Repeta: ismét orosz drónt lőtt le a román légierő

Kevesebb mint huszonnégy órával az első után szombat reggel egy második drónt is lelőtt a román légierő – ugyanaz a pilóta, ugyanaz az F-16, ugyanaz a segédpilóta, mint pénteken. Az eszközt 8 óra 30 körül semmisítették meg a Duna-delta fölött, Sfântu Gheorghétől mintegy tíz kilométerre nyugatra, néhány perccel azután, hogy belépett a légtérbe. A tények mögött viszont most már a nagyobb kérdés dolgozik, amelyet Cosmin Popa, Oroszország-történész fogalmazott meg a legélesebben: Moszkva ezekkel a berepülésekkel nem a román hadsereg képességeit teszteli – hanem a román nép és vezetői ellenálló képességét. Azt akarja megtudni, meddig bírjuk.

Előbb a tények, mert gyorsan peregtek. Szombaton hajnali egy óra körül a védelmi minisztérium radarrendszere dróncsoportot észlelt mintegy húsz kilométerrel északra a Vâlcove-i térségtől; az egyik eszköz Tulcea megye északkeleti része felé vette az irányt. A hatóságok RO-Alertet küldtek Tulcea északi részére 1 óra 39 perckor, egy IAR-330 Puma SOCAT helikopter fel is szállt – de akkor még nem történt légtérsértés vagy becsapódás.

A második riasztás reggel 6 óra 21 perckor jött, amikor a radar dróncsoportot azonosított a Kígyók-szigetétől északnyugatra. Két F-16-os szállt fel a Fetești-i 86-os bázisról 6 óra 42 perckor. Aztán 8 óra 22 perckor a radar jelezte a jogosulatlan behatolást: egy drón lépett be a légtérbe az ukrán határ menti zónában. A levegőben lévő két gép rövid időn belül elfogta és biztonságos körülmények között lelőtte, egy lakatlan terület fölött, Sfântu Gheorghétől mintegy 9,6 kilométerre nyugatra. Miruță ügyvezető védelmi miniszter szerint a drónt tizenkét perccel a belépése után semmisítették meg. A minisztérium közlése szerint ugyanaz a román pilóta lőtte le, ugyanannak az F-16-osnak a botkormányánál, ugyanazzal a kollégájával, aki pénteken a Buzău megyei drónt is. Két nap, két találat, egy ember. A vezérkari főnök tegnap kitüntetést ígért neki; mostanra ez a kitüntetés kétszeresen is indokolt.

Cosmin Popa végre kimondja, de minek

Cosmin Popát nem szokás félvállról venni: az egyik legjobb román Oroszország-szakértő, beszél oroszul, Moszkvában tanult, ma a bukaresti Nicolae Iorga Történeti Intézet kutatója. A pénteki első lelövés után adott gyorsreakciója pedig pontosan azt a keretet adja meg, amellyel a tegnapi anyagunkat zártuk – hogy ez már nem kivétel, hanem az új valóság. Popa négy dolgot állít, és mind a négy súlyos.

1. Az első: ezek az „incidensek" jelentősen szaporodni fognak, méghozzá az ország olyan régióiban is, amelyek eddig nem szembesültek ilyesmivel – beleértve a Duna román szakaszát. Ez a mondat a szombati, delta fölötti lelövéssel gyakorlatilag azonnal beigazolódott.

2. A második, és ez a lényeg: Oroszország ezekkel nem a román hadsereg katonai képességeit teszteli, mert azokról tudja, hogy megvannak. Hanem a román nép agresszióval szembeni ellenálló képességét. „Ezt akarja valójában megtudni Oroszország Romániáról" – fogalmaz Popa. A berepülések nem hibák vagy eltévedések, hanem katonai szondázások, amelyek célja nem a katonai, hanem mindenekelőtt a politikai reakció felmérése.

3. A harmadik: ha a román katonákat hagyják úgy reagálni, ahogy a helyzet megköveteli – vagyis lelőni a drónokat –, akkor Popa meggyőződése szerint egy rövid sorozat után az „incidensek" meg fognak szűnni. Ha viszont nem, az orosz étvágy csak nőni fog, és akkor kimondható lesz, hogy elvesztettük az ellenőrzést a saját határaink felett.

4. És a negyedik, amely a leginkább kellemetlen a hatalom számára: Popa szerint az évek óta a „reziliencia" nevében nemzeti és európai erőforrásokat felemésztő tucatnyi katonai és civil intézmény kapcsán most jött el az idő megnézni, vajon ezek a költekezések elérték-e a várt hatást. Magyarul: elköltöttünk egy vagyont az ellenálló képességre – lássuk, van-e mögötte valami.

Popa egy helyen kifejezetten csípős, és érdemes érteni, mire utal. Azt reméli, mondja, hogy Nicușor Dan elnök „nem fogja továbbra is arra kérni Oroszországot, hogy optimalizálja a tűzerejét". Ez a mondat a májusi galați esetre céloz, amikor egy orosz drón egy lakótömbbe csapódott, és az elnök reakciója – legalábbis Popa olvasatában – túlságosan is a technikai részletek felé fordult, ahelyett, hogy a lényeget nevezte volna meg. A történész itt arra figyelmeztet, hogy a bürokratikus, „majd a szakértők megvizsgálják a roncsokat" típusú kommunikáció önmagában kevés egy olyan helyzetben, amely már nem baleset, hanem szándékos nyomásgyakorlás.

Miruță visszaüt a „szuverenistáknak"

A politikai front szombaton nyílt meg igazán. Radu Miruță ügyvezető védelmi miniszter észrevette, hogy az önjelölt „szuverenisták" egy részét jobban zavarja, hogy a román hadsereg tette a dolgát, mint az, hogy orosz drónok sértették meg a légterünket. És mivel – ahogy fogalmazott – sok dezinformáció jelent meg, pontról pontra válaszolt.

A legfontosabb vádra, hogy „drága rakétákkal lőttek olcsó drónokra", ezt felelte: a számítást nem úgy kell elvégezni, hogy egy rakéta árát egy drón árához hasonlítjuk. Az egyenletben emberéletek és közösségek biztonsága szerepel, azoknak pedig nincs áruk. Hozzátette: használnak földi légvédelmi eszközöket is, de azok hatótávolsága korlátozott; és igen, az F-16-osokat nem ilyen küldetésekre tervezték – épp ezért a végső megoldást jelentik, amelyet akkor vetnek be, amikor a lakosság és az infrastruktúra védelme megköveteli. Egy másik posztjában pedig kimondta azt, amiről a leginkább szól ez az egész: Románia bebizonyította, hogy meg tudja védeni a területét, a határok, a légtér és a szuverenitás nem tárgyalás kérdése, a NATO működik, a hadsereg pedig maximálisan teszi a dolgát azzal, amije van.

És itt jön az a fejlemény, amely az egész sikertörténetet árnyalja – méghozzá nem egy kritikus, hanem maga a védelmi miniszter szájából. Miruță a második lelövés után elismerte: klasszikusan a drónok elleni védekezéshez nem vadászgépeket használnak. Sokkal olcsóbb megoldásokra van szükség, amelyekre a múltban nem volt figyelem a román hadsereg felszerelésénél. Két nap alatt kétszer felszállt egy F-16-os páros, és kétszer lőttek ki drága, levegő-levegő rakétát egy-egy néhány tízezer eurós Shahed-másolatra. Egyszer-kétszer ez hőstett. Rendszerré téve viszont pénzügyi és katonai képtelenség: egy vadászgép óradíja, a rakéták ára, a pilóták terhelése mind olyan tétel, amit nem lehet minden reggel kifizetni azért, hogy egy olcsó drónt leszedjünk. Az oroszok ezt pontosan tudják – és pontosan ezért küldik. A szondázás lényege nem az, hogy átjussanak, hanem hogy minket kimerítsenek. Amit tehát Popa a „reziliencia" kapcsán kérdőre von, az itt kézzelfoghatóvá válik: Romániának sürgősen olcsó drónelhárító képességre van szüksége – elektronikus zavarásra, rövid hatótávú légvédelemre, olcsó elfogó eszközökre –, különben a szövetség legdrágább módszerével fogja kergetni a legolcsóbb fenyegetést, amíg ki nem fullad.

A nemzetközi reakció ezúttal is gyorsan jött. Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke gratulált a román hatóságoknak a gyors és hatékony válaszért, és biztosított arról, hogy az EU tovább erősíti a biztonságát és elrettentő képességét. Oana Țoiu külügyminiszter szárazon rögzítette a tényt: két nap alatt másodszor lőtt le egy román F-16-os pilóta egy drónt, amely megsértette a légterünket. Ursula von der Leyen pénteki üzenete – hogy a keleti határ menti védelem és elrettentés megerősítése kiemelt prioritás marad – szombatra még konkrétabb értelmet kapott.

Három dolgot érdemes a végére összegzésül megállapítani

Az első: a hadsereg oldalán ez kétszeres siker, és a pilótapáros teljesítménye minden dicséretet megérdemel. Két nap, két találat, nulla polgári áldozat, mindkétszer lakatlan terület fölött. Ez fegyelem és szakértelem.

A második: Popa diagnózisa a döntő, és a szombati nap igazolta. Ezek nem elszigetelt balesetek, hanem egy szisztematikus nyomásgyakorlás állomásai, amelynek a valódi célpontja nem a légterünk, hanem az idegrendszerünk. Oroszország azt méri, hogy egy társadalom és annak vezetői meddig bírják a folyamatos fenyegetést pánik és belefáradás nélkül. A tét tehát nem katonai, hanem lélektani és politikai – és épp ezért nem is a hadsereg fogja eldönteni, hanem mi mindannyian.

És a harmadik, amely a két szálat összeköti: ez a drónhullám nem a semmiből jött. Ahogy Popa is jelezte, közvetlenül összefügg a fekete-tengeri exportfolyosó megfojtásával, amiről a napokban írtunk – Oroszország, miután megbénította az ukrán kikötőket, most a Duna román szakaszát és a tengerparti útvonalat is járhatatlanná akarja tenni. A drónok nem véletlenül a delta fölött repülnek: ugyanannak a stratégiának a részei, amely az élelmiszer-exportot fegyverré tette.

Ugar