Putyin a bunkerben: fél az ukrán drónoktól, a saját elitjétől és a társadalomtól

Telefonokat már régóta nem szabad bevinni a Putyinnal való találkozókra, most pedig a karórákat is megtiltották: az elektronikusakat és a mechanikusakat egyaránt – jellemezte a Kremlben uralkodó hangulatot egy magas rangú orosz tisztviselő a független „Mozsem objasznyity” portálnak nyilatkozva.

A meglepő információ hatására a független orosz újságírók több órányi felvételt néztek át Vlagyimir Putyin találkozóiról, és kiderült, hogy nagyjából április közepe óta a vendégei valóban nem viselnek órát. Sőt, ő maga sem. Az új biztonsági szabályok egyedül azokat az embereket nem érintik, akiket az orosz vezető már régóta ismer és bízik bennük – nekik nem kell levenniük az órájukat.

A hisztéria újabb hulláma a Kremlben nem az Ukrajnával vívott háború és a Moszkvát ért dróntámadások miatt kezdődött, hanem azért, mert december végén az orosz fővárosban megölték Fanil Szarvarov tábornokot, az orosz hadsereg vezérkarának hadműveleti főosztályvezetőjét. A tábornok egy robbanásban vesztette életét, amelyet a saját háza előtti parkolóban, az autója alá rejtett bomba okozott.

A fegyveres testületek emiatt összehívott különleges tanácskozása a Kremlben veszekedésbe torkollott. A vezérkari főnök azzal vádolta meg az FSZB politikai rendőrségének vezetőjét, hogy nem képes megvédeni a hadsereg parancsnokait, ami „nyugtalanságot és dezorganizációt kelt a katonaság soraiban”. Politikai okokból az orosz hadseregnek nincs saját kémelhárítása, ezt a védelmi feladatot éppen az FSZB látja el (hogy a Kreml ellenőrzése alatt tarthassa a katonaságot).

A tanácskozás a katonák szempontjából eredménytelenül zárult. Biztonsági okokból viszont maga Vlagyimir Putyin felhagyott az Oroszországon belüli utazásokkal. Független újságírók aprólékosan kiszámolták, hogy az év elejétől május végéig mindössze kétszer hagyta el Moszkvát – mindkétszer Szentpétervárra utazott (legutóbb a Gazdasági Fórumra). Egyszer sem látogatott el katonai alakulatokhoz, amelyeket a múlt évben még gyakran felkeresett.

Az orosz vezető biztonsági intézkedéseit tovább szigorították, miután február 28-án – az USA és Izrael által az Iszlám Köztársaság ellen indított háború első napján – megölték Irán legfőbb vallási vezetőjét, Ali Hameneit. Ez a haláleset egyébként a világ legtöbb diktátorában pánikot keltett. Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun ekkor megparancsolta az ország alkotmányának módosítását, beleíratva az automatikus atomcsapással felérő megtorlást a saját halála esetére.

Moszkvában viszont Putyin védelmi szolgálata egy időre lekapcsolta a vezetőt és környezetét megfigyelő kamerarendszert, hogy ellenőrizzék, nem csatlakozott-e rá valaki kívülről. Az, hogy az izraeli titkosszolgálat feltörte a teheráni közúti kamerarendszert, nagyban megkönnyítette a Hamenei elleni támadást, és az oroszok levonták ebből a tanulságot. Önmagában a kamerákhoz való hozzáférés azonban keveset ér, mesterséges intelligencia-eszközökre van szükség a hatalmas mennyiségű anyag elemzéséhez és a szükséges információk kiszűréséhez. Az ukrán hírszerzés viszont – az amerikai Palantir céggel való együttműködésének köszönhetően – legalább részben rendelkezik ilyen képességekkel, és alkalmazza is azokat a fronton.

A Moszkvát ért májusi ukrán dróntámadások után ismét megerősítették Putyin biztonsági intézkedéseit. – Talán egyáltalán nem is szóltak neki róla? Végül is ez csak egy helyi jelentőségű incidens – tanakodtak a Moszkva melletti Zelenograd lakói, ahová a drónok leestek. De a vezetőnek szóltak. A Valdajban található rezidenciájához vezető úton, a gépkocsik parkolóhelyei felett hálók jelentek meg. Ezeknek vélhetően meg kell akadályozniuk a 2025 júniusi ukrán „Pókháló” művelet megismétlődését – azt a támadást, amelyet kamionokban elrejtett drónokkal hajtottak végre az orosz stratégiai bombázók ellen.

Csakhogy ezzel egy időben Putyin védelmi szolgálata (a Szövetségi Védelmi Szolgálat, az FSZO) megtiltotta neki a rezidenciái használatát, még a Moszkva környékieket is. Nem tudni, hová költöztették át a szeretőjét, Alina Kabajeva volt olimpiai bajnokot és közös gyermekeiket – korábban ugyanis éppen Valdajban laktak. Maga Putyin a hírek szerint az ideje nagy részét egy krasznodari bunkererődben tölti (Oroszország déli részén, valószínűleg a Szocsi melletti rezidenciája környékén). Onnan irányítja az országot, de a világtól elvágva egyre inkább veszíti el a befolyását.

– Ebben az évben a hangulat az elitben határozottan megváltozott. Jelentős csalódottság alakult ki Putyinnal szemben. Ez nem jelenti azt, hogy hirtelen minden összeomlik, de mindenki látja, hogy teljesen értelmetlen döntéseket hoz. Azok az emberek, akik korábban védelmére keltek, most már nem teszik meg – mondta a független orosz újságíróknak az egyik üzletember, aki részt vett a májusi Szentpétervári Gazdasági Fórumon.

A Kreml érzi az elit növekvő ellenszenvét, és ezért folyamatosan szigorítja a biztonsági intézkedéseket, például megtiltva az adminisztratív személyzetnek a tömegközlekedés használatát. Az ukrán titkosszolgálatoktól való félelemhez társult a saját környezetüktől való félelem is. Ráadásul egy újabb probléma is felmerült.

Putyin eltűnése a bunkerben rányomta a bélyegét a társadalmi népszerűségére. Még a kormányzati szociológiai központok is tartós visszaesést regisztráltak. Ezen még a kutatási módszertan megváltoztatása sem segített, a népszerűségi mutatók nem emelkedtek.

– Ő már nem az az egyszerű emberek érdekeit védelmező szupermen, jobban fél a drónoktól és az internettől, mint egy átlagember. Mindenki látja, hogy össze van zavarodva, és már nem képes bizalmat ébreszteni – véli Alekszandr Baunov, az emigrációban élő orosz elemző.

A népszerűségi mutatók esése azonban egyáltalán nem jelenti az Ukrajna elleni háború ellenzőinek növekedését. – Az általam ismert emberek közül senki, aki csalódott Putyinban, nem állt át a háborúellenes táborba. Szinte minden új ellenfele azt veti a szemére, hogy túl puha Ukrajnával szemben – mondta a független újságíróknak egy Moszkva környéki lakos.

– Miért nem kérjük meg Kínát, hogy b@ssza szét Ukrajnát? – kérdezgetette egy zelenogradi lakos a májusi ukrán dróntámadás után.

A vezető növekvő népszerűtlensége azonban – a biztonsági szolgálat ellenállása dacára – nagyobb aktivitásra és gyakoribb nyilvános szereplésekre kényszerítette Putyint. Ez viszont csak a kremli találkozókra korlátozódik, továbbra sem utazik Oroszországon belül. Ezzel szemben kétszer járt külföldön: Kínában és Kazahsztánban. Asztanában a gépkocsikonvoját egy páncélozott jármű kísérte, felette pedig helikopter körözött.

FORRÁS: Andrzej Łomanowski/Rzeczpospolita, Hírek Lengyelországból