Miért drága az üzemanyag Európában? A Trump-adminisztráció egyik nagy mulasztása

Közel tíz hónapja húzódik a Lukoil nemzetközi vagyonának eladása az amerikai Carlyle befektetési alapnak, mert a Trump-kormányzat szervei nem jutottak dűlőre egymással – írta a Financial Times, amelynek elemzését a bolgár Mediapool ismertette. A halasztás miatt európai finomítók nem tudják növelni a benzin- és gázolajtermelésüket, miközben az üzemanyaghiány az Egyesült Államokban és Európában is rekordszintre hajtotta az árakat.

A mintegy húszmilliárd dollárra becsült csomag a Lukoil International GmbH-t foglalja magában, vagyis az orosz olajvállalat 17 országban szétszórt érdekeltségeit. Az eladáshoz a washingtoni pénzügyminisztérium Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatalának (OFAC) engedélye kell, és az ügylet éppen ezen akadt el: a hivatal a tárgyalásokat engedélyezte, a végleges jóváhagyást azonban nem adta meg. A döntés a Nemzetbiztonsági Tanács, a külügyminisztérium és az energiaügyi minisztérium között ragadt be.

„Már nem értjük, mi történik a megállapodással. Nincs előrelépés. Minden befagyott, és nem tudom, mire várnak még"

– mondta a lapnak az egyik érintett.

A Lukoil európai érdekeltségei közé tartozik egy bolgár és egy romániai finomító, valamint a hollandiai zeelandi finomító 45 százalékos részesedése; a három üzem együttes kapacitása napi 400 ezer hordó körül van. A ploiești-i Petrotel azonban tavaly október óta áll: tervezett nagyjavításra állították le, és azóta sem indították újra. Az ügylet lezárása a tárgyalásokat ismerő forrás szerint napi 100–150 ezer hordónyi feldolgozókapacitást szabadítana fel. A Carlyle közlése szerint a Lukoil európai vállalatainál jelentős kihasználatlan kapacitás áll rendelkezésre, amely növelhetné a kőolajtermék-kínálatot, és enyhíthetné az üzemanyagárakra nehezedő nyomást.

A Petrotel helyzete közben Romániában is rendeződésre vár. A finomító – amely az ország üzemanyag-termelésének nagyjából 21 százalékát adja, és a négy nagy romániai finomító közül egyedüliként nem működik – a nyáron csődvédelmet kért. A Prahova Törvényszék helyt adott a kérelemnek: a cég 936,6 millió lejnél nagyobb lejárt tartozást halmozott fel a nagyjavításon dolgozó beszállítóival szemben, a többségi tulajdonos Litasco pedig 225,5 millió eurós, mintegy 1,18 milliárd lejes követelést érvényesít. A hitelezői igényeket szeptember 9-ig lehetett bejelenteni, az ideiglenes hitelezői táblát szeptember 29-ig kell összeállítani, a véglegeset október 23-ig. A román kormány februárban kiterjesztett állami felügyelet alá vonta a Lukoil-érdekeltségeket, köztük a Lukoil Romániát és a Petrotelt; a felügyelettel Ion-Bogdan Bugheanut, az energiaügyi minisztérium tanácsosát bízta meg. Bogdan Ivan akkori energiaügyi miniszter áprilisban arról beszélt, hogy az amerikaiak mentességet adtak a finomítóra, és az üzem 45 napon belül újraindulhat – ez nem történt meg.

A Financial Times a nyugati piacok gázolajhiányát a közel-keleti háborúval és az orosz finomítókat ért ukrán csapásokkal hozta összefüggésbe. A kőolaj ára szeptember 21-én tizenegy napos mélypontra esett a Reuters szerint, mert a befektetők az ENSZ-közgyűlés heti tárgyalásaitól az iráni háború diplomáciai rendezését remélik, és a szaúdi szállítások részleges helyreállítására számítanak. A J.P. Morgan Chase elemzői szerint a közel-keleti olajszállítások meglepően stabilak maradtak a szaúdi kelet–nyugati vezeték fennakadásai ellenére: az utóbbi napokban átlagosan napi 2,9 millió hordó szaúdi olaj haladt át a Hormuzi-szoroson, szemben az augusztusi 700 ezerrel. Az Egyesült Államok 2025 októberében vonta szankció alá a Lukoilt, hogy növelje a nyomást Moszkván az Ukrajna elleni háború miatt. Washington ezt követően blokkolta a Gunvor olajkereskedő vásárlási kísérletét, a Carlyle-lal kötött megállapodás pedig idén január végén született meg – nem kizárólagos jelleggel, a kazahsztáni eszközök nélkül. A pénzügyminisztérium azóta többször meghosszabbította a tárgyalásokat lehetővé tevő engedélyt, legutóbb szeptember 18-án, október 22-ig. A Lukoil külföldi töltőállomásainak – mintegy kétezer kútnak 19 országban – a működési mentessége október 29-ig érvényes.

„Ezek az eszközök jogi és működési űrben maradtak. Arra várnak, hogy az amerikai kormány eldöntse, ki lesz a következő tulajdonosuk. Közben nem teljes kapacitáson dolgoznak, és leépülnek, mert nem fektetnek beléjük"

– mondta a Financial Timesnak az ügyletet ismerő forrás.

Az eladás kérdése azután került ismét előtérbe, hogy a kongresszus megszavazta a júliusban elhunyt Lindsey Graham szenátorról elnevezett szankciós törvényt, amelyet Donald Trump szeptember 18-án írt alá. A jogszabály az orosz energia- és védelmi ágazatot, a tisztségviselőket, a bankokat és a szankciókat megkerülő „árnyékflottát" célozza, és felhatalmazza az elnököt arra, hogy 100 százalékig terjedő vámot vessen ki azoknak az országoknak az áruira, amelyek orosz olajat és gázt vásárolnak vagy a szankciók kijátszásában segédkeznek. A közvetlenül Oroszországból érkező árukra a vám akár 500 százalék is lehet, a törvény emellett öt évvel meghosszabbítja az Irán elleni szankciókat.

Ugar