Az EU szabályozná az AWS-t és az Azure-t – és ez akár jelenthet is valamit

Sokan hallottak már arról, hogy az Európai Unió időről időre nekimegy a nagy amerikai technológiai vállalatoknak, majd a végén valami bírság születik, amelyet az érintett cég aprópénzből kifizet, és minden megy tovább, ahogy eddig. A csütörtöki brüsszeli bejelentés azonban ennél valamivel komolyabb fejlemény lehet, mert ezúttal nem egy-egy konkrét jogsértésről van szó, hanem arról, hogy az EU először próbálja meg a legszigorúbb digitális versenypiaci szabályait kiterjeszteni a felhőszolgáltatások piacára – arra a területre, amelyen keresztül ma az európai vállalkozások túlnyomó többsége tárolja az adatait, futtatja a szoftvereit, és intézi a mindennapi digitális életét.

A Digitális Piacokról szóló törvény, amelynek rövidítése DMA, az Európai Unió egyik legambiciózusabb digitális szabályozása, és lényege egyszerűen megfogalmazható: azok a technológiai vállalatok, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy kapuőrként működjenek az üzleti felhasználók és az ügyfelek között, különleges kötelezettségek alá esnek. Nem szabad előnyben részesíteniük saját szolgáltatásaikat mások rovására, nem szabad megakadályozniuk az ügyfeleket abban, hogy könnyen másik szolgáltatóra váltsanak, és biztosítaniuk kell, hogy az adatok hordozhatók legyenek, vagyis hogy amit valaki az egyiknél tárol, azt át tudja vinni a másikhoz. Eddig a DMA főként a keresőmotorokat, az alkalmazásboltokat és a közösségi platformokat érintette – tehát azokat a területeket, amelyeket a fogyasztók közvetlenül használnak. A felhőszolgáltatások, ahol nem a magánember, hanem a vállalat az ügyfél, eddig kívül estek a rendelet hatályán.

Az Európai Bizottság csütörtökön előzetes megállapításokat tett közzé, amelyek szerint az Amazon Web Services és a Microsoft Azure kapuőrnek minősítendő a DMA értelmében – annak ellenére, hogy a két vállalat technikailag nem éri el azokat a mennyiségi küszöbértékeket, amelyeket a jogszabály egyébként előír a besoroláshoz. Ez azért lehetséges, mert a DMA tartalmaz egy kiskaput a szabályozó javára: ha egy vállalat piaci pozíciója, bevétele, működési kapacitása és beruházásai meghaladják a versenytársaikét, akkor minőségi alapon is kapuőrré nyilvánítható, még akkor is, ha a számok önmagukban nem érik el a küszöböt. A Bizottság szerint az AWS és az Azure pontosan ebbe a kategóriába esik: a két vállalat együttesen az európai felhőinfrastruktúra-bevételek becsült 70 százalékát uralja, ami egy 220 milliárd eurós piacon nem mellékes szám.

A besorolás egyelőre nem végleges – az Amazonnak és a Microsoftnak jogában áll megvizsgálni a Bizottság dokumentumait és írásban reagálni, mielőtt végleges döntés születne. Ha az uniós tisztviselők megerősítik a kapuőri státuszt, mindkét vállalatnak hat hónapja lesz a DMA-kötelezettségek teljes körű teljesítésére, a végső határozat várhatóan 2026 végére születik meg. A kötelezettségek között szerepelnek az átjárhatósági követelmények, az önpreferencia tilalma, az adathordozhatósági előírások, valamint a bezáródás megakadályozása – ami a felhőpiacon konkrétan azt jelenti, hogy a szabályozás várhatóan kikényszeríti a kimeneti díjak átalakítását, vagyis annak a jelenségnek a visszaszorítását, amelyet az iparágban "egress fee"-nek neveznek: azt a díjat, amelyet a vállalatok fizetnek, ha az adataikat ki akarják mozgatni az egyik felhőszolgáltatótól egy másikhoz. Ez jelenleg az egyik leghatékonyabb eszköz arra, hogy az ügyfeleket "bezárják" egy-egy platformon – ha ugyanis az adatok kimentése drága, akkor a váltás is drága, ami azt jelenti, hogy sokan maradnak ott, ahol vannak, nem azért, mert elégedettek, hanem mert az alternatíva túl sokba kerül.

A megfelelés elmulasztása nem olcsó mulatság: a bírság a globális forgalom legfeljebb 10 százalékát teheti ki, ismételt jogsértések esetén ez az arány 20 százalékra emelkedhet – ami az Amazon és a Microsoft bevételei mellett olyan összeg, amelyet már a számviteli osztályon kívül is érdemes észrevenni.

Az Európai Bizottság 2025 novemberében indított két piaci vizsgálatot annak felmérésére, hogy a felhőszolgáltatók megérdemlik-e a kapuőri besorolást akkor is, ha nem érik el a jogszabályi küszöbértékeket – a csütörtöki előzetes megállapítások ennek a vizsgálatnak az eredményei. A döntés tétje nem csupán az, hogy az Amazon és a Microsoft mit fizet vagy mit nem fizet Brüsszelnek: a tét az, hogy az Európai Unió képes-e érdemben belenyúlni a digitális infrastruktúra piacának működésébe, amelyen ma az európai gazdaság egyre nagyobb hányada fut – és amely piac jelenleg két amerikai vállalat kezében összpontosul olyan mértékben, amelyet még a legszabadpiacibb szemléletű elemzők is tőkekoncentrációnak tartanak.

Az Amazon és a Microsoft más szolgáltatásaik tekintetében már kapuőrnek minősülnek a DMA alapján. Most a kérdés az, hogy ez a besorolás – és az ezzel járó kötelezettségek – kiterjeszthetők-e arra a területre, ahol a valódi digitális hatalom koncentrálódik: a felhőre.

Felhasznált források: Digital Strategy Europa, Mezha