Atomcsapást ajánlott, majd gyorsan törölte a cikket az orosz állami média

Az orosz állami RIA Novosztyi péntek reggel olyan publicisztikát közölt a főoldalán, amely egy Litvánia elleni „rövid különleges katonai műveletet”, azon belül pedig nukleáris robbanófejekkel végrehajtott rakétacsapást vázolt fel. A cikk körülbelül három órán át volt olvasható, majd az állami hírügynökség előbb magyarázat nélkül törölte, később pedig közölte: a külsős szerző írása nem felelt meg sem a szerkesztőség véleményének, sem szerkesztési elveinek, sem az Oroszországi Föderáció állami politikájának.

A törlés azonban nem változtat azon, hogy az írás megjelent, átment a RIA Novosztyi szerkesztési rendszerén, felkerült az orosz állami hírügynökség főoldalára, szerzője pedig nem egy ismeretlen internetes kommentelő, hanem a Kreml befolyásolási hálózataihoz több szálon kapcsolódó propagandista. A szöveg ráadásul szorosan illeszkedik ahhoz a nukleáris fenyegetőzéshez, amelyet az utóbbi időben Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő és Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke is folytatott Litvániával szemben. Mindez világosan mutatja, hogy egy NATO-tagállam nukleáris megsemmisítésének gondolata az orosz állami médiában már megvitatható katonai lehetőségként jelenhet meg. Ezt akkor sem lehet egyszerű szerkesztőségi balesetként elintézni, ha Moszkvában néhány órával később úgy döntöttek, hogy a szöveg a jelenlegi pillanatban még túlságosan nyíltan fogalmaz.

A törölt írás címe így hangzott:

„Oroszországra újabb különleges katonai művelet vár. Ez nagyon rövid lesz.”

A szerző, Alekszandr Noszovics azt állította, hogy egy esetleges orosz–litván háború földrajzi okokból nem hasonlíthatna az Ukrajna ellen indított háborúhoz, ezért gyorsan véget érne. Noszovics szerint Oroszországnak nem abban lenne választási lehetősége, hogy harcol-e, hanem abban, hogy milyen eszközöket használ. A szerző ezután lényegében nukleáris csapást javasolt:

„Csak rakéták, megfelelő robbanófejjel.”

Noszovics szerint amennyiben Litvánia lehetővé tenné atomfegyverek állomásoztatását a területén, Oroszországnak még szárazföldi csapatokat sem kellene bevetnie. Litvániát „agy nélküli öngyilkos országnak”, illetve Ukrajna után az orosz rakétaerők következő „gyakorlóterepének” nevezte. A balti államokat pedig olyan „kicsi, de büszke kamikazékként” írta le, amelyeket a Nyugat Oroszország feltartóztatására használ. Az írás érvelése a szokásos orosz propagandamintát követte: Oroszország előbb katonailag megfenyeget egy szomszédos államot, majd a fenyegetett ország védekezési intézkedéseit újabb, Oroszország elleni agresszióként mutatja be. Az ebből levezetett állítólagos „orosz válasz” pedig már nem egyszerűen újabb katonai fenyegetés, hanem egy NATO-tagállam nukleáris megtámadásának felvetése.

A RIA Novosztyi cikkének közvetlen előzménye a litván parlament szeptember 22-i szavazása volt. A 141 tagú Seimas 99 igen, 13 nem és öt tartózkodás mellett megkezdte az alkotmány 137. cikkének eltörlésére irányuló eljárást - ez a cikk tiltja tömegpusztító fegyverek és külföldi katonai támaszpontok elhelyezését Litvánia területén. A szabályt a Szovjetunióból való kiválás után, egészen más biztonságpolitikai körülmények között fogadták el, jóval azelőtt, hogy Litvánia a NATO tagja lett volna. A szeptember 22-i szavazás azonban még nem jelentette az alkotmánymódosítás elfogadását, és különösen nem jelentett döntést amerikai vagy más NATO-atomfegyverek litvániai telepítéséről. A parlament csupán elindította az alkotmánymódosítási eljárást. A tervezetnek még két további szavazáson kell megszereznie legalább 94 képviselő támogatását, a két voksolás között pedig legalább három hónapnak kell eltelnie. Az első elfogadó szavazást október 6-ra, a végsőt 2027. január 12-re tervezik. Gitanas Nausėda litván elnök már júliusban hangsúlyozta, hogy nincsenek azonnali tervek atomfegyverek telepítésére, az alkotmányos akadály eltávolítása azt szolgálná, hogy Litvánia szükség esetén teljes mértékben bekapcsolódhasson a NATO nukleáris elrettentési rendszerébe, és az ország továbbra is tagja maradna az atomsorompó-szerződésnek. A NATO nukleáris elrettentése jelenleg az Egyesült Államok Európában előretolt atomfegyvereire, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország stratégiai nukleáris erejére támaszkodik.

A RIA Novosztyiban megjelent publicisztika tehát nem egy már folyamatban lévő atomfegyver-telepítésre reagált, hanem egy későbbi lehetőség megnyitását állította be közvetlen Oroszország elleni nukleáris fenyegetésként, majd ebből vezette le Litvánia megelőző megsemmisítésének „szükségességét”.

Kicsoda az atomcsapást ajánló Alekszandr Noszovics?

A RIA Novosztyi a törlés után külsős szerzőként próbálta elhatárolni magát Noszovicstól, csakhogy a szerző ennél lényegesen közelebb áll az orosz állami külpolitikai gépezethez. Noszovics a RuBaltic.ru főszerkesztője, továbbá tagja az orosz Kül- és Védelempolitikai Tanácsnak. Ez a szervezet a Valdaj Klub egyik alapítója; utóbbi rendezvényein Vlagyimir Putyin rendszeresen ismerteti külpolitikai világképét, és a klub fontos szerepet játszik a Kreml nemzetközi üzeneteinek értelmiségi, elemzői csomagolásában. A Dossier Center 2020-as vizsgálata Noszovicsot egy balti befolyásolási hálózat részeként azonosította. A hálózatot a vizsgálat szerint Jevgenyij Umerenkov, az orosz elnöki adminisztráció munkatársa és a Külső Hírszerző Szolgálat ezredese hozta létre. A litván LRT által megszerzett levelezés arra utalt, hogy Noszovics a RuBaltic szerkesztési feladatait Kremlhez kötődő kurátoroktól is kapta.

A cikk körülbelül három órán keresztül maradt az orosz állami hírügynökség oldalán. Miután független orosz és külföldi médiumok beszámoltak róla, a RIA Novosztyi eltávolította, ráadásul kezdetben semmilyen magyarázatot nem közölt, később azonban a cikk helyén megjelent egy rövid szerkesztőségi nyilatkozat:

„A cikk nem felel meg a szerkesztőség véleményének, szerkesztési politikájának és az Oroszországi Föderáció állami politikájának.”

A magyarázat több kérdést hagy nyitva, mint amennyit megválaszol. Ha a publicisztika valóban ennyire idegen volt az orosz állami politikától és a RIA szerkesztési irányvonalától, miként jelenhetett meg az állami hírügynökség főoldalán? Ki szerkesztette, ki hagyta jóvá, és miért csak azután távolították el, hogy más médiumok felfigyeltek rá? A törlés legfeljebb azt jelzi, hogy az orosz állam pillanatnyilag nem akarta hivatalos üzenetként vállalni a Litvánia elleni atomcsapás ilyen nyers megfogalmazását, arra viszont semmilyen bizonyíték nincs, hogy a RIA hirtelen felfedezte volna a békepárti újságírás erkölcsi alapelveit.

A RIA cikke nem előzmények nélküli kommunikációs térbe esett be: Peszkov, a Kreml szóvivője a litván alkotmánymódosítás hírére közölte, hogy amennyiben atomfegyvereket telepítenek Litvániába, az ország területe az orosz nukleáris fegyverek „célkeresztjébe” kerül. Peszkov ezt az eszkaláció és a feszültség rendkívül súlyos fokozódásának nevezte. Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke ennél is tovább ment: korábban azt állította, hogy Litvánia egy Oroszországgal vívott konfliktusban „megszűnhet államként létezni”. Egy orosz parlamenti védelmi vezető pedig azt mondta, hogy az esetleges litvániai nukleáris infrastruktúra megsemmisítendő katonai célponttá válna. Noszovics ezekhez képest annyit tett, hogy elhagyta a diplomáciai feltételes módot, és végigírta a fenyegetésből következő forgatókönyvet: Litvánia ellen ne induljon hosszú szárazföldi háború, hanem Oroszország mérjen rá közvetlenül nukleáris rakétacsapást.

A törölt cikk egyik legfontosabb állítása az volt, hogy egy Litvánia elleni orosz háború földrajzi okokból szükségképpen gyors lenne. Ez az érvelés ugyanazt a propagandafogást ismétli, amelyet Moszkva Ukrajna esetében is alkalmazott: a célpontot gyenge, életképtelen államként mutatják be, amelynek lakossága nem akar vagy nem képes ellenállni, szövetségesei pedig az első lövések után magára hagyják. A valóságban Litvánia a NATO tagja, így egy Litvánia elleni rakéta- vagy nukleáris támadás nem kétoldalú orosz–litván konfliktus lenne, hanem fegyveres támadás az egész szövetség ellen.

Oroszország mindeközben hivatalosan továbbra is azt állítja, hogy nem akar megtámadni egyetlen NATO-tagállamot sem. Az állami médiájában viszont már arról folyik az eszmecsere, hogy melyik szomszédját, milyen robbanófejjel és mennyi idő alatt lehetne eltüntetni.

Ugar