Kalózok, harcsa és a reciprok maffia - Dezső Andrással a Balaton alvilágáról
A Kultúrtáj legújabb epizódjában Ficor Benedek Dezső Andrással, a Telex újságírójával beszélget a Magyar tenger kalózai című könyvéről, amelyben a Balaton alvilágának és felvilágának történetét tárja fel a rendszerváltástól egészen a NER bukásáig.
A könyv kiindulópontja egy 1997-es robbantásos merénylet Balatonalmádi és Veszprém között, amelynek szálai évtizedeken át húzódnak egészen a mai napig — az elkövető gyanúsítottakat csak most tartóztatták le. Dezső András a veszprémi alvilági körön keresztül mutatja be, hogyan alakult a Balaton mint egyfajta társadalmi laboratórium: ahogy a 90-es évek kidobói és brigádjai helyet adtak a NER „reciprok maffiájának", amely már nem kézigránátokkal, hanem szabályozásokkal és adóvizsgálatokkal szerezte meg, amit akart.
A beszélgetés kitér Pintér Sándor örökségére, a hatóságokba vetett (meg-megrendülő) bizalomra, a most induló elszámoltatási folyamat kockázataira, és arra is, hogy vajon a ledőlt mítoszok után milyen új szereplők jelentkezhetnek a Balaton körül. Dezső András azoknak is sokat mesél, akik nem a krimit, hanem a gazdaság- és társadalomtörténetet keresik: a könyv egy korszak lenyomata arról, hogyan működik a behódolás és a félelem kultusza — akár alvilági, akár politikai közegben.
Ami értékes volt a Balatonon, azt a NER szinte mind elvitte. Egy vállalkozó nekem mesélte el először, hogy Mészáros Lőrincék hogyan kényszerítették az érdekeltségeinek átadására – mondta Kultúrtáj podcastunkban Dezső András bűnügyi újságíró, a Telex munkatársa, akinek most jelent meg új könyve: A magyar tenger kalózai a Balaton alvilágának és felvilágának történetét beszéli el a nyaralókultúra hőskorától a brutális maffiaháborúkon át az Orbán-rendszer országlásáig. Szerinte az elmúlt tizenhat évben azért is tűnhetett el az alvilág a magyar tenger környékéről, mert a NER elszívta a levegőt a bűnözők elől.