Kattyog, mint Csutak a vizen

figyeljük csak, hogy mit mond Csutak adott ponton:

Markó Béla miniszterelnökhelyettesként az EU integrációt is felügyelte. A tőle kapott mandátummal utaztam az Eurostathoz a fejlesztési régiók átalakításáról tárgyalni. Ott az a nem kis meglepetés ért, hogy az Eurostat vezetője számon kérte a román statisztikai intézet alelnökén, hogy miért nem léptek már ez ügyben, hisz az Eurostat hivatalosan is, írásban igényelte, hogy az akkor túl nagy lakosságú régiókat Románia alakítsa át. Hazatérve volt aztán ellenem feljelentés (mert a haza területi épségére törtem – jelentette Románia brüsszeli képviseletének vezetője), az akkori EU integrációs miniszter megfenyegetett (hogy lehallgatnak, e-mailjeimet olvassák és úgy „kicsinál”, hogy még Markó sem tud megvédeni) és még kormányülésen, mégpedig a bizalmas napirendi pontok között, is szóba került a nevem. Markó megvédett, Călin-Popescu Tăriceanu miniszterelnök pedig, Markónak igazat adva, ejtette az ügyet.

A Székelyföldet is magába foglaló központi régió Regionális Fejlesztési Tanácsának soron következő ülésén Hargita megye tanácsának akkori (temészetesen RMDSZ-es) elnöke azzal kezdte, hogy dicsérte a gyulafehérvári Regionális Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatójának a régió számára áldásos tevékenységét. Kovászna és Maros megye szintén jelenlévő RMDSZ-es elnökei pedig hallgattak. Én meg a szokásosnál is bambábban néztem ki a fejemből, hisz a fejlesztési régiók átalakítása az RMDSZ akkori programjának egyik jelentős pontja volt. A jelenlévő RMDSZ-es polgármesterektől, ugye, csak nem várhattam el, hogy bólogatáson kívül mást is merjenek produkálni. Markónak akkor nem szóltam, csak évekkel később meséltem el neki a jelenetet. Amikor Kovászna Megye Tanácsának, amúgy haj de radikális, autonomista, RMDSZ-es elnöke a regionális tanács elnöke lett, gondoltam, legalább egy torokköszörülés lesz. Nem lett.

Kiderül, hogy az RMDSZ olyan ügyben sem mozdult, ami az Eurostat vezetője szerint kötelező lett volna. Holott az RMDSZ, szerepe szerint, olyan ügyben is kellett volna mozduljon, ami, legalábbis első olvasatra, különösebben senkinek nem tetszik. Ehelyett Csutak kitalálja, hogy a szeku őtet megfenyegette (akkoriban ez volt a divatmondás, mindenért a szeku és Băse volt a felelős, ő volt koruk Orbánja), és Csutak emiatt kussolt szépen a mai napig. (Most már nincs is szeku, biztosan azért eredt meg a nyelve...) Ezek után pedig a saját kussolását rákeni holmi tanácselnökökre, akiknek közös jellemzője Csutak szerint az, hogy székelyek, nem pedig az, hogy Markó-vezette RMDSZ megyei tanácselnökei, és szabályos maffiavezérek. Tehát, Csutak szerint, ha székely vagy és kussolsz és tapsolsz, akkor buta vagy és megalkuvó. Ezer szerencse, hogy Csutak nem székely, ezzel így megúszta, és nemzeti hősként jött ki az interjúszobából a fenti vallomás után.

A feljelentés, amit a miniszterelnök ejt. Érdekes.

(Ez minden bizonnyal büntetőjogi jellegű feljelentés, hiszen Csutak retteg.)

Még egyszer ismételjük meg:

A jelenlévő RMDSZ-es polgármesterektől, ugye, csak nem várhattam el, hogy bólogatáson kívül mást is merjenek produkálni.

de ez még gyönyörűbb:

Markónak akkor nem szóltam, csak évekkel később meséltem el neki a jelenetet.

Csodálatos. Reagált valaki erre az előadásra széles e hazában? Szalonellenzék? Valaki?

Az interjú tele van további hasonló csemegékkel. Csutak volt ennek a területnek a felelőse, állítása szerint az RMDSZ-es EU-intergációért felelős miniszter, aki akkoriban a regionális fejlesztési törvényért felelt, ordított rá abban a székely fejlesztési régióról szóló ügyben, amelyik a Markó-vezette RMDSZ hivatalos programjában is szerepelt, és ő ezidáig kussolt erről is. Ez nem hivatali mulasztás? Mert Csutak István ezért a tevékenységért fizetést, hivatali autót, irodát, titkárnőt stb. kapott. Hogy jobban értsük: ha ezt az állami szektorban követed el, ezt hivatali mulasztásnak nevezik, amiért már az akkori Romániában elvitt volna a DNA. Áldott szerencse, hogy pártalkalmazott volt az úr, ez az ő esetében a közjogi jellegű autonómiát helyettesítette, ezzel tehát Csutak is kimutatta magáról, hogy közvetlenül ellenérdekelt az autonómia létrejöttében. Amennyiben nem az lenne az értelmiség állandó vinnyogása azóta is, hogy "RMDSZ", "ott kell legyünk Bukarestben, különben..." (ahogy Csutak egy másik cikkben maga is hitet tesz emellett), hanem ehelyett autonómia lett volna, akkor egy olyan tisztviselőt, amely bizonyos magyar ügyekért felel a kormányzatban, az etnikai autonóm plurális politikai alrendszer közjogi szinten delegálta volna, törvényben meghatározott, demokratikus procedúra szerint, törvény előtti elszámoltathatósággal, és a döntései előtti közvita kötelező jellegével együtt.

Érthető most már, hogy miért nincs még autonómia?

Ezüstfenyő, Siculus és társai. 

Ennek a rövidke cikknek az az egyetlen mondanivalója, hogy a székelyek idióta hülyék, és mindig is azok voltak, mióta Csutak az eszét tudja.

Példa:

Túl azon, hogy mint tapasztalhatjuk, hargitaiak már a (vár)megyésítés korai szakaszában erőteljes küzdelmet folytattak a magyar nyelv ellenében

- tömény székely-ekézés valami olyan apropójából kiindulván (hosszú idő óta létező RMDSZ-díj elnevezése), amihez a székelyeknek úgy általában semmi közük. Visszatérő toposz Csutaknál, hogy a székelyek nem művelik valami jól a magyar nyelvet, és ezzel ők az egyedüliek, legalábbis a Csutak cikkeiből ez derül ki.

Itt az a régi Csutak-toposz is benéz, hogy a hülye székelyek egyebet se csinálnak, csak versengenek.

Tipikus március 15-i zsurnalistikai termék lenne a következő, de ez itt speckó meg van spékelve egy kicsi székelybasztatással. Hiába, hogy nem vág témába, és az se számít, hogy nincs objektív magyarázat arra, hogy a célcsoport miért pont csak a székelyek.

A végére így odabassza:

Jelenleg az a gondolat bánt engemet, hogy a székelyek vajon megfogadják-e Orbán Balázs intelmeit (Nem! Nem! Soha nem „annak”, hanem az igazinak a tanácsát) és ennek értelmében vajon megpróbálják korrigálni hebehurgya eleik nyergestetői meggondolatlan heveskedését azzal, hogy 2026 márciusának idusán az Orosz Föderáció Budapesti nagykövetét kérik fel vezérszónoknak.

Pedig nem is kapcsolódik a témához. Idén tehát azzal ünnepelt a Transtelex, hogy a székelyeket baszogatta. Egy BÜDÖS szót se szólt a szerkesztő a beküldőnek, hogy erre ott a végén tényleg szükség van-e, és hogy hogyan kapcsolódik... Döntse el a kedves olvasó, hogy ez így etikus és professzionális-e.

Ez a cikk attól különleges, hogy Csutak adott ponton kiböki az igazat is arról, hogy hogyan működik a kedvenc pártja: saját magát petícózza, itt most a saját polgármestereik által és a saját miniszterük által előírtakon túl megemelt adók miatt. Természetesen a polgármesterek triggerelték Csutakot a cikk megírására. Azért mert székelyek. A többi polgi nem vigéc, csak ezek. Mert egész pontosan három a vigéc szerinte.

Képaláírás:

Hargita megyei polgármesterek az összegyűjtött aláírásokkal Bukarestben. Balról jobbra: Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere; Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere; Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere – Fotó: Facebook / RMDSZ

A Hargita megyeiek. Jóhogy.

Az RMDSZ-szel nincs baja, azt onnan is tudjuk, hogy ki akarja menteni a legkisebb slamasztikából is. Hogy az RMDSZ hogyan működik, az bocsánatos bűn. Csak székelynek lenni nem bocsánatos.

Az is elhallgatható apróság, hogy az áfaemelés javaslattevője maga Kelemen Hunor, mellékállásban az RMDSZ elnöke, hiszen nem Székleyföldön teljesít szolgálatot (hogy kiknek, az másik kérdés).

Egyenesen felrója a székelyeknek Fazekas Jánost és társait (ami jogos is lenne, csak olyan, mintha máshol nem laktak volna kollaboránsok, csak Székelyföldön, akkor is, ha történetesen Hunyad megyében születtek. Temesvárról nézve az is majdnem székely föld...)

Sőt azt is hosszan fejtegeti Csutak, hogy bezzeg a székelyek egyedüliként köcsög komcsik voltak, akik nem adtak egy mártírt se a hazának. Itt direkt megfeledkezik Moyses Mártonról, hogy kijöjjön a nullszaldós szumma.

Persze a helyi elöljárók "lófők", a székely közemberek viszont, amikor számonkérnek, csupán "szavazók", olyankor Csutak képzeletében nincsenek népviseletben.

És persze nyilván csak a székely elöljárók alkalmatlanok, az összes többi RMDSZ-es vezető, az teljesen alkalmas. Csak a mi vigéceink vannak pellengérre állítva, a dolog etnikailag dől el, nem párthovatartozás és ehhez dukáló pofátlanság szerint.

És ez így csont nélkül lejött a progresszív Transtelexen. Pedig ODT-pozitív (már ha létezne ODT).

így kezdődik:

Nem tudom mások ezzel hogyan vannak, de elég gyakran megkörnyékez engem a kétségbeesett légszomj – jő a fuldokló röhej, miként történt ez a Stanci néninél kondoleáló Frédivel –, midőn jeles romániai székely, „egyébként” legitim elöljáróink könnyed eleganciával, majdnem magyar nyelven szélnek eresztett magvas eszmefutásai rámszakadnak.

A "székelyek nem tudnak magyarul" visszatér.

És ez sem az RMDSZ-re van kihegyezve, vagy körülhatárolva, hanem pont Székelyföldre, pedig ezeket a szövegeket úgy általában az RMDSZ követte el, nem pedig úgy általában a székelyek.

De hogy biztos legyen, hogy nem úgy általában a hatalmat birtokló elöljárókon, hanem a székelyeken csattan az ostor ezúttal is, áttér a másik témára: valami pálinkás istennyíla már a téma egyszer csak. Természetesen itt is a székelyek a hülyék. Sikerült megint a témát megfelelően, nagy műgonddal, a magasztos célnak megfelelően, mindössze két darabból kihasítani a rendelkezésre álló témák közül, gratulálunk, és sikerült összeilleszteni valamilyen vélt etnikai perem mentén. Csak szólnánk, hogy a szobor nem sikerült különösebben egyenletesen folytonosan, pláne többszörösen deriválhatóra, plusz még a lófő, izé, lóláb.

Héj, Lázár, hóóó, ezt a kioktatást, amit a székely-csángók kapnak ebben a cikkben, nem teszik ki az ablakba, héééjj. Hálistennek Csutak nem tud a Krímbe menni, mert a tatárok leszármazottjai is jól megkapnák a magukét, amiért az őseik nem tudtak viselkedni évszázadokkal ezelőtt:

A gyimesi identitásturizmus egyik elhallgatott, de azért jelentős összetevője a sorozatos kudarcok leltára. Maguk az egykori „alapító atyák” úgy kerültek oda, a senki földjére, hogy a már-már mitologikusan vitéz, bátor, határokat őrző székely katonanemzet tagjai lévén, nem óhajtották saját szülőföldjük határait reguláris, jól képzett katonai alakulatokban védelmezni. Inkább elpucoltak. Mert a határ őrzését megszervezni akaró császáriaknak képtelenek voltak ellenállni.

Összehasonlításként, a Bánság fővárosában a törököket onnan 1716 -ban elűző és abból garnizonvárost létrehozó Osztrák Birodalom, 1725 és 1733 között a Fabrikban (Gyárvárosban) a következő gyárakat létesítette: posztógyár, állami bőrgyár (Aerarial Lederhaus), az abagyár, harisnyagyár, selyemgyár, az arany- és ezüstfonal- és paszománygyár, a szeggyártó hámor, a lőpor- és salétromgyár, kelmefestő-műhely, a papirmalom, szappanosműhely, olajsajtó és a kalapgyár. 1733-ban száznegyvenháromezer (einhundertdreiundvierzigtausend!!!) eperfát ültetnek a selyemgyártás beindításához.

Na kérem, addig én is értettem,  hogy  "inkább elpucoltak".  De  a következő mondatot és bekezdést már meg kellett magyaráztassam magamnak, szerencse, hogy a kolléga megértette.  Én nem gondoltam volna, még Csutakról sem, hogy idáig süllyed. Miután visszament századokat, és kiderül, hogy érvényesnek tekinti az akkori viszonyokat, és úgy gondolja, hogy adekvát az akkor történteket a mai nemzedék szemére hányni - simán kikacagja az ugyanakkor történő madéfalvi népirtás elszenvedőit, amiért ők alattvalóként nem tudtak ellenállni a gyermekeket is gyilkoló állami hadseregnek. Ahelyett lettek volna ők is besztercei románok, és akkor Tamási Áron írhatta volna meg a Pădurea spânzurațilort.

Igazán szólhatnánk az őseinknek, hogy a mostani Csutak azt tanácsolja nekik, hogy fogadják el szépen a császár parancsát. Hiszen egy teljesen más régió ezután másként fejlődött, és ez Csutak szerint természetesen egyetlen okra vezethető vissza: arra, hogy ők nem álltak ellen. Bővebb  információkért keresse Orbán Balázst - ilyen, amikor a fagyi visszanyal.

De folytatja, nee, nincs vége, még egyszer odabassza, hogy nem vagyunk hazafiak:

A huszadik században a szomszédos Regátból (Regatul Vechi – Ókirályság) a nem túl jól kiképzett és még kevésbé jól felszerelt román csapatok kétszer is úgy sétáltak át az „ezerévesen”, mint kés a konyhai hőmérsékleten meglágyult vajon.

Csak kétszer?

Aztán ez:

Azzal se nagyon kérkedik senki, hogy szinte minden évben elég sok tápos látogat a Gyimesekből, Csíksomlyóra a kegytemplom közelébe, a megyei sürgősségi kórház fertőző osztályára, a túrospuliszka által nyújtott, mindent megrengető kulináris élmény után jelentkező, Niagara szerű perisztaltika következtében. A diarrhoeát minden bizonnyal a friss gyimesi levegő okozza.

Hajh, ezek azz elmaradott törzsek még mosogatni se tudnak, pedig ott a jó hegyi víz. Csórikáim nem tudják olyan alacsony szinten tartani a fertőzéseket, mint amikor egyetlen turista sem lézeng a környéken, elmaradottak, na.

Magas hegyekben pedig, mint tudjuk, hamarabb forr a víz, emiatt van, hogy a baktériumok túlélnek benne.

------

Így vót az élet akkor, met fiatalok vótunk...

------

A héjsza legalább aranyos történet, mindenkivel megesett, még az is, hogy a butzegi megússza.

De azért érdemes lenne figyelni az apró ellentmondásokra.

Elöljáróban leszögezi, hogy a turistákat általában nem úgy húzzák ki a kalapból, mint a tombola számokat:

Csángóföldre, a „Gyimesekbe” elsősorban az identitásturizmusra vágyó, főleg magyarországi vendégek érkeznek

Aztán alább valamiért azt írja, hogy a turisták mégiscsak pontosan leképezik az össztársadalmi arányokat:

Egy friss felmérés szerint, a győzteshez húzás eredményeként, a választásokon elsöprő győzelmet arató TISZA támogatottsága 70%, a fennmaradó 30%-ból jut a korábbi kormánypártnak is. Vagyis a nyári turisztikai szezonban érkező táposok közül háromból kettő biztosan TISZA támogató lesz.

LOL. Csutak legalább a saját szövegét eLOLvashatná.

https://transtelex.ro/velemeny/2026/05/08/a-meltatlan-es-alkalmatlan-fonok 

Nyomokban történő székelyezés, mintegy védőoltásként, hogy jussanak eszünkbe a korábban olvasott cikkek:

• Természetesen a Tolvajos tetőn van az a, izé, Csutak:

  Kelemen politikai érzéke olyan mint "a hargitai Tolvajos tetőn széldöntés ürügyén kivágott ellopandó farönkké"

• Markó tekintélye állítólag, Csutak szerint legalábbis, '96-ban akkora volt, hogy ha egy felcsíki parasztbarokk sifonérra mutatott volna rá, akkor az lett volna az udemeré elnöke 2011-ben, vagyis Csutak ezúton is kikéri magának, hogy ne Markót tekintsék az alkalmatlan Kelemen királycsinálójának, nem számít, hogy itt ezzel konkrétabban leleplezi az az általa megénekelt, fenenagy politikai érzéket (konkrétan idézve: "RMDSZ-elnök pedig úgy lett a „főnökből”, hogy Markó a fejére tette a kezét")

• természeteesen "es", hiszen az udemeré-választmány egytől egyig idióta székely, az nem számít, hogy Markónak nála van a legnagyobb tekintélye még 2026 augusztusában is, pedig Csutak aztán nem székely, de nem ám! De szerinte a székelyek nyálaznak, nem ő.

Szóval itt a székelyezés csupán vakcinális, emlékezető szintű, és ha immunválaszt produkálsz, akkor a te személyes kurva anyád, hiszen nincs is itt semmi látnivaló!

Cseles.

------

A székely témától elrugaszkodva, nézzük meg, hogyan operál Csutak az érvekkel ebben a cikkben, és hogyan lesz műhó a semmiből:

Markó Béla is egyik önéletrajzi interjúkötetében fölidézi a történetet: „Elkezdtünk konzultálni, kit javasolhatnánk művelődési államtitkárnak. Nem volt ez olyan könnyű, mert nem nyüzsögtek körülöttünk a jelöltek. Többek között Kántor Lajos volt az, aki Kelemen Hunort javasolta. Egyből megtetszett az ötlet. Azt hiszem, Kelemen Hunor akkor a Korunknál is dolgozott. Szóltam Takács Csabának, ő is szóba állt Kelemen Hunorral, és ő is elfogadta ezt a javaslatot. Így lett Kelemen Hunor államtitkár Ion Caramitru mellett, és jól is dolgoztak együtt.”

Na? Naaaa? Tetszenek már kapiskálni, hogy miért történelmi jelentőségű az Úrnak az ezerkilencszázkilencvenhatodik év? Hát ezért. Az „erdélyiek (későbbi) főnökéből” akkor „fonódott” először magas rangú közméltóság. Nem is akármilyen művészi formabontással, avantgárdul: frissen végzett állatorvosból „fonódott” Románia első magyar kulturális államtitkára.

Nemrég, Takács Csaba tragikus halála kapcsán, Kelemen Hunor is felidézte első államtitkári kinevezésének körülményeit. Természetesen saját igényeinek megfelelően kikozmetikázva a valóságot, Markó Béla szerepét teljesen kiradírozta a történetből. Hétköznapi emberek között, az ilyesmit arcátlan (ide durvább szinonimát tessenek elképzelni) hazudozásnak nevezik. Az RMDSZ jelenlegi elnöke ugyanis azt mondta: politikai pályafutását Takács Csabának köszönheti, aki 1997 januárjában, egy vasárnap reggel ő hívta fel, és kérdezte meg, hogy vállalja-e az államtitkári tisztséget a kulturális minisztériumban. „Azzal a telefonhívással kezdődött az én politikai pályafutásom, és azóta is nagyon-nagyon sokat beszélgettünk, nagyon sok időt töltöttünk együtt. Az elmúlt években is, miután ő az aktív politizálást abbahagyta, rendszeresen találkoztunk, és soha nem hagytuk abba a beszélgetést. Egyetlen beszélgetésünkre sem tettünk pontot – ha szabad így mondanom –, hanem abbahagytuk azzal, hogy folytatjuk. Ezelőtt pár nappal még terveztük 2026-ot, 2027-et, és nagy és komoly terveink voltak” – nyilatkozta Kelemen Hunor a Maszolnak.

Többszörösen méltatlan

Ismétlem, hősünk a tragikus körülményeket kihasználva csapott le zanzásítás lehetőségére, ezzel is fényesen bizonyítva, hogy méltatlan volt az akkori megtisztelő bizalomra, nemkülönben az azóta, 1996 óta, szemrebbenés nélkül folyamatosan viselt magas beosztásokra.

[...]

Szintén a már jelzett tragikus haláleset kapcsán, kimagasló „főnökünk” jó ösztönnel szalasztotta el megmutatni, hogy nagyformátumú, nagyvonalú és a belőle ostort fonók iránt tisztelettel hálás „mentorált tanítvány” és egyben tényleg nagy ember ő. Takács Csaba fegyelmezettségét, lojalitását ismerve, nem kétséges, hogy ügyvezető elnökként a szövetségi elnök javaslatára kerest(ett)e meg hősünket a kulturális államtitkárrá „fonás” lehetőségével. RMDSZ-elnök pedig úgy lett a „főnökből”, hogy Markó a fejére tette a kezét. Abban a pillanatban Markó Bélának akkora tekintélye volt, hogy ha egy felcsíki parasztbarokk (és nem barokkparaszt) sifonérra tette volna a kezét az RMDSZ Kongresszus résztvevői könnyes szemmel szavazták volna meg a hivatkozott bútordarabot „es”.

Hősünk tehát eddigi és ezutáni magas tisztségeihez méltatlan is, magas tisztségeire alkalmatlan is, ergó még sokáig lesz „az erdélyi magyarok főnöke”.

Nagyon szép. Valódi politkai vita helyett kutyakomédia, amivel emel egyet Kelemenen. Hiszen ha visszaolvassuk, a Kelemen gyásznyilatkozata egyetlen ponton sincs ellentmondásban a Markó visszaemlékezésével.

De na. Kinek mi a fontos.

Úgy kell tenni, mintha Markó nem lenne jóban Kelemennel, meg vannak sértődve egymásra stb. Pedig a cél az RMDSZ magyarországi finanszírozása így május 8-án, és Kelemen sem marad az út szélén, nyugi van. Minden esetre, valódi ügyekkel nem támadjuk Kelement, csak olyasmivel, amivel megőrzi az ebül szerzett népszerűségét a szavazók körében. Szép és megszokott csel ez is. Olyannal vádolni, ami nem válik kárára.

Azért, hogy szépen mutasson a csokorban. Remekül illik a székelyező sorozatba. Mert egyéb értelme nincs az egésznek, hiszen azokban a napokban mindenhonnan ez a nagyszerű kontent ömlött.

Cím:

Május 9.: Örömóda és Székely himnusz

A cikk linkje alapján azért legalább a cím - bizonyára heroikus szerkesztői munka eredményeként - a valósághoz szelidült:

https://transtelex.ro/velemeny/2026/05/06/oromoda-helyett-szekely-himnusz 

Mert eredetileg ez volt a cím: "Örömóda helyett Székely himnusz".

Nem úgy a tartalom, az nem szelidült, minek is szelidült volna, a Transtelexnek nem dolga, hogy ernyőt tartson a barna esőnek, nem dolga a szerkesztés, a cikkek megbeszélése megjelenés előtt. Minek. Ugyse náluk esik le a barna trutyi, akkor meg??

De amikor medveszar konzervet kapnak a csomagban, akkor megy utána a sivítozás. Miért, ki vadította a népet stricik kebelére?

De legalább nem a cikk elején kezdődik a torrenciális fos.

Csutak érvelése ellentmondásos, nem tudta az obligát dörgölőzési kényszert a székelyek iránti gyűlöletével összegyeztetni.

Egyfelől az, hogy az új magyar országgyűlés megalakulásának ünnepén elhangzik a székely himnusz, az "zseniális" politikai húzás, hiszen ki kell nyalni a Tisza seggit, mert ki tudja, küld akkor pénzt a RMDSZ-es haveroknak.

Másfelől meg az egész székely himnusz úgy szar, ahogy van:

és azt is tudjuk, hogy az új, Magyar-kormány eskütételét a Székely himnusz hangjai kísérik majd.

Zseniális – az Orbán Viktor által kisajátított egyik „legütősebb” szimbólum „le lesz nyúlva, le lesz lejmolva” hogy germanizmus is legyen a szövegben. Nincs apelláta. Attól a pillanattól kezdve a hivatkozott, igencsak giccses magyarnóta megszűnt az Alcsútról származó, felcsúti „utcai harcos” kizárólagos kitűzője lenni.

Nem mellesleg jó kis magyar tragikomédia is egyben ez az egész vircsaft (Wirtschaft). Mert nem semmi, hogy a Bonni mester remekművét az eredetileg „Bujdosó énekként” ismert, budapesti misztériumjátékhoz készült betétdallal kell helyettesíteni, ahhoz, hogy megtörjön Orbánéknak e monumentális giccs fölötti kizárólagossága.

Dobszay László, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hajdani tanára szerint: „Mindaz, amit Kodály, Bárdos és mások annak idején úgy tanítottak, hogy ellenkezik a magyar zenei hagyománnyal, mint egy állatorvosi lóban, mind együtt megtalálható benne. S nehéz elképzelni csúnyább dallamot. Ez az, amire azt mondják: tömény giccs… És a szöveg? Szerinte népünket nem Isten, hanem a Végzet vezeti, göröngyös úton, sötét éjjelen. A segítséget Csaba királytól várjuk, de nem világos, hogy a győzelmet ő itt fogja-e megadni, vagy vezetésével emigrálunk a Tejútra. A göröngyös út végül nem a csillagos égben elnyert győzelemhez vezet, hanem a tengerbe, olyan tengerbe, mely a népek harcától zajlik (a tenger, amint zajlik?). Ott a székelység egy különös sziklává válik: míg a szikla a Bibliában, a költészetben a szilárdság, biztonság jelképe ('én erre a kősziklára építem Egyházamat'), addig ennek a tengerben álló sziklának az a tulajdonsága, hogy porlik.”

Kardos András, irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem docense szerint „a székely himnusz, akkor is egy ordenáré giccs, ha a tilalom némi hazaffyas patinával vonta be az évtizedek alatt”.

A szöveggel magával önmagában egyet lehet érteni, méghozzá minden szavával - a szöveg mégsincs rendben, de egyáltalán.

Az szentigaz, hogy a székely himnusz meglepően, irtózatosan csúf dallam. Rettenetesen szar szöveg. De hagyjátok, hogy érezzük ezt mi, már amikor mindennek ellenére nem énekeljük éppen nagy kedvvel és majdnem teljes átéléssel vagy könnyes szemmel, hiszen a mi személyes élettörténetünk része, egyenként, élményeink kapcsolódnak ehhez a csúf dallamhoz. Én például emlékszem, hogy kitől és mikor hallottam először, és a pillanat emelkedését az a csodálkozás se zavarta, hogy drága jó isten, ez meg miféle csúf dallam. Mert a mi himnuszunk, tényleg a miénk, s ha ezt a csúf dallamot és idióta szöveget nem csak mi, hanem mások is magukénak érzik, az csak egy megható csoda ennek a tetején.

És íme, ez a csúf dallam és idióta szöveg most is fel tudott magasztosulni, újból valódi tartalmat kapott az országgyűlés alakuló ülésén, ahol gyönyörűszépen hangzott, hiszen nincs az a rossz dallam, amin hangszereléssel ne lehetne segíteni, és megható volt, és mindenki tudta a szöveget, politikai beállítódástól függetlenül. Látható, hogy nem előző nap tanulták meg sebtiben, youtube-ról, honszülői kötelességből. Szép volt, és azt hozta, amit egy himnusznak nyújtani kell: az összetartozás csodálatos érzését. Ha nem lenne a székely himnusz csúf és giccses, ezt a csodát nem tudná hozni, mert nem volna potenciálgát, kvantumalagút, amin, hűha, átslisszan.

Az, hogy egy himnusz giccses, nem akkora skandalum, hogy azon a kívülállóknak, akik cikksorozatban bizonyítják, hogy gyűlölnek minket, a belepofázása kicsit is érvényes legyen. Kritizálhatod a himnuszomat, de ehhez sajnos előtte kell szeress. Ez ilyen egyszerű. (Más kérdés, hogyha a himnusz kirekesztő, mások ellen íródott volna, akkor azt biza szabadjon kritizálni, naná. De a székely himnusz egyszerűen csak csúnya és giccses, így Csutak Istvánnak, aki csak azt bizonyította be eddig, hogy zsigerien gyűlöli a székelyeket úgy általában, nyugodtan le lehet koccanni a témáról.) Majd ha úgy lesz kedvünk, s ha addig nem porladunk el, mint a szikla, akkor lecseréljük a himnuszunkat egy ugyanolyanra, egyet se kell aggódni.

Amúgy, a magyar himnusz szövege is totál hülyeség, kritizálhatom nyugodtan, hiszen az enyém. Kinek jutott eszébe majd másfél oktávos dallamot íírnííí? Ki tudja azt kiénekelni? Hol itt az inklúzió???? Aztán ennyire kártékony rész még a székely himnuszban sincs, már bocsánat: "megbünhödte már e nép a múltat s jövendőt". Mi a fene, előre is lehet bűnhődni? Csak nehogy valaki komolyan vegye...

És  a  székelyek  már  megint  nem  tudnak  magyarul.

Természetesen a temesvári nyelvőrhöz nem volt egyetlen felirat sem közelebb, mint éppen egy csíki.

Tiszta véletlenül.

Ahogy a kolléga mondja, Csutak akárhányszor pörgeti meg a földgömböt, az valahogy mindig ugyanott áll meg.

Ebben a cikkben a székelyek önfeladó, nemzetietlen bunkó  parasztok, és mások nem asszimilálódnak, csak ők egyedül.

Ebből a végtelen hosszúságú cikkből nem is tudom, hogy mit ne idézzek, annyira sűrűn tele van székelyezéssel.

Ha működne az Országos Diszkriminációellenes Tanács, ezért a cikkért simán el is marasztalná a Transtelexet, ahogy még egy pár hasonló cikkért ebből a sorozatból. De nem működik az ODT, mert a  székely  az RMDSZ kivégezte, úgyhogy semmi gond.

Ez a cikk szintén egy állatorvosi ló. Már majdnem megúsztuk székelyezés nélkül, de a Béga-parti nyelvész a végén előrukkolt azzal a szóval, hogy "sunnyogás". Amiről inkább kitalálta, hogy székely szó. Csak hogy ne legyen hiányérzetünk.

És természetesen ezt se úsztuk meg székelyezés nélkül. Hogy az anekdotának mi köze a témához, fel nem tudom fogni. De sikerült megint betenni az idióta székelyt a szövegbe, ráadásul mekkora csellel!

Minden esetre megtudtuk, hogy a székely akkor is hibás, ha épp őtet kínozzák.

Csutak mint versek megzenésítésével foglalkozó alkotó, mikozben Szőcs Géza verseket keresett, bizonyára látta valahol az 500 évvel ezelőtti történetet, és gyorsan félretette. Alig várta, hogy a székelyezés soron következő részében elsüthesse. Ezúttal nem sikerült problémamentesen befércelni a cikkbe, bizonyára nagyon elfoglalt volt a szerző. Van ilyen.

ez egy korabeli "vitaindító", nem is számít bele a Transtelexen összeszámolt 17 cikkbe, és csak az Internet Archive-on olvasható, mert a romániai magyar establishment szabadságharczos kultúrlovagok úgy hozták vissza a Transindex-archívumot, hogy az aldomének legnagyobb része lemaradt, tessék, meg lehet nézni, mint a kétfejű gyermeket, ezt is: https://reply.transindex.adatbank.ro/?cikk=55 

Úgy látszik, ha nem szólunk, itt nem lesz semmi, hiszen nem érdekli őket az általuk elkövetett "régmúlt".

Ha a nyájas olvasó elolvassa az akkori cikket (és az ebből generált "közvitát", amelyet ugyanazok folytattak le, akik a mostani közvitákat, ugyanolyan eredménnyel, mint az azelőttieket és az azutániakat), annyit észrevesz, hogy ilyen rosszakarattal nem lehet írni, és valószínűleg nincs európai előképe annak, hogy ilyen hozzáállással sikeresen tudtak volna hozzányúlni egy nemzeti kisebbség által lakott térséghez, legyenek akár pontos meglátásaik vagy zseniális terveik. Mi volt a Markó terve Csutakkal? Ő, a nagy politikai lángész, nem látta, hogy ez nem oké? Vagy neki pontosan ez volt az oké?

Csutak végig úgy beszél, mintha nem a saját pártja fentről protezsált potentátjairól lett volna szó. Hanem, hát tudjuk a receptet: a székelyek hülyék.

A zsigeri ellenérzését minden iránt, ami helyi, egész Európában megütközéssel néznék. Tudniillik, európában mindenki regionalista, természetes módon.

Az a cikk, amelyikben Csutak István Markó Bélát proponálja az RMDSZ elnöki pozíciójára, némi politikai érzékről tanúskodik, hiszen maga a cikk nem tartalmaz székelyezést. Ez a politikai érzék vszont, amint láttuk, azért nem megy olyan mélyre, hogy a többi cikkből is kigyomlálja ugyanezt, úgyhogy ez sajna nem sokat segít. Markó jelölését lereagáltuk itt.

Ebből két cikkbe nehéz lett volna beszuszakolni a szokásos epeömlést, a másik kettőbe viszont könnyebb lett volna, de megállta Csutak, és székely-semlegesen írt. Derék!

Nem ártana, ha ezután ebből csinálna rendszert.

https://transtelex.ro/velemeny/2026/02/05/rohog-az-egesz-wcrc 

https://transtelex.ro/velemeny/2026/06/22/szuverenitas-es-hetvennegy-korbacsutes 

https://transtelex.ro/velemeny/2026/05/27/lelkeddel-pedig-a-mennyben 

https://transtelex.ro/velemeny/2026/05/13/kader-exim