Gyilkos szolgálat: merénylethullámot terveznek a ruszkik

Öt európai titkosszolgálat figyelmeztette az európai hadiipari cégek vezetőit, hogy Oroszország fokozza az ellenük irányuló merényletkísérleteket – írta október 11-én a Financial Times-ra hivatkozva G4Media. A cégek ezért megerősítik vezetőik személyvédelmét, egyes esetekben pedig gyártóüzemeket is áttelepítenek. A lap forrásai szerint a Kreml azért rendelte el az európai szabotázs- és hibrid műveletek kiterjesztését, mert az ukrajnai front megmerevedett, az orosz gazdaság pedig egyre nagyobb bajban van. Moszkva a következő hónapokban döntő csapást akar mérni az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatásra, és ebben a tervben egyre nagyobb szerep jut az európai civilek elleni merényleteknek, amelyek korábban még az orosz szolgálatok szemében is tabunak számítottak.

A célpontok között nemcsak a nagy fegyvergyártók vezérigazgatói szerepelnek, hanem kisebb cégek vezetői is, különösen azoké, amelyek drónokat vagy drónalkatrészeket gyártanak. Egy magas rangú európai hírszerzési tisztviselő szerint a fenyegetés szintje Európában az anyagi javak és az emberek tekintetében egyaránt megnőtt. Sinan Selen, a német belbiztonsági hivatal, a BfV vezetője hétfőn a Bundestag előtt arról beszélt, hogy Oroszország állami vagy államilag irányított szereplőkön keresztül tudatosan tervez erőszakos cselekményeket konkrét személyek ellen, és ezekben egyre gyakrabban szervezett bűnözői csoportokat is felhasznál. A BfV a lap szerint jelentősen sűrítette a kapcsolattartást a német hadiipari cégek vezetőivel és munkatársaival, és egyes esetekben magán-testőrcsapatok alkalmazását is javasolta.

A merényleteket – az orosz szolgálati zsargonban a „nedves munkát” – nagyrészt a GRU, az orosz katonai hírszerzés végzi, amely a hírszerzési források szerint át is alakította a módszereit. Az interneten pénzért toborzott, egyszer használatos ügynökök helyett ma már szorosabban együttműködik a szervezett bűnözéssel, határokon átnyúló ügynökhálózatokat használ, a felderítést, a logisztikát, a tervezést és a végrehajtást pedig külön sejtek vagy személyek között osztja szét. Egyes készülő akciókat már leleplezték és meghiúsítottak, máshol gyanús megfigyelést észleltek, amelynek célja a kiszemelt személyek otthoni és munkahelyi napirendjének feltérképezése volt. Augusztusban Svédországban két fiatal orosz turistát vettek őrizetbe, mert sátrat vertek a Saab vezérigazgatója, Micael Johansson birtokának közelében, de röviddel később szabadon engedték őket. Egy tisztviselő szerint az orosz ügynökök akciói sokszor még mindig amatőrök és könnyen elháríthatók, ez azonban önmagában is gond, mert a szolgálatoknak így bárkit potenciális fenyegetésként kell kezelniük. A biztonsági tisztviselők szerint a hadjárat lényege éppen az, hogy a merényleteket végre sem kell hajtani ahhoz, hogy célba érjenek. Egyikük úgy fogalmazott, Moszkva szemében a fő cél pszichológiai: elég, ha az emberek úgy érzik, célponttá válhatnak, és kétszer is meggondolják, hogy üzletet kössenek-e Ukrajnával. A Control Risks londoni partnere, Claudine Fry szerint a merényletveszély mára sokkal előrébb került a cégek aggodalmai között, a hadiipar szereplői pedig arra figyelmeztetnek, hogy a megerősített védelem költségei különösen a fiatal, induló vállalkozások számára válhatnak súlyos teherré.

Az európai hadiipari vezetők 2024 eleje óta vannak fokozott készültségben, amikor az amerikai és a német szolgálatok leleplezték a Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Papperger elleni orosz merényletet. A hírszerzési források szerint ez egyetlen nagy horderejű célpont ellen készült, és Papperger, aki hangosan kiáll Ukrajna felfegyverzése mellett, különösen kézenfekvő célpont volt. A német vezető ma a nap 24 órájában magánbiztonsági emberekből és rendőrökből álló személyvédelem alatt él. Mindez nem előzmény nélküli: a bolgár fegyverkereskedőt, Emilian Gebrevet, akinek a cége Ukrajnának is szállít, korábban olyan mérgezéses támadás érte, amelyet a nyomozások az orosz katonai hírszerzéshez kötöttek.

A FT cikke ugyanazon a hétvégén jelent meg, amikor Donald Trump orosz dízelért cserébe enyhített a Moszkva elleni szankciókon. Putyin rendszere tehát egyik kezével üzemanyagot kínál Washingtonnak, a másikkal bérgyilkosokat küld azokra az európaiakra, akik fegyvert gyártanak Ukrajnának, a nyugati politika pedig egyelőre a kínálatot választotta.

Ugar