Dokumentum betöltése...
Az elmúlt hetekben Európán végigsöprő, rekordokat döntő hőhullám, amely már több mint 1300 ember életét követelte, és legalább egy tucat országban döntötte meg a hőmérsékleti rekordokat, most egy egészen más szemszögből is rávilágít a klímaváltozás kockázataira, hiszen kiderült, mennyire sebezhetők a kontinens rohamosan bővülő mesterséges intelligencia-adatközpontjai az extrém hőséggel szemben. A hétvégén keleti irányba tolódó hőkupola, amely Nyugat-Európa-szerte 40 Celsius-fok fölé hajtotta a hőmérsékletet, mindössze néhány nappal azután érkezett, hogy egy tanulmány megállapította: a globális adatközponti kapacitás 79 százaléka van kitéve fokozott éghajlati kockázatoknak, köztük extrém hőségnek, áradásoknak és erdőtüzeknek, a First Street kutatása pedig azt is kimutatta, hogy a világ adatközpontjainak több mint fele olyan piacokon működik, amelyeket tartós hőség vagy aszály sújt.
A hűtés már most is az adatközpontok teljes villamosenergia-felhasználásának 30-40 százalékát teszi ki normál körülmények között, a szélsőséges hőhullámok pedig drasztikusan tovább növelik ezeket az energiaigényeket, a Világgazdasági Fórum pedig e hónapban jelezte, hogy a folyadékhűtés, a hővisszanyerés és a prediktív optimalizációs szoftverek jelentik a leghatékonyabb megközelítéseket az adatközpontok energiagazdálkodási kihívásainak kezelésére a mesterséges intelligencia korában. A Microsoft és az Nvidia is jelentősen felgyorsította a fejlett hűtési rendszerek bevezetését, hiszen az Nvidia június 22-én, a londoni Klímahéten bejelentett egy meleg vizes hűtési rendszert, amely állítása szerint a zárt körös hűtőközeg-visszavezetésnek köszönhetően gyakorlatilag teljesen kiküszöböli a vízfelhasználást az adatközpontokon belül, a Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella pedig elmondta, hogy a vállalat legújabb adatközpontjai olyan kevés vizet használnak, hogy az éves fogyasztásuk nagyjából megfelel annak, amennyit egyetlen étterem fogyasztana el, a párolgásmentes, vizes hűtést teljesen nélkülöző megoldások pedig még ebben az évben üzembe állnak a kísérleti létesítményekben.
A Világmeteorológiai Szervezet közlése szerint a hőhullám több száz helyi és nemzeti hőmérsékleti rekordot döntött meg, Franciaországban június 21. óta, a hőség fokozódásával összefüggésben mintegy 1000 többlethaláleset történt, amelyeknek 40 százaléka otthon, 65 év feletti személyek körében következett be, az Egészségügyi Világszervezet pedig június 21. óta már több mint 1300 többlethalálesetet jelentett egész Európában. Németországban szombaton új, történelmi rekordot döntöttek 41,5 fokkal, Franciaországban pedig 44,3 fokot mértek, hétfőn pedig a hőkupola tovább nehezedett Kelet-Európára is, hiszen Magyarországon, Szerbiában, Romániában és Nyugat-Ukrajnában egyaránt 35 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution projekt kutatói szerint a hőhullám az emberi tevékenység okozta klímaváltozás nélkül gyakorlatilag lehetetlen lett volna, az esemény során tapasztalt éjszakai hőmérsékletek bekövetkezési valószínűsége pedig százszorosára nőtt ahhoz képest, mint ami húsz évvel ezelőtt fennállt.
A biztosítási ipar is egyre nagyobb figyelmet fordít az adatinfrastruktúrát fenyegető éghajlati kockázatokra, hiszen a Swiss Re szerint a globális biztosítási díjak az adatközpontokhoz kapcsolódóan várhatóan jelentősen emelkedni fognak, az S&P Global pedig rámutatott, hogy az adatközponti biztosítási fedezet iránti növekvő kereslet 2026-ban akár 10 milliárd dollárnyi új díjbevételt is generálhat, a mesterséges intelligencia által hajtott energiaigény és az egyre súlyosbodó éghajlati veszélyek együttes hatása pedig alapjaiban formálja át azt, ahogyan a biztosítók a hőség sújtotta régiókban lévő létesítmények kockázatát árazzák. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója mindezek kapcsán figyelmeztetett, hogy az egykor generációnként csak egyszer előforduló hőhullámok a klímaváltozás és a globális felmelegedés következtében mára szinte minden évben visszatérnek, hangsúlyozva, hogy Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense, amely kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag.
FORRÁS: We Forum
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Az első két VSHORAD rendszer szállítását három éven belül ütemezték, az üzemeltetők kiképzése pedig már az átvétel előtt megkezdődik. A 2025 júliusában megkötött, kibővített keretmegállapodás hat integrált SHORAD–VSHORAD rendszert, hat SHORAD rendszert, hat VSHORAD rendszert irányoz elő, a hozzájuk tartozó lőszerrel, kiképzéssel és logisztikai támogatással együtt. A SPYDER rendszer egy mobil, gyors reagálású légvédelmi megoldás, amelyet a légi fenyegetések széles skálája elleni védelemre terveztek. Képes elfogni repülőgépeket, drónokat, helikoptereket és precíziós irányítású lőszereket, valamint taktikai ballisztikus rakétákat is. A SPYDER mobil légvédelmi rendszercsalád a rövid és a nagy hatótávolságú változatokat egyaránt magában foglalja, gyors reagálású és harci körülmények között is bevizsgált rendszerekről van szó, a család tagjai a SPYDER SR, a SPYDER MR, a SPYDER LR, a SPYDER ER és a SPYDER All-in-One.
Ha most nekiállunk rendbe hozni a környezetet, talán pár évtized múlva élhetőek lesznek a körülmények. Ha nem állunk neki, akkor viszont pár év múlva már nem lesz panasz rájuk – mert nem lesz, ki panaszkodjon.
Az Egyesült Államok megemelte a tétet, ám nem volt felkészülve arra, hogy megfizesse a valódi győzelemhez szükséges árat. Nem volt politikai felkészültség. Nem volt nemzeti konszenzus. Nem létezett világos magyarázat az amerikai nép számára arra nézve, hogy miért is érdemes szembenézni a gazdasági költségekkel, az energiabiztonsági kockázatokkal, a csapatok esetleges bevetésével és a háború regionális kiterjedésének lehetőségével. Mindezek hiányában az amerikai fenyegetés sosem rendelkezett teljes támogatottsággal.
Ami igazán cinikussá teszi a történetet, az nem is maga a tesztelés ténye, hanem az, hogy kit ültetnek a tűzvonalba: alulfizetett, harmadik világból érkező alvállalkozókat bíznak meg azzal, hogy gyereknek tettetve magukat, kifejezetten veszélyes tartalmú üzeneteket és képeket küldjenek idegen chatbotoknak. Mindezt ugyanaz a vállalat teszi, amely saját moderátori állományát éppen leépíti, és helyettük olyan rendszerekre bízza a döntéseket, amelyeknek megbízhatóságáról jelenleg is csak a vállalat saját, ellenőrizhetetlen állításai léteznek. A Meta tehát egyszerre számolja fel azt az emberi felügyeletet, amely a saját termékeit védhetné, és veti be alulfizetett emberi munkaerejét arra, hogy mások termékeit leplezze le – ami nem biztonsági gondosságról, hanem egy jól kitalált PR-hadműveletről árulkodik: úgy mutogatni mások hibáira, hogy közben senki ne nézzen rá igazán alaposan a sajátunkéra.
A vállalat azzal érvel, hogy egy ilyen mértékű adatmegosztás kiberbiztonsági szempontból kifejezetten veszélyes lehet, hiszen még az állítólag anonimizált adathalmazokból is rekonstruálhatóvá válhatnak érzékeny felhasználói információk, és ebben az aggodalomban a vállalat nincs is teljesen egyedül: független szakértők, köztük Łukasz Olejnik kiberbiztonsági kutató is rámutatott arra, hogy a Bizottság jelenlegi anonimizálási elképzelése, amely entitás-engedélylistákkal és lekérdezéshossz-küszöbértékekkel dolgozna, akár egyedi keresési lekérdezések nyilvánosságra kerüléséhez is vezethet. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Center for Cybersecurity Policy and Law is, amely szerint a rendkívül részletes adatok széles körben történő, kötelező megosztása önmagában is komoly biztonsági kockázatot jelent, a Progress Chamber pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Android-együttműködési javaslat új lehetőségeket nyithat mesterséges intelligencia-ügynökök számára ahhoz, hogy megfigyeljék a felhasználói kontextust vagy akár adatszivárgást idézzenek elő.