Száguldana a mesterséges intelligencia, de a cégek adatai lefékezik
A vállalatok pénzügyi és adóügyi vezetői egyre többet várnak a mesterséges intelligenciától, de a legtöbb cégnél még az alapok sincsenek meg hozzá: az adatok szétszórtak, rossz minőségűek, és nem alkalmasak arra, hogy egy gép dolgozzon velük. Ez derül ki az EY tanácsadó cég 2026-os globális felméréséből (EY Tax and Finance Operations Survey 2026), amelynek eredményeit november 13-án hozták nyilvánosságra.
A kutatók harminc ország 1600 pénzügyi igazgatóját és adóügyi vezetőjét kérdezték meg, és a válaszadók 64 százaléka azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia használatára előkészített adatok hiánya a legnagyobb akadály. Ezzel szemben a szervezetek 83 százaléka azt mondta, hogy kiemelten fontos olyan munkaerőt kiépíteni, amely mesterséges intelligenciával dolgozik. A két szám közötti szakadék a felmérés szerint azt mutatja, hogy a következő lépés nem a technológián múlik, hanem azon, hogy a cégek fel tudják-e készíteni rá az adataikat, a folyamataikat és az embereiket.
Az adatokkal komoly bajok vannak. A válaszadók mindössze 16 százaléka mondta, hogy az adóosztálya kifejezetten hatékonyan tudja elérni, rendszerezni és újrahasznosítani az adatokat. Azok közül, akik szerint ez nem így van, 61 százalék az egymástól elszigetelt adatrendszereket, 52 százalék pedig a rossz adatminőséget nevezte meg fő akadályként. A válaszadók 43 százaléka szerint a legnagyobb kihívás az, hogy nem tudnak fenntartható adat-, mesterséges intelligencia- és technológiai stratégiát megvalósítani, és ez messze a leggyakrabban említett nehézség volt. A felmérés szerint a cégek közel kétharmada, szintén 64 százalék, nincs teljesen felkészülve arra sem, hogy megfeleljen a valós idejű adóbevallás követelményeinek, vagyis annak, hogy az adóhatóság azonnal, elektronikusan lássa a számlákat és a tranzakciókat. Romániában ezt az e-számlarendszer, az e-Factura és a SAF-T jelentéstétel már ma is megköveteli a cégektől, így a hazai vállalatok közvetlenül érzik ezt a nyomást.
A várakozások közben gyorsan nőnek. A válaszadók 77 százaléka gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia ügynökei, vagyis az önállóan feladatokat végrehajtó programok, előnyösek lesznek az adóosztály számára, holott egy évvel korábban még csak 21 százalék gondolta így, a cégek 71 százaléka viszont még mindig csak a kezdeti, kísérleti szakaszban jár. A vezetők abban egyetértenek, hogy a gép nem váltja fel, hanem kiegészíti az emberi munkát: 81 százalékuk szerint mesterséges intelligenciához értő szakembereket kell felvenni, 60 százalékuk pedig a stratégiai gondolkodást és a problémamegoldást sorolta a jövő adószakembereinek öt legfontosabb képessége közé. Az emberi ítélőképességre, felügyeletre és a döntések elemzésére tehát akkor is szükség lesz, amikor a folyamatok egyre nagyobb része automatizált lesz. Andra Cașu, az EY Románia partnere szerint megkerülhetetlenné válik a technológiai fejlesztés és a mesterséges intelligencia beépítése az üzleti működésbe, és ez alól nem lesznek földrajzi kivételek, csak abban lesznek különbségek, ki mennyire sikeresen csinálja. Szerinte az európai országok és Románia is ezt az utat fogják követni.
A felmérés szerint a geopolitika is gyorsítja a változásokat. A szervezetek 79 százaléka mondta, hogy a geopolitikai fejlemények miatt átalakítja a működését, és a cégek egyre inkább külső szolgáltatókra bízzák a munka egy részét, hogy a saját embereik a fontosabb feladatokra koncentrálhassanak. Azok közül, amelyek már részben kiszervezték az adóügyi tevékenységüket, 86 százalék mondta, hogy jobban tud az értékesebb munkára összpontosítani, 78 százalék szerint jobban kezeli az adókockázatokat, 77 százalék szerint pedig könnyebben követi a jogszabályok és az előírások változásait. Marna Ricker, az EY globális adóügyi alelnöke szerint az adóügyi vezetőknek tudatosan kell átgondolniuk, hogyan teremthet értéket az osztályuk az egész szervezet számára, mert lehetőségük van arra, hogy a megbízható adatokat, a tudást, a mesterséges intelligenciát és az emberi ítélőképességet jobb gazdasági eredményekké alakítsák. Ehhez szerinte az adóosztály technológiai prioritásait összhangba kell hozni a cég átfogó stratégiájával.
Ugar
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Szele Tamás: Putyin Z-bimbói
Azért megnézném Putyint a Z-bimbók hölgykoszorújában. Bár nincs kizárva, hogy lesz majd ilyen kép is róla. Végre egy társaság, ahol neki lesz a legtöbb esze. Igaz, ez sem biztos.

Európa elbukta a Putyinnal vívott politikai háborút, és most a saját jövőjéhez kér bebocsátást
Amikor egy kontinens éveken át finanszírozza a védekezést az ellene is irányuló agresszióval szemben, majd végül azon kell örvendeznie, hogy talán meghívják a saját biztonságáról szóló tárgyalásokra, akkor ideje kimondani, hogy politikai vereséget szenvedett. Ukrajna katonái továbbra is harcolnak, az ország katonai veresége korántsem eldöntött, Európa azonban odáig hátrált, hogy az agresszor és…

Azért a Nyugat is tud, amikor akar: a rakétaerők titkait adhatta át Washingtonnak Csin Kang és Li Sang-fu
Több mint három évvel azután, hogy Csin Kang kínai külügyminiszter és Li Sang-fu védelmi miniszter néhány hét különbséggel eltűnt a nyilvánosság elől, a párizsi hírszerzési szaklap, az Intelligence Online szerdán amerikai szálat tárt fel a bukásuk mögött. A lap értesülése szerint a Hszi Csin-ping pártfőtitkár és államfő bizalmi köréhez tartozó két politikus együtt juttatott el Washingtonnak…

Köszönjük meg Hunornak is: hárommilliárd eurónyi uniós pénz veszhet oda
Romániát fenyegeti a legnagyobb csökkentés az uniós helyreállítási alapból: a Financial Times értesülése szerint az ország mintegy hárommilliárd eurót veszíthet el abból a pénzből, amelyet a helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz (RRF) keretében, Románia esetében a nemzeti helyreállítási terv (PNRR) alapján kaphatott volna.

Állam a felhőben: Észtország az orosz megszállásra készül
Észtország olyan rendszert épít, amellyel a kormány akkor is működtetni tudná az állami szolgáltatásokat, ha Oroszország megtámadná és megszállná az országot. Az észt hatóságok ennek érdekében tartalék digitális infrastruktúrát hoznak létre, és az állami szolgáltatások egy részét biztonságos felhőplatformokra költöztetik, hogy azok külföldről is elérhetők maradjanak.