Közel-Keleten a helyzet bonyolódik: szárazföldi invázióra készül Szaúd-Arábia a húszik ellen

Szaúd-Arábia nagyszabású offenzívára készül az iráni támogatású húszik ellen Jemenben — tengeri, és a jelek szerint akár szárazföldi hadműveletet is beleértve —, jelentette a The Guardian, amelyre a Times of Israel is hivatkozik. A beszámoló jemeni forrásokra hivatkozva azt írja, hogy szaúdi erőket láttak visszavonulni Kelet-Jemenből — ez pedig épp egy szárazföldi támadás előkészületére utalhat.

A hír azután érkezett, hogy a szaúdi védelmi minisztérium tizenhárom másik országgal közös nyilatkozatot adott ki egy tengeri védelmi szövetségről, amelynek célja a hajózás biztosítása a stratégiai Bab-el-Mandeb-szoros körül. A szövetség tagjai: Bahrein, Banglades, Dzsibuti, Egyiptom, Jordánia, Kuvait, Nigéria, Pakisztán, Katar, Szaúd-Arábia, Szomália, Szudán, Törökország és Jemen. A szaúdiak felkérték az Egyesült Államokat és több európai országot is, hogy csatlakozzanak a szövetséghez. Hogy értsük, miért éleződött ki most a helyzet, vissza kell lépni néhány napot: Szaúd-Arábia és a húszi lázadók a hónap elején tűzharcba keveredtek, veszélybe sodorva azt a 2022-es fegyverszünetet, amely a hivatalos lejárta ellenére is kitartott. Július 20-án a húszik tengeri blokádot hirdettek Szaúd-Arábia ellen, ezzel új frontot nyitva az USA és szövetségesei ellen az Irán-háborúban — abban a háborúban, amely az Ormuz-szoros elleni támadások miatt már amúgy is korlátozta a globális hajózást. Az iráni támogatású csoport csapásokat vállalt magára szaúdi olajszállító tankhajók ellen a Vörös-tengeren, valamint a királyság olajipari infrastruktúrája ellen. A feszültség pedig kézzelfogható gazdasági következményekkel jár: Szaúd-Arábia július 26-án átmenetileg le is állította az olajszállítást a Bab-el-Mandebnél, miután a húszik két nagy tankhajót is megtámadtak, és csak napokkal később, a szövetségi védelem megerősítése után indította újra.

A Bab-el-Mandeb nem egy tetszőleges tengerszoros - ez köti össze a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel, és ez a világ egyik legfontosabb hajózási útvonala — az amerikai kormányzati adatok szerint naponta mintegy 4,8 millió hordónyi olaj és kőolajtermék halad át rajta. A számok magukért beszélnek: a Bab-el-Mandeben át Ázsiába jutni átlagosan 16 nap, míg ha a rakományt kénytelenek átirányítani az északi Vörös-tengeren, a Szuezi-csatornán, majd Afrika déli csücske körül, az 50 nap. A szoros lezárása így megfosztaná Szaúd-Arábiát az Ormuz-szoros egy kritikus alternatívájától — vagyis épp akkor zárná be a második kaput is, amikor az elsőt (Ormuzt) az iráni támadások már amúgy is veszélyeztetik - ez pedig felerősítené a globális olajhiánytól való félelmeket. A Vörös-tengeri hajóforgalom egyébként a 2023 novemberében kezdődött húszi hajótámadások óta máig nem állt teljesen helyre — azok a támadások, emlékeztetőül, a Hamász gázai háborújának támogatására indultak, és csak a tavaly októberi gázai fegyverszünettel csendesedtek el. Most, úgy tűnik, új fejezet nyílik.

Több okból is érdemes figyelni erre a fejleményre

Az első a közvetlen tét: egy szárazföldi szaúdi invázió Jemenben újabb, nagy kiterjedésű frontot nyitna a már amúgy is szétterjedő közel-keleti háborúban. Szaúd-Arábia 2015 óta hadakozik a húszikkal egy véres, elhúzódó konfliktusban, amely humanitárius katasztrófát okozott Jemenben — egy újabb szárazföldi offenzíva ezt a szenvedést mélyítené el, és a tapasztalatok szerint a húszikat földi harcban rendkívül nehéz legyőzni.

A második a tágabb kép, amely az elmúlt napok híreivel áll össze. Láttuk, hogy iráni csapások érték Jordániát, hogy az USA és Szaúd-Arábia közösen mért csapást iraki milíciákra, és most itt egy készülő szaúdi–húszi szárazföldi háború. Ezek a szálak nem különállóak: mind ugyanannak a tágra nyílt regionális konfliktusnak a részei, amelyben Irán és a szövetségesei (a húszik, az iraki milíciák) egyik oldalon, Szaúd-Arábia, az USA és a Vörös-tengeri koalíció a másikon állnak. A tizennégy országos tengeri szövetség épp ennek a fronttá szélesedésnek a jele: a régió stabil hatalmai összezárnak az iráni tengely nyomása alatt.

És a harmadik, ami mindannyiunkat érint: az olaj. Amíg az Ormuz-szoros és a Bab-el-Mandeb egyszerre van veszélyben, addig a globális energiaellátás két legfontosabb kapuja is bizonytalan — és ez az olajárakon, végső soron a mi benzinkútjainkon és energiaszámláinkon keresztül mindannyiunkat elér. A jemeni sivatagban készülő szaúdi offenzíva tehát nem egy távoli, egzotikus háború: egy olyan szoros feletti küzdelem része, amelyen a fél világ energiája áthalad.

Ugar