1% van, 10% kellene: Zelenszkij kiszámolta, mennyibe kerül a Nyugat tétlensége

Van egy mondat, amely tömörebben foglalja össze Ukrajna jelenlegi helyzetét, mint bármilyen hosszú hadi összefoglaló. Volodimir Zelenszkij mondta a CNN-nek adott interjújában, augusztus 12-én:

„Ha eladnak nekünk 5 százalékot, átvészeljük a telet és megmentjük az emberek életét. Ha eladnak 10 százalékot, megsemmisítünk minden orosz ballisztikus rakétát. Nekem 1 százalékom van."

Három szám, egy mondat — és benne a teljes katasztrófa.

Kezdjük a konkrétummal. Zelenszkij az interjúban azt közölte, hogy Ukrajna jelenleg az általa szükségesnek ítélt Patriot elfogórakéta-készlet mindössze 1 százalékával rendelkezik — és ez a szám is drámaian romlott az elmúlt időszakban.

„Idén kétszer és félszer kevesebb elfogórakétánk van, mint 2025-ben volt"

— mondta —, miközben már a 2025-ös mennyiség is kevés volt, Oroszország mostanra pedig havonta kétszer annyi ballisztikus rakétát lő ki, mint korábban.

Amikor Zelenszkij azt mondja, hogy „1 százaléka van", azt is mondja, hogy az ukrán légvédelem gyakorlatilag fedezetlen — nem képes elhárítani az orosz ballisztikus rakétatámadásokat, és minden egyes éjjeli csapáskampányban az elfogórakétáinak egy részét elveszíti, amit aztán nem tud pótolni. Hogy mi mivel és hogyan függ össze? Az ENSZ közölte: július volt a legvéresebb hónap az ukrán civilek számára 2022 áprilisa óta.

Zelenszkij az interjúban nem kerülte a nehéz szavakat.

„Minden éjjel vannak támadások, és havonta négyszer-ötször tömeges csapásokkal nézünk szembe. Szörnyű éjjelek. Igazán hős és nagyon ellenálló emberek az ukránok. De fáradtak"

— mondta. A közelgő tél árnyéka az egész interjún végigvonult: ahogy arról az ISW legutóbbi értékelése is figyelmeztetett, Oroszország idén már augusztusban megindítja az energetikai infrastruktúra elleni csapáskampányát — egy hónappal korábban, mint tavaly — kihasználva, hogy Ukrajna most a legvédtelenebb. A helyzet logikáját Zelenszkij maga foglalta össze: az 5 százalékos küszöb a túlélés — ez elegendő lenne ahhoz, hogy az ország átvészelje a telet, és a civilek ne maradjanak fűtés, áram és víz nélkül. A 10 százalék már a teljes légvédelmi fedezet — elegendő ahhoz, hogy minden orosz ballisztikus rakétát el lehessen fogni. Kettő között óriási különbség húzódik, és Ukrajna most az egynél is jóval alatta van.

Zelenszkij az interjúban a saját gyártás lehetőségéről is szólt — arról az opcióról, amelyet Trump korábban felvetett, majd visszavont, majd ismét nyitva hagyott. A Patriot-gyártó cégek képviselői el is látogattak Kijevbe a tárgyalásokra, konkrét megállapodás azonban nem született. „Remélem, megkapom" — mondta Zelenszkij a gyártási licencről, hozzátéve, hogy ez számára „az egyik legnagyobb kihívás e háború kezdete óta."

Érdemes felidézni, miért nem kapja meg egyelőre. Az amerikai fegyvergyártók — és mögöttük a washingtoni védelmi lobby — attól tartanak, hogy Ukrajna a saját gyártású Patriot-interceptorokat gyorsabban, olcsóbban állítaná elő, mint az amerikai gyárak, sőt tovább is fejlesztené a rendszert. Ez nem puszta spekuláció: az ukrán hadiipari innováció — különösen a dróntechnika terén — az elmúlt három évben elképesztő fejlődést mutatott, és Washington ipari körei pontosan tudják, hogy egy háborúban edződött, motivált ukrán hadiipar komoly versenytárssá válhatna. A licenc megtagadása tehát részben nem politikai, hanem üzleti döntés — ami talán még aggasztóbb, mint a geopolitika.

Az interjúnak van egy, a Patriot-kérdésen messze túlmutató részlete: Zelenszkij közölte, hogy osztja azoknak a nyugati tisztségviselőknek az aggodalmát, akik szerint Putyin a jövőben az ukrajnai konfliktust NATO-tagállamra is kiterjesztheti. „Nem tudja, hogyan fejezze be ezt a háborút nagyszabású megszállás vagy a saját társadalma számára aratott nagy győzelem nélkül" — mondta. Hozzátette, hogy Oroszország megpróbálhat gyors győzelmet elérni egy kisebb állam ellen, függetlenül attól, hogy az NATO-tag-e vagy sem. „Gyors győzelmet akar, 100 százalékosan biztos abban, hogy győzni, megszállni, elpusztítani vagy irányítani fog."

Zelenszkij mérlegét nem lehet félresöpörni azzal, hogy ez „ukrán propaganda". Az 1 százalékos szám, a két és félszeres csökkenés, a havi duplájára nőtt orosz ballisztikus rakétaforgalom — ezek ellenőrizhető, dokumentált adatok, amelyek egybevágnak az ISW értékeléseivel és a sajtóban megjelent, a fogyó amerikai készletekről szóló beszámolókkal. Az az Amerika, amely az iráni háborúban felélt egy irdatlan rakétakészletet, most azt mondja Zelenszkijnek: nem ad, és nem is enged gyártani. Az a Musk, aki a Starlinket kezeli, azt mondja: „ideje megegyezni." A Kongresszus megszavazta a Graham-szankciókat, de azok végrehajtása Trump kezében van.

Itt tartunk most.

Ugar

Kapcsolódó: