Putyin újra megnyomja a belarusz gombot, Zelenszkij Maduro sorsával üzen Lukasenkónak
Oroszország megint ugyanazzal a régi trükkel próbálkozik: Belaruszt tolni maga elé, mint egy politikai és katonai pajzsot. Volodimir Zelenszkij szerint Moszkva ismét azon dolgozik, hogy belerángassa Minszket az Ukrajna elleni háborúba – és ez már nem feltételezés, hanem hírszerzési jelentésekkel alátámasztott forgatókönyv.
A kép ismerős: orosz csapatok átcsoportosítása, katonai mozgások Belarusz területén, utak építése, tüzérségi állások kialakítása az ukrán határ közelében. A díszlet ugyanaz, mint 2022 elején, csak most már mindenki tudja - reméljük, hogy tényleg tudjuk! -, mi következhet utána. Zelenszki nem is akárhogyan üzent vissza Lukasenkónak: Ukrajna készen áll megvédeni magát, és talán ideje lenne Minszkben is megnézni, mi történt nemrég Venezuelában. A célzás egyértelmű: Nicolás Maduro, Moszkva másik barátja, januárban amerikai különleges erők célkeresztjébe került, akik aztán villámgyorsan kikapták elnöki székéből, jelenleg egy amerikai börtönben vártja sorsa még rosszabbra való fordulását. Az üzenet lényege nem is annyira diplomatikus, mint inkább hidegen pragmatikus: vannak döntések, amelyeknek személyes következményei is lehetnek. Azt azért tzegyük hozzá: az ukrán titkosszolgálatok jelenleg már a Mosszad szintjére emelkedtek, így számukra valószínűleg nem okozna gondolt egy Lukasenkó elleni akció.
Mintha elfelejtettük volna
Belarusz már egyszer kulcsszerepet játszott ebben a történetben. A 2022 februárjában Kijev ellen indított spécoperácijá nem működött volna a belarusz „ugródeszka” nélkül. Az orosz hadsereg Minszk jóváhagyásával települt be, onnan indult a támadás a csernobili zónán keresztül és Csernyihiv irányába, drasztikusan lerövidítve az utat az ukrán fővárosig. A logisztikai támogatás sem volt apróság: vasútvonalak, repterek, légtér – Belarusz mindent odaadott, amit csak lehetett. Nélküle a Kijev elleni gyors bekerítés terve eleve kudarcra lett volna ítélve. Most pedig úgy tűnik, Moszkva újra felmelegíti ugyanazt a receptet.
Kijev szerint Belarusz azt a feladatot kapta Moszkvától, hogy folyamatos fenyegetéssel lekösse az ukrán erőket, miközben az orosz hadsereg keleti és délkeleti offenzívákra készül. Magyarul: egyfajta stratégiai zsarolás, katonai árnyékjáték, korábban pedig Viktor Orbán is ezt a feladatot hajtotta végre, ő szerencsére megbukott... Van azonban más is: Oroszország drónbázisokat akar létrehozni Belaruszban, az ukrán légierő állítása szerint a belarusz légtér már most is aktív része az orosz dróntámadásoknak.
Kérdés csak, mikor jut el oda végre a Nyugat, hogy Minszket ugyanúgy háborús agresszorként kezelje, ahogy azt Moszkvával sem mindig teszi meg? Miért vagyunk mi ennyire óvatosak és visszafogottak, hány ártatlan ukránnak kell még meghalnia, amíg végre megtanuljuk, hogy ezekkel szemben egyetlen járható út létezik, ez pedig a visszacsapás!
K.A.
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

A Tate-fivérek ügye a miami bíróságon - megrázó vallomások
A dokumentumok egy érdekes részletre is fényt derítenek a Tate-fivérek védekezési taktikájából. Az amerikai igazságügy szerint a testvérek ismételten megpróbálták kideríteni a őket vádoló brit nők személyazonosságát; az ügyvédeik a bíróságon kérték az áldozatok nevének felfedését, a brit bírák azonban ezt elutasították, és fenntartották a védelmi intézkedéseket. Ez a mozzanat önmagában is sokatmondó: egy olyan ügyben, ahol a vád a nők megfélemlítése és kényszerítése, a védelem első dolga kideríteni, kik a vádlók. Nehéz nem meglátni ebben ugyanazt a mintát, amelyről a vallomások szólnak.

Repeta: ismét orosz drónt lőtt le a román légierő
Kevesebb mint huszonnégy órával az első után szombat reggel egy második drónt is lelőtt a román légierő – ugyanaz a pilóta, ugyanaz az F-16, ugyanaz a segédpilóta, mint pénteken. Az eszközt 8 óra 30 körül semmisítették meg a Duna-delta fölött, Sfântu Gheorghétől mintegy tíz kilométerre nyugatra, néhány perccel azután, hogy belépett a légtérbe. A tények mögött viszont most már a nagyobb kérdés…

Szele Tamás: A szibériai banán esete
Egyszóval: Oroszország nem változik, ha az életéről van szó, akkor sem. Hiába tudnak a veszélyről, míg nincs a nyakukon, nem érdekli őket, esetleg még várják is valami félreértés miatt – ha pedig megérkezik, ráfogják valaki idegenre vagy ellenségre. És végül úgyis ők halnak bele.

Kínai kémet fogtak a NATO-központban
Kémkedés gyanújával letartóztattak egy gyakornokot a NATO belga parancsnokságán. A belga szövetségi ügyészség szombati közlése szerint a kínai származású kanadai állampolgárságú nőt csütörtökön vették őrizetbe; azzal gyanúsítják, hogy egy „harmadik ország" javára kémkedett, és egy bűnszervezet tagja volt. A gyanúsított a mons-i SHAPE-en, a NATO legfőbb hadműveleti parancsnokságán dolgozott. Az…

SZELE TAMÁS: Orbán Viktor utolsó beszéde
Orbán Viktor tusványosi beszédét elmondta, és nem adott mást, csak mi lényege. A hallottak műfaját nehéz volna meghatározni, valami olyasmit prezentált nekünk, ami messze több a szürrealizmusnál vagy a mágikus realizmusnál, inkább tudósításnak tűnt abból a párhuzamos világból, ahol ő már elég hosszú ideje éldegél a mi költségünkön. Mindenesetre csak a kötőszavainak és névelőinek volt valamelyes…