London ott bombáz, ahol Trump sem mert: brit vadászgépek védik Szaúd-Arábiát a húszik ellen

Nagy-Britannia Eurofighter Typhoon vadászgépeket vezényel Szaúd-Arábiába, hogy megvédje az ország városait, lakosságát és létfontosságú infrastruktúráját az Irán támogatta jemeni húszi lázadók támadásaitól. Erről Wes Streeting brit védelmi miniszter a parlamentnek küldött írásos nyilatkozatában számolt be a Sky News szerint. A brit gépek kizárólag védelmi feladatot látnak el: „A királyi légierő Typhoonjai védelmi légi műveleteket hajtanak végre Szaúd-Arábia felett, hozzájárulva a szaúdi városok, a polgári lakosság és a kritikus nemzeti infrastruktúra védelméhez a húszik támadásaival szemben. Ezek a gépek védelmi szerepkörben működnek, és nem hajtanak végre támadó műveleteket a húszik ellen” – írta Streeting. A vadászgépek mellett egy Atlas A400M katonai szállítógép is érkezik, amely szaúdi felszerelést és katonai tanácsadókat szállít. A szaúdi légierő gépeit kiszolgáló Voyager légi utántöltő bevetését pedig további 90 nappal meghosszabbítják.

A döntés a brit szerepvállalás jelentős kibővítését jelenti. London szeptemberben még csak egyetlen Voyager utántöltő gépet küldött szaúdi kérésre, Luke Pollard akkori védelmi miniszter pedig „hetekig, nem napokig tartó”, időben korlátozott vállalásról beszélt. Ez volt Andy Burnham új miniszterelnök első jelentős külpolitikai döntése, és egy brit katonai szakértő akkor csupán „marginális képességnövekedésnek” nevezte, most viszont brit pilóták is közvetlenül részt vesznek Szaúd-Arábia légvédelmében. Streeting egyértelműen elítélte a húszik támadásait, és kiállt Szaúd-Arábia, valamint Jemen nemzetközileg elismert kormányának önvédelemhez való joga mellett. Azt is leszögezte, hogy Nagy-Britannia nem fogadja el, hogy a Vörös-tengeren és az Európa és Ázsia közötti kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Báb el-Mandeb-szorosban veszélyeztessék vagy blokkolják a hajózást. A bevetés a miniszter szerint a konfliktus politikai rendezésének feltételeit is segíti megteremteni.

A brit lépés azért is feltűnő, mert Washington néhány héttel korábban nemet mondott ugyanerre a szövetségesre. Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös egyetlen nap alatt kétszer is felhívta Donald Trumpot: először a húszik Mocha kikötővárosa felé tartó előrenyomulásáról tájékoztatta, másodszor arra kérte, hogy az Egyesült Államok mérjen csapást a húszikra. Trump elutasította a kérést, mert Iránra és a Hormuzi-szorosra akart összpontosítani, és nem akart új frontot nyitni. Washington csupán hírszerzési adatokat ígért, valamint az addig is Szaúd-Arábiában szolgáló mintegy kétszáz amerikai katona támogatását. Másnapra a húszik elfoglalták Mochát, majd a szoros közepén fekvő Perim szigetét is, és ezzel a Báb el-Mandeb teljes térsége az ellenőrzésük alá került. Trump erre azzal dicsekedett, hogy a húszik maguk hívták fel: „Felhívtak, és tudatták velünk, hogy nem akarnak harcolni velünk. Nem akarják, hogy rájuk támadjak.” Hozzátette, hogy a húszik a hajók többségét átengedik, és van „egy ország, amellyel nem túl elégedettek”, de azt majd ő „rendbe teszi”. Ugyanazon a héten a húszik szaúdi olajlétesítményeket támadtak, Taifban pedig egy lelőtt drón roncsai egy embert megöltek és kettőt megsebesítettek.

Szaúd-Arábia közben nem csak Londonhoz fordult. Volodimir Zelenszkij márciusban, öbölbeli körútja során légvédelmi megállapodást írt alá a szaúdi vezetéssel, amelynek keretében Ukrajna a Sahed-drónok elleni harcban szerzett tapasztalatait, mesterséges intelligenciát és adatelemzést ad át, és a drága rakéták helyett olcsóbb elfogóeszközöket kínál. „Készek vagyunk megosztani szakértelmünket és rendszereinket Szaúd-Arábiával” – mondta akkor Zelenszkij. Az Öböl menti monarchiák tehát egyre inkább másutt keresik azt a biztonságot, amelyet korábban Washingtontól vártak. Trump, aki Ukrajnától azt kéri számon, mit adott cserébe Amerikának, most egy újabb régi szövetségest hagyott magára, a helyére pedig Nagy-Britannia és Ukrajna léptek, hogy saját vadászgépeivel és saját harctéri tapasztalataival segítsenek.

Ugar