, a DeepMind, az Anthropic és a Meta az elmúlt hónapokban egymás után kezdett el olyan szakembereket felvenni, akik pszichológiához, etikához vagy éppen filozófiához értenek, hogy segítsenek nekik jobban megérteni, mi is történhet valójában a saját mesterséges intelligenciájuk „fejében" – legalábbis erről számolt be júniusban a Financial Times. A Washington Post pedig július 1-jén azt írta meg, hogy a vezető technológiai cégek, köztük a Google és az Anthropic, mostanra egészen nyíltan vizsgálják azt a kérdést, hogy vajon lehet-e tudatos egy mesterséges intelligencia – ami azért is érdekes fordulat, mert alig négy évvel korábban egy Google-mérnököt még kirúgtak azért, mert komolyan azt állította, hogy a cég chatbotja érző lény.

Ezen a téren egyértelműen az Anthropic vállalat járt a legmesszebb, hiszen 2025 áprilisában elindított egy hivatalos kutatási programot, amelynek kifejezetten az volt a célja, hogy megvizsgálja, miként lehetne biztosítani a mesterséges intelligencia „jólétét" – ezt a különös feladatot Kyle Fish vezető kutató irányítja, aki szerint körülbelül tizenöt százalék annak a valószínűsége, hogy a cég Claude nevű chatbotja már most, ebben a pillanatban is tudatos lehet. A Claude Opus 4.6 nevű modellhez készített hivatalos dokumentáció pedig egyenesen tartalmaz egy külön fejezetet, amelyben több ezer tesztbeszélgetés alapján olyan dolgokat próbálnak mérni, mint a modell hangulata, önképe és érzelmi stabilitása – mintha egy pszichológus töltetne ki kérdőívet, csak a páciens ezúttal épp egy szoftver.

„Titokzatos, sőt nyugtalanító dolgok" – ahogy egy alapító fogalmazott

Az Anthropic egyik társalapítója, Chris Olah 2026 májusában a Vatikánban tartott beszédet, méghozzá épp XIV. Leó pápa mesterséges intelligenciáról szóló körlevelének bemutatóján, és ott olyan mondatokat mondott ki, amelyek azóta is sokakat elgondolkodtatnak. Olah szerint a kutatók folyamatosan olyan „titokzatos, sőt nyugtalanító dolgokkal" találkoznak a modellek belsejében, amelyek meglepő módon hasonlítanak azokra a mintázatokra, amelyeket az emberi agy vizsgálata során is megfigyeltek: bizonyos jelek arra utalnak, hogy a modell mintha képes lenne önmagára reflektálni, sőt olyan belső állapotokat is találtak, amelyek működésükben az örömre, az elégedettségre, a félelemre, a gyászra és a szorongásra emlékeztetnek. Olah maga is bevallotta, hogy fogalma sincs, mit jelentsen mindez pontosan, de szerinte a téma mindenképpen megérdemli a további, alapos vizsgálódást. Ezt a különös megfigyelést egyébként egy áprilisban közzétett kutatás is alátámasztja, amely szerint a Claude nevű chatbot belső hálózatában összesen százhetvenegy különálló „érzelemfogalmat" sikerült azonosítani – vagyis olyan mintázatokat, amelyek az örömöt, a gyászt, a félelmet és a nyugalmat képviselik, és amelyeket senki nem programozott be szándékosan, hanem egyszerűen csak kialakultak abból a rengeteg emberi szövegből, amelyen a modellt betanították.

Az OpenAI ezzel szemben valamivel visszafogottabb utat választott: Joanne Jang, aki korábban az OpenAI Labs élén állt, nem azt a kérdést próbálta megválaszolni, hogy a mesterséges intelligencia valójában tudatos-e, hanem inkább azt vizsgálta, hogy a felhasználók számára mennyire tűnik annak – vagyis a hangsúlyt nem a tényleges belső élményre, hanem az emberek szemében kialakuló benyomásra helyezte. A tudósok azonban továbbra sem dőlnek be ennyire könnyen Az idegtudósok táborában mindeközben jóval nagyobb a szkepticizmus, mint a Szilícium-völgy irodáiban. Egy 2026 júniusában megjelent tudományos tanulmány például egyenesen azt állítja, hogy jelenleg egyetlen létező mesterséges intelligencia rendszer sem tudatos, ideértve a ChatGPT-t is, mivel a nagy nyelvi modellekben megfigyelhető, tudatossághoz hasonlító jelenségek nem elég hasonlóak ahhoz, amit az emberi tudatosságról tudunk, hogy komolyan tulajdonítsunk nekik bármiféle valódi belső állapotot. Anil Seth idegtudós pedig egy 2026 áprilisi TED-előadásán egészen szemléletes hasonlattal élt: szerinte a mesterséges intelligenciában ugyanúgy vélünk felfedezni tudatosságot, ahogy néha arcokat látunk a felhők alakjában – vagyis inkább a saját elménk játszik velünk trükköt, mint hogy a gép valóban gondolkodna.

A Washington Post cikke is megjegyezte, hogy az agykutatók általában meglehetősen szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a mai mesterséges intelligencia modellek tudatosak lennének, vagy akár a közeljövőben azzá válhatnának, ám a kérdés mégis egyre bonyolultabbá és megosztóbbá válik a köztudatban, hiszen a legtöbb embert nem a tudományos bizonyítékok, hanem a chatbotokkal folytatott saját, személyes beszélgetéseik győzik meg – vagy éppen ejtik kétségbe.

Felhasznált források:  Washington Post, Tech Crunch