Romániában nem pártot alapítani nehéz, hanem bekerülni a politikába
Dan Mașca ezúttal a romániai választási rendszer egyik kevésbé látványos, ám annál fontosabb sajátosságáról ír: arról, milyen akadályokat állít a rendszer azok elé, akik a hagyományos pártstruktúrákon kívül próbálnának belépni a helyi politikába. Bejegyzésével Adrian Slabu egyik sokat megosztott állítására reagál, amely – Mașca értelmezése szerint – Finnország, Portugália és Lengyelország példájával igyekezett igazolni, hogy más európai országokban sem feltétlenül egyszerűbb politikai szervezetet létrehozni és választáson indulni. Mașca szerint azonban ez az összehasonlítás éppen a lényeges különbséget hagyja figyelmen kívül: ezekben az országokban a helyi politikai részvételhez nem feltétlenül kell klasszikus pártot alapítani, mert civil, független választói listák is indulhatnak az önkormányzati választásokon.
Mașca különösen a finn rendszert állítja szembe a romániaival. Részletesen kitér arra, hogy Finnországban milyen feltételekkel lehet politikai szervezet mögé támogatókat gyűjteni, kik írhatnak alá, mennyi idő áll rendelkezésre ehhez, illetve arra is, hogy az egyszer teljesített szervezeti feltételek után nem kell minden egyes választáson újabb, hatalmas mennyiségű támogató aláírással ismételten bizonyítani a választáson való részvétel jogát. Szerinte Romániában ezzel szemben éppen a magas belépési korlátok miatt jött létre számos olyan párt, amelyre valójában nem feltétlenül lenne szükség: ha létezhetnének helyi civil listák, sok közösségnek nem kellene országos értelemben vett pártszervezetet létrehoznia pusztán azért, hogy jelölteket állíthasson egy településen.
A bejegyzés kitér a választhatóság alsó korhatárára és a polgármesterek megválasztásának különböző modelljeire is. Mașca kiemeli, hogy Finnországban és Portugáliában már 18 évesen lehet valaki helyi választott tisztségviselő, míg Romániában ehhez 23 évesnek kell lenni; Lengyelországban szintén 18 éves kortól lehet helyi képviselővé válni, a polgármesteri tisztséghez azonban betöltött 25. életév szükséges. A finn és portugál modellben a polgármestert nem közvetlenül a választók, hanem a megválasztott helyi képviselők választják, Lengyelországban viszont közvetlen, kétfordulós polgármester-választás működik. Mașca érvelésének középpontjában mindvégig ugyanaz az elv áll: egy demokratikus rendszer minőségét nem az mutatja meg, hány akadályt képes emelni az új szereplők elé, hanem az, mennyi politikai szabadságot biztosít akár egészen kis helyi közösségeknek is ahhoz, hogy pártközpontok engedélye nélkül megszervezzék magukat, jelölteket állítsanak és valódi választási lehetőséget teremtsenek.
Kapcsolódó:
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:
Trump új barátja: az egykori al-Kaida-vezér
A Közel-Keleten időnként olyan sebességgel fordul meg a történelem, hogy az embernek ellenőriznie kell, valóban ugyanazokról a szereplőkről olvas-e. Ahmed al-Sharaa néhány évvel ezelőtt még Abu Mohammad al-Golani néven volt ismertebb, az al-Kaida szíriai ágának, az al-Nuszra Frontnak a parancsnokaként harcolt, az Egyesült Államok terroristaként tartotta nyilván, és egy időben tízmillió dolláros…
Nagyváradon megjelentek a háromnyelvű utcatáblák, amelyek mégsem három nyelvűek
Nagyváradon végre megjelentek a háromnyelvű utcatáblák, aminek első hallásra akár örülhetnénk is, hiszen egy olyan városban, amelynek története, arculata és utcanevei évszázadokon át több nyelven éltek egyszerre, aligha volna forradalmi gondolat, hogy ebből valami a köztereken is látszódjon. Csakhogy a történetben van egy apró váradi csavar: ezek a táblák nem egészen azok, amelyeket a polgárok…
Kaukázus, a ketyegő bomba
Az Észak-Kaukázusról a térséget kevésbé ismerő nézőnek valószínűleg néhány egymástól elszakadt kép jut eszébe: Habib Nurmagomedov, a dagesztáni veretlen UFC-bajnok; Ramzan Kadirov, a fegyveresei között pózoló csecsen vezető, aki rendszeresen hangoztatja Vlagyimir Putyin iránti hűségét; a beszláni iskolai túszdráma; esetleg a bostoni maraton elleni merénylet, amelyet egy csecsen családból származó…
Hadházy Ákos a kormány első 100 napja után
A kormányok első száz napját hagyományosan valamiféle politikai türelmi időként szokás kezelni, utána azonban már nemcsak azt érdemes nézni, milyen döntések születtek, hanem azt is, milyen reflexek kezdenek kirajzolódni a döntéshozatal mögött. Az alábbi Facebook-bejegyzés szerzője Hadházy Ákos korrupcióellenes egykori politikus egy első látásra meglehetősen szűk szakpolitikai ügyből, a…
Lengyelországról két egymást kizáró történetet lehet mesélni
Lengyelországról két, látszólag egymást kizáró történetet lehet mesélni, és Michał Szadkowski, a Newsweek Polska szerzője szerint éppen az a baj, hogy a lengyel rendszerváltásról szóló vitákban többnyire választani próbálnak közöttük.