A lengyel kémfőnök szerint Oroszország éveken át képes háborúzni – és egyre vakmerőbb lépésekre kényszerül

Paweł Szota ezredes, a lengyel Hírszerző Ügynökség (AW) vezetője a Rzeczpospolitának adott interjújában őszintén beszélt arról, mennyire reális veszélyt jelent Oroszország Lengyelország és a NATO keleti szárnya számára. Szerinte Putyin saját propagandájának és a háború kezdeti kudarcainak foglya lett: mivel „különleges hadműveletnek” nevezte az Ukrajna elleni támadást, ma már nem engedheti meg magának a vereség beismerését, ami egyre kiszámíthatatlanabb, vakmerőbb döntésekre kényszerítheti.

Az ügynökség vezetője kitért a balti államok elleni esetleges provokációk kockázatára, Fehéroroszország egyre szorosabb orosz alárendelésére, a lengyel-fehérorosz titkosszolgálati csatornák működésére, valamint arra is, hogy Lengyelország rendelkezik-e offenzív kiberképességekkel egy esetleges válsághelyzetre. Szó esik emellett a szolgálat mesterséges intelligenciás fejlesztéseiről, a tisztjelöltekkel szembeni elvárásokról, és arról is, mire fordítaná a forrásokat egy korlátlan költségvetés esetén.Marek Kozubal interjúja Rzeczpospolita lengyel lapban jelent meg, magyarul a Hírek Lengyelországból Facebook-oldala hozta el nekünk.

A lengyel hírszerzés vezetője: Putyin a háború túszává vált

- Hogyan értékelné az Oroszországgal való fegyveres konfliktus kirobbanásának veszélyét?

- Paweł Szota ezredes, a Hírszerző Ügynökség vezetője: A Lengyelországot fenyegető reális és közvetlen veszély elsősorban orosz irányból érkezik. Oroszország az imperialista ambíciói miatt minket és a NATO keleti szárnyának többi államát a céljai elérését gátló akadálynak tekint. Látva azt, ami Ukrajnában történik hogy Oroszországnak jelenleg nem megy jól a háború , megjelenik egy további aggasztó tényező: Moszkva tovább eszkalálhatja a helyzetet. Ha megnézzük, mi történik a hibrid háborúnál tágabb dimenzióban a drónos provokációkat, a kibertámadásokat vagy a közvetlen kinetikus támadásokat , tudatában kell lennünk annak, hogy az orosz oldalon az agresszió szintje igen magas, és a katonai konfrontáció kockázata valós. Ma, figyelembe véve a Kreml felől érkező fenyegetések összetettségét, megfelelően kell alakítanunk a hozzáállásunkat, és a mindennapi működésünk során úgy kell eljárnunk, mintha az Oroszországgal való fegyveres konfliktus közeli perspektíva lenne. A Hírszerző Ügynökség (Agencja Wywiadu, AW) rendelkezik azokkal az eszközökkel, forrásokkal és képességekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a hadsereg, valamint a diplomáciai, védelmi és belügyi tárcák nélkülözhetetlen és kiegészítő partnereként működjön.

- Mennyire lehet közeli a konfliktus perspektívája?

- A Hírszerző Ügynökség elemzései összhangban vannak azzal, amit a többi nagy szövetséges ország és a NATO mond. Minden attól függ, hogyan alakul az ukrajnai konfliktus. A kulcskérdés az, hogy mikor és hogyan fejeződik be tartós békével vagy csak a háború befagyasztásával.

- Meddig képes Oroszország háborút folytatni Ukrajnában? Mi korlátozza ebben?

- A Hírszerző Ügynökség elemzőinek értékelése szerint Oroszország még néhány évig képes háborút viselni. Véleményem szerint a Kreml mindenről lemondhat a saját társadalma jólétéről, a beruházásokról, a közigazgatás működésének és belső helyzetének javításáról , de az Ukrajna elleni háborúról nem fog lemondani.

- Miért?

- Az, ahogyan a háború jelenleg zajlik, hatalmas szégyen Putyin számára. Az orosz titkosszolgálatok és a hadsereg elszámolták magukat a háború elején. Az oroszok arra számítottak, hogy a dolgok teljesen más irányt vesznek, és gyors győzelemmel zárulnak. Ezzel saját magukra vertek béklyót, amikor „különleges katonai hadműveletnek” nevezték el, amivel korlátozzák például a saját mozgósítási lehetőségeiket. Ha most háborúnak neveznék ezeket a lépéseket, azzal elismernék a kudarcot. Putyin ennek a helyzetnek a túsza. Igen súlyos hibákat követtek el az orosz hírszerző szervek is félretájékoztatták Putyint, aki az ő jelentéseik alapján azt feltételezte, hogy a háború teljesen másképp fog kinézni. A Kreml arra sem számított, hogy Ukrajna ilyen kézzelfogható támogatást kap a nyugati országoktól, elsősorban Lengyelországtól. Ma a frontvonalon Oroszország helyzete nehéz. Putyin számára pszichológiailag rendkívül bonyolult ezt az állapotot elfogadni. Drasztikusan lecsökkent azon forgatókönyvek száma, amelyek lehetővé tennék számára, hogy emelt fővel jöjjön ki ebből a helyzetből. Ő nem fog lemondani erről a háborúról, mert különösen a belpolitikai dimenzióban győztesnek kell mutatkoznia, de ma ez szinte lehetetlen. Ez hajtja őt a mind vakmerőbb döntések és kiszámíthatatlan megoldások felé.

- Tehát a mérleg egyik serpenyőjébe Putyin akár az orosz gazdaság tönkretételét is hajlandó letenni, és ezt összekötheti egy olyan előremenekülési kísérlettel, amely a harcok súlypontját áthelyezi például egy másik irányba?

- Igen. Számára becsületbeli ügy, hogy az ukrajnai háború az elkövetkező évtizedek történelemkönyveibe az ő sikereként vonuljon be. Ezért van dolgunk kiszámíthatatlansággal orosz részről.

- Megpróbálhatja Oroszország tesztelni a NATO válaszkészségét egy komoly provokációval valamelyik balti állammal szemben? Például Litvánia vagy Lettország ellen?

- A Hírszerző Ügynökségnél számolunk egy ilyen forgatókönyvvel. Erről egyeztetünk a régiós és a tágabb szövetségeseinkkel is, abból kiindulva, hogy ez egy reális szcenárió. Feltételezzük, hogy az orosz provokációk a NATO tesztelése, amit például Lengyelországban már megfigyelhetünk biztosan folytatódni fognak. Ez nekik nem kerül sokba. Az oroszok figyelik a reakcióinkat. Tudják, hogy a NATO ezekre a cselekményekre politikailag, és nem katonailag reagál, ezért tolják kijjebb a vörös vonalakat.

- A vörös vonal átlépését jelentené, ha Litvánia vagy Lettország határán úgynevezett „zöld emberkék” például Wagner- katonák lépnének át?

- Annak érdekében, hogy lássák, meddig mehetnek el, az oroszok folyamatosan tesztelnek minket. Ma egyik forgatókönyvet sem zárnám ki.

- Melyik az a Lengyelországot fenyegető veszély a következő 35 éves időtávban, amelyet a politikai elit és a társadalom a leginkább alábecsül?

- A lengyelországi politikai elit egyre nagyobb tudatossággal bír a fenyegetésekkel kapcsolatban. Nem tapasztalom, hogy alábecsülnék azokat. A kérdésében rejlő felvetés véleményem szerint téves. A teljes biztonsági szektor számára az jelenti a kihívást, hogy megfelelően kommunikálja a társadalom felé ezt a fenyegetést és annak mértékét. A Hírszerző Ügynökség exkluzív információkat ad át a döntéshozóknak az aktuális helyzetről. De foglalkozunk olyasmivel is, amit „horizont scanningnek” neveznék észreveszünk olyan veszélyeket, eszkalációra utaló jeleket, amelyek ma még nem könnyen láthatóak. Ezen információk címzettjei tisztában vannak ezzel.

- Meg tudná határozni ezeket a veszélyeket?

- Ezzel minősített adatok tartalmát érinteném.

- Valóban áthelyezte Oroszország Fehéroroszország területére az Oresnyik rendszert, valamint átcsoportosításokat hajtott végre a nemrég szervezett nukleáris fegyvergyakorlatok során?

- Aggasztanak azok a kísérletek, amelyekkel Oroszország alá akarja rendelni magának a fehérorosz fegyveres erőket. Példa erre a közös biztonsági garanciákról szóló megállapodás, amely Oroszországot helyezi kiváltságos pozícióba. Az a tény, hogy az oroszok a háború elején felhasználták Fehéroroszország területét Ukrajna ellen, mutatja, hogy ebben a partnerségben a Kreml a domináns erő. Így már önmagában az infrastruktúra előkészítése, a nukleáris fegyverek hordozására alkalmas eszközök leszállítása, valamint a telepítésükről szóló narratíva is arra kényszerít minket, hogy ezeket a kérdéseket komolyan kezeljük.

- Mi volt a Hírszerző Ügynökség szerepe a Lukasenka- rezsim politikai foglyainak köztük Andrzej Poczobutnak a kiszabadításában? Folytatódik ez a folyamat?

- A Hírszerző Ügynökség kulcsszerepet játszott Andrzej Poczobut szabadon bocsátásának elérésében. Ebben a tekintetben fontos volt a nemzetközi, ezen belül a szövetségesi együttműködés. Andrzej Poczobut köszönetnyilvánítása felbecsülhetetlen értékű volt a munkatársaink számára. Hozzátenném, hogy jelenleg működő kommunikációs csatornáink vannak a fehérorosz oldal szolgálataival.

- Az amerikai partnereken keresztül, vagy önök tartják fenn azokat?

- Mi magunk tartjuk fenn őket. Szándékunkban áll beszélni a fehérorosz féllel minden olyan ügyről, amely hozzájárulhat a biztonságunk javításához. A hírszerzés egyedülálló szerepe, hogy járható kommunikációs csatornákat hozzon létre ott, ahol a diplomácia nem lehetséges vagy nehézségekbe ütközik. A titkosszolgálati csatornát kihasználva jobb találkozni, tárgyalni a Lukasenka- rezsim képviselőivel és előnyöket elérni a Lengyel Köztársaság számára, mint tétlenül nézni, ahogy Oroszország „elfogyasztja” Fehéroroszországot. De nem sikerült például elérni, hogy a fehérorosz fél átadja azt a marokkói állampolgárt, aki meggyilkolta Mateusz Sitek lengyel katonát. Ez a Minszkkel folytatott párbeszéd egyik kulcsfontosságú eleme. Véleményem szerint az ebben az ügyben elért haladás nélkül nehéz lesz további lépéseket tenni a lengyel- fehérorosz kapcsolatok javítása terén.

- A potenciális háborús fenyegetéseket látva felmerül a kérdés: a hírszerzésnek mennyire kell az információszerzésre összpontosítania, és mennyire az offenzív például az ellenféllel szembeni diverzáns tevékenységekre, már amennyiben rendelkezünk ilyen kompetenciákkal?

- Az egyik nem zárhatja ki a másikat. A törvény értelmében a Hírszerző Ügynökség egyik feladata a Lengyel Köztársaság és állampolgárai biztonságát fenyegető közvetlen vagy közvetett veszélyek elhárítása. A veszélyek felszámolása érdekében bővítjük az erők és eszközök tárházát, ideértve azokat az új technológiákat is, amelyekkel megvédjük az államunkat.

- Tehát Lengyelországnak van reális képessége offenzív kiberoperációk és aktív dezinformáció végrehajtására? Le tudjuk kapcsolni például az áramot Moszkvában egy válsághelyzetben?

- A velünk szemben ellenséges államoknak tudniuk kell, hogy bármilyen agresszió esetén Lengyelország nem marad tétlen. A Hírszerző Ügynökség rendelkezik olyan eszközrendszerrel, amelyet ilyen helyzetekben használhat.

- Az oroszok és a fehéroroszok már most is offenzív tevékenységet folytatnak az államunk és állampolgáraink ellen. Képesek vagyunk válaszolni nekik?

- Képesek vagyunk.

- Melyik hírszerzés jelenti jelenleg ránk a legnagyobb veszélyt? Az orosz, a fehérorosz, vagy esetleg a kínai?

- Az oroszok hírszerzési tevékenységük kimeríti az állami terrorizmus ismérveit. A Hírszerző Ügynökségnél azonban a más irányokból érkező fenyegetéseket sem becsüljük le.

- Beleértve a szövetséges államok részéről érkezőket is?

- Ha ilyenek jelennének meg, abszolút igen.

- Képes a Hírszerző Ügynökség szinte bármilyen feladatot végrehajtani, amit a politikusok kijelölnek?

- Az államvezetés olyan rendkívül nehéz feladatokat szab ránk, amelyek összhangban vannak a hatályos törvénnyel. És ezen a kereten belül képesek vagyunk mindegyiket végrehajtani.

- Hogyan jellemezné egy hírszerzőtiszti jelölt hozzáállását?

- Ma hajlamosak vagyunk úgy tekinteni rájuk, mint a popkultúra hőseire. James Bond lebeg a szemünk előtt. Minden egyes döntő beszélgetésen részt veszek a Hírszerző Ügynökséghez jelentkezőkkel. Meg fogom lepni, de nincs egyetlen meghatározott személyiségmintánk, amelyet a jelöltekben keresnénk. Természetesen meg kell felelniük a formális követelményeknek. Keresünk azonban szakembereket szűk részterületekről éppúgy, mint különböző általánosabb területekről. Tehát bárki jelentkezhet a Hírszerző Ügynökséghez, de a végén mi döntjük el, kiből lesz hírszerző tiszt. Arra biztatok mindenkit, hogy jelentkezzen az AW- hoz az aw.gov.pl weboldalon keresztül.

- Jellemezné a jelöltek azon „alapkészségeit”, amelyek már az indulásnál kívánatosak?

- Megismétlem nincs univerzális minta. Kétségtelenül hasznos az idegen nyelvek elsajátításának képessége, a világ iránti érdeklődés, és különösen manapság a modern technológiák iránti fogékonyság. A hírszerzés ott működik, ahol a többi módszer eredménytelen, ezért sokoldalúnak kell lennie. Ne feledjük, hogy nemcsak operatív tisztekre van szükségünk, hanem hírszerzési elemzőkre is, akik olyan adatokkal és információkkal dolgoznak, amelyek máshol nem hozzáférhetők. A jelöltek, majd később a tisztek sokszínűsége építi az erőnket, ez a mi aduászunk.

- Vannak az AW tisztjei között külföldiek vagy más kulturális körökből például Kínából származó személyek?

- Az erre vonatkozó korlátozások közvetlenül a törvényből adódnak.

- Lehet- e tiszt olyan személy, aki kettős állampolgársággal rendelkezik?

- Ez nincs kizárva.

- Használ- e a Hírszerző Ügynökség modern eszközöket, például mesterséges intelligenciát? Valósítanak meg ilyen projekteket?

- A Hírszerző Ügynökség a lehető legszélesebb körben nyúl a modern technológia vívmányaihoz, beleértve a saját fejlesztésű megoldásokat, a mesterséges intelligencia terén is. Büszke vagyok azokra a kollégákra, akik ezeket az eszközöket létrehozták. Részleteket nem közölhetek, de úgy értékelem, hogy európai szinten az élvonalban vagyunk ezen a téren. Sok kiváló emberünk van, akik ilyen projektekkel foglalkoznak. Az MI implementálása során a szolgálat különböző területein azonban nem hagyatkozunk kizárólag az algoritmusokra. Vannak ugyanis olyan területek, ahol az ember még mindig pótolhatatlan.

- Létrehoztak olyan MI- eszközöket, amelyek sikeresen versenyezhetnének a kereskedelmi projektekkel?

- A rendelkezésünkre álló erők és eszközök mértékéhez képest nincs miért szégyenkeznünk.

- Ha korlátlan költségvetése lenne egyetlen hírszerzési célra a következő 5 évben, mire fordítaná ezeket a forrásokat?

- Lengyelország biztonságára. Figyelembe véve ezt a beszélgetést és a bemutatott főként Oroszország felől érkező fenyegetéseket, ha korlátlan pénzügyi források állnának rendelkezésemre, a Hírszerző Ügynökség személyi és infrastrukturális képességeit növelném. Ez lehetővé tenné a működési lépték szélesítését, és pozitív következményekkel járna az állam számára.

- Milyen személyi állományi erőforrásokra támaszkodhat az AW vezetője?

- Az a benyomásom, hogy a szolgálatból távozott tisztek háború esetén nem képeznek tartalékot az ügynökség számára.

- Helyet ajánlanak nekik az Országos Polgári Védelmi Tartalékban? Ez nem pazarlás?

- A hírszerzés tartalékos rendszerének, a volt tisztek testületének formális létrehozása törvénymódosítást igényel. Egyetértek azzal, hogy egy hírszerző tiszt kiképzése hatalmas költség nemcsak anyagilag, és az ilyen erőforrásokról való meggondolatlan lemondás valóban pazarlás és alapvető hiba. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy az államot fenyegető kritikus veszély esetén a Hírszerző Ügynökség egyetlen volt tisztje sem fog kibújni a kötelessége alól.

- Természetesen a Hírszerző Ügynökséggel szembeni kötelesség alól?

- A gyakorlatban igen, de ez az állammal szembeni kötelesség.

- A lengyel hírszerzés a lengyel államnak mint történelmi és civilizációs folytonossággal bíró entitásnak a támogatásában gondolkodik, vagy főként a NATO és az EU tagjaként, a kollektív Nyugat keretein belül?

- Mi lengyel titkosszolgálat vagyunk, Lengyelországnak teszünk esküt és Lengyelországot szolgáljuk. Emellett szövetségesi kötelezettségeink is vannak. Látjuk a szövetségesi kapcsolatok értékét, amelyek lehetővé teszik olyan projektek megvalósítását, amelyeket saját erőből nem lennénk képesek végrehajtani. Ma nincs önellátó hírszerző vagy elhárító szolgálat. Az elmúlt évek eseménysorozata, a terrortámadások, a Krím annektálása, az Európára nehezedő migrációs nyomás és az ukrajnai háború megmutatja, mennyire fontos a szövetségesi hírszerzési együttműködés szorosabbra fűzése. Meggyőződésem szerint a Hírszerző Ügynökség aktív részvétele ebben a lengyel államérdek részét képezi.

FORRÁS: Hírek Lengyelországból