Majdnem minden harmadik új autó elektromos volt Európában augusztusban

Az akkumulátoros elektromos autók augusztusban már az európai új autó-eladások 29 százalékát adták, szemben az egy évvel korábbi 20,2 százalékkal, vagyis a kontinensen egyetlen év alatt közel kilenc százalékponttal nőtt a tisztán elektromos modellek részesedése. A Nemzetközi Tiszta Közlekedési Tanács, az ICCT számítása az Európai Uniót, Norvégiát és Izlandot foglalja magában; ebben az országcsoportban augusztusban már tíz új autóból csaknem három elektromos volt, ami júliushoz képest is öt százalékpontos ugrást jelentett.

A folyamat nem egyetlen kiugró hónap eredménye. Január és augusztus között 41 százalékkal több akkumulátoros elektromos autót értékesítettek, mint 2025 azonos időszakában, a nyolc hónap átlagos piaci részesedése pedig 23 százalékra emelkedett, hat százalékponttal meghaladva az egy évvel korábbi szintet. Az Európai Uniót önmagában vizsgálva valamivel alacsonyabb, 21,7 százalékos arányt kapunk: az év első nyolc hónapjában 1,64 millió tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba a tagállamokban, pontosan ugyanakkora piaci részesedést elérve, mint a benzines autók. Az elektromos átállást elsősorban Franciaország és Németország, Európa két legnagyobb autópiaca hajtotta. Franciaországban augusztusban rekordot jelentő 38 százalékra emelkedett a tisztán elektromos autók aránya, Németország pedig korábbi csúcsát beállítva 33 százalékot ért el. Január és augusztus között a francia elektromos autó-piac részesedése 30, a németé 27 százalék volt, ami rendre 12 és kilenc százalékpontos növekedést jelentett 2025 azonos időszakához képest. Olaszországban és Spanyolországban ennél jóval lassabban halad az átállás: ott az elektromos autók részesedése nyolc, illetve tíz százalék körül alakult, Lengyelországban pedig mindössze öt százalékot ért el.

Az európai piac egészében augusztusban 832.637 új személyautót helyeztek forgalomba, 5,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az akkumulátoros elektromos autók regisztrációja 52,2, a plug-in hibrideké 13,5, a hagyományos hibrideké pedig 3,4 százalékkal nőtt, így a három villamosított hajtástípus együtt már az újonnan eladott járművek több mint 73 százalékát adta. Ezzel párhuzamosan a benzines autók forgalomba helyezése 23,5, a dízeleké pedig 23,1 százalékkal zuhant. A hosszabb időszakot vizsgálva ugyanez az átrendeződés látható: az év első nyolc hónapjában a benzines és dízelautók együttes részesedése 29 százalékra csökkent a 2025 azonos időszakában mért 37,5 százalékról. A benzines modellekből 18,6 százalékkal kevesebbet regisztráltak, mint egy évvel korábban, piaci részesedésük 28-ról 21,7 százalékra esett, miközben a dízelek aránya már csak 7,3 százalékot tett ki. A hagyományos belső égésű motor tehát nem egyik napról a másikra tűnik el az európai utakról, de az újautó-piacon gyorsan veszít abból a helyzetéből, amely néhány éve még megkérdőjelezhetetlennek látszott. A fordulatot egyszerre hajtja a választék bővülése, a vásárlási támogatások rendszere, az akkumulátorok árának csökkenése és a hagyományos üzemanyagok drágulása. Az iráni háború, valamint a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalom visszaesése 2026-ban meredeken felhajtotta a kőolaj és az üzemanyag árát, így az elektromos autó sok vásárló számára már nem elsősorban környezetvédelmi hitvallást, hanem menekülési útvonalat jelent a benzinkutakon tapasztalható árkilengések elől. Az ICCT európai igazgatója, Peter Mock szerint a fogyasztók az új és jobb elektromos modellek megjelenésére, valamint az olajválság idején elérhető alacsonyabb energiafelhasználási költségekre reagálnak.

A Volkswagen rendelésállománya szintén ezt az irányt mutatja: az elektromos autókra érkező európai megrendelések a második negyedévben több mint 50 százalékkal nőttek, az ID. Polo köré épített új, kisebb méretű elektromos modellcsalád pedig néhány hét alatt több mint 70 ezer rendelést gyűjtött. A vállalat elektromos modelljeinek részesedése már meghaladja a 30 százalékot a Volkswagen európai rendelésállományában, vagyis az olcsóbb, hétköznapi használatra szánt típusok megjelenése valóban képes felgyorsítani az átállást. A nagy európai gyártók közül január és augusztus között a BMW-csoport érte el a legmagasabb elektromosautó-arányt: az általa forgalomba helyezett járművek 30 százaléka volt tisztán elektromos, öt százalékponttal több, mint egy évvel korábban. A legnagyobb növekedést ugyanakkor a Mercedes-Benz produkálta tíz százalékpontos javulással, a Hyundai és a Renault nyolc-nyolc százalékponttal növelte elektromos modelljeinek arányát, a Toyota pedig öt százalékról 11 százalékra emelte azt. Az országok közötti különbségek továbbra is hatalmasak. Norvégiában az új autók mintegy 98 százaléka elektromos, Dániában ez az arány már 80 százalék fölött jár, Finnországban pedig megközelíti az 50 százalékot. A másik végletet azok a dél- és kelet-európai piacok jelentik, ahol az alacsonyabb jövedelmek, a gyengébb töltőhálózat és a kisebb támogatások miatt az elektromos autó még mindig jóval kevésbé hozzáférhető. Az augusztusi rekord mindenesetre azt mutatja, hogy Európa elektromos átállása túljutott azon a ponton, amikor az elektromos autókat még szűk, tehetős és környezettudatos vásárlói réteg különlegességének lehetett tekinteni. A benzin és a dízel drágulása, az új modellek megjelenése és a geopolitikai bizonytalanság együtt olyan piaci változást indított el, amelyet már az európai autógyártók sem tudnak egyszerűen átmeneti divatként kezelni.

Ugar