Trump telefonon cseszte le Orbánt, amiért akadályozza Ukrajna uniós csatlakozását

Donald Trump amerikai elnök augusztus 19-én telefonon hívta fel Orbán Viktort, nem sokkal azután, hogy Washingtonban tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és több európai vezetővel. A háttérben az a feszültség húzódik, hogy az EU-országok többsége gyorsítani akarja Ukrajna csatlakozási tárgyalásait, míg Orbán – ahogy eddig is – inkább akadályokat gördít eléjük - és ez már Trumpnak is sok(k) volt.

A Bloomberg szerint az európai vezetők Trump közbenjárását kérték: hasson Orbánra, hogy ne blokkolja Ukrajna uniós útját. Kijev ugyanis a tagságot biztonsági garanciák részeként tekinti, amelyek elrettenthetik Oroszországot egy újabb agressziótól, ha tűzszünet születik. Orbán viszont évek óta következetesen ellenkező irányba mozdul: rendre torpedózza a közös uniós döntéseket, és egyre nyíltabban vádolják azzal, hogy valójában Moszkva érdekeit védi.

A telefonbeszélgetésnek volt egy meglepő mellékszála is: Magyarország állítólag felajánlotta, hogy házigazdája lenne egy jövőbeli Putyin–Zelenszkij találkozónak, a Reuters amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt Budapest lehet ennek a helyszíne.

És Orbán? Hallgat. Nem erősítette meg, hogy beszélt volna Trumppal, a Fehér Ház pedig nem árulta el, Budapest esélyes-e csúcstalálkozó helyszínének. Pedig ő maga szokta oktatni híveit geopolitikára: „akit nem hívnak meg az asztalhoz, az rajta lesz az étlapon.” Nos, most Orbán lett a menü.

Ami azonban legalább ennyire árulkodó: augusztus 19-én egész nap néma maradt a Facebook-profilja. Az a felület, ahol máskor Ursula von der Leyen kibomló cipőfűzője vagy Manfred Weber egyetlen köhintése is azonnali uszító posztokhoz vezet a „háborúpárti uniós vezetők” ellen. Most viszont csend volt. Csak a nap végén jelent meg egy poszt: néhány fotó a készülő videókonferenciáról, meg egy rövid szöveg, amelyben Orbán „feleslegesnek és veszélyesnek” nevezte Ukrajna uniós tagságát.

Ez a bejegyzés önmagában pszichológiai hadviselési tananyag. Egyszerre mutatja, hogyan vált Orbán a saját propagandája foglyává, és hogyan építi tovább azt a hazug alternatív valóságot, amelybe milliókat rángat bele. Figyelemelterelés a javából: miközben Washingtonban tényleges döntések születtek, Orbán egyetlen nevet sem említett – sem Zelenszkijét, sem az ott jelen lévő uniós vezetőkét. Ehelyett a Trump–Putyin alaszkai randit dicsérte, és reményét fejezte ki, hogy lesz újabb Trump–Putyin-találkozó.

Mintha a washingtoni események meg sem történtek volna. És kétségünk se legyen: a Főni szava elég lesz ahhoz, hogy hívei fejéből kitörölje a valóságot. A tárgyalások, a Zelenszkij–Trump–európai vezetők közös fellépése eltűnik, és csak az marad meg: „Alaszkában Trump és Putyin találkozott, mert Orbán így megszervezte.”

Így működik az illúziógyár: Orbán egyszerre kizárva, megalázva, ugyanakkor saját híveinek szemében hőssé hazudva magát. Az asztalnál nem volt helye – de a plakátokra még mindig futja.

Forrás: Bloomberg via Kyiv Independent

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Gesta-ajánló:

Nem az AfD nyert, hanem a német elit kapott ki Moszkvától

Nem az AfD nyert, hanem a német elit kapott ki Moszkvától

Az AfD történelmi eredményt ért el Szászországban a német tartományi választáson. Történelmi: ezzel az értéktelen fűszerrel vagyok kénytelen ízlelgetni a nemzetközi sajtó címeit és tartalmait, nem is spórolnak vele. Pedig nem történt semmi rendkívüli, az Ugaron nagyjából egy éve írtam arról, hogy ez várható, mert ez Moszkva érdeke, és Moszkva érdeke azért fog érvényesülni, mert Nyugat-Európa…

ugar
Petraeus: Ukrajna a 21. század katonai laboratóriuma, Oroszország pedig épp benne ég a saját háborújában

Petraeus: Ukrajna a 21. század katonai laboratóriuma, Oroszország pedig épp benne ég a saját háborújában

David Petraeus szerint Ukrajna már régen nem egyszerűen „a második világháború óta Európában zajló legnagyobb szárazföldi háború”, hanem a 21. század meghatározó katonai kísérleti terepe. A jövő hadtörténészei alighanem úgy fogják tanulmányozni ezt a háborút, ahogy korábbi nemzedékek az amerikai polgárháborút vagy a világháborúkat: nem azért, mert minden ugyanaz, hanem mert itt látszik először…

ugar
Svéd hadgyakorlat: a tömeges temetés főpróbája

Svéd hadgyakorlat: a tömeges temetés főpróbája

Svédországban megtartották azt a hadgyakorlatot, amelyről normális békeidőben senki nem szeretne olvasni, de amelynek éppen az a jelentősége, hogy Stockholm - legalábbis látszólag - már nem békeidős önáltatással nézi a világot. Az Aurora 26 keretében nemcsak katonákat mozgattak, nemcsak NATO-együttműködést, logisztikát, Gotland védelmét és gyors reagálást gyakoroltak, hanem azt is, mi történik…

ugar
A magánzárkában egy egérhez beszélt, hogy ne őrüljön meg

A magánzárkában egy egérhez beszélt, hogy ne őrüljön meg

Olexij Sevcsenko ahhoz szokott hozzá, hogy mások életét mentse. A Luhanszk megyéből származó férfi egészségügyi képzést kapott, szülészként dolgozott egy szülészeten, majd 2017-ben, krónikus asztmája ellenére, szerződést kötött az ukrán hadsereggel. Harctéri egészségügyi katonaként a Donbászban szolgált, ahol tűz alatt mentette a sebesülteket, és a halottakat is kihozta a lövedékek közül, 2022.…

ugar
Mit akar elérni Moszkva a nukleáris fenyegetésekkel?

Mit akar elérni Moszkva a nukleáris fenyegetésekkel?

Oroszország háborúja már régen nem csak Ukrajnáról szól. Nukleáris fenyegetések, szabotázsakciók, drónincidensek és más hibrid műveletek teszik próbára Európa biztonságát, miközben a NATO-nak és az európai államoknak egyre nehezebb meghúzniuk a határt a nyomásgyakorlás és a tényleges támadás között.

ugar