Tisza - új korszak és a régi reflex: miért kell nekünk Hadházy

“A működő és emberséges Magyarországot csak egy valódi rendszerváltást követően, és csak közösen tudjuk felépíteni.” - írja a Tisza párt tegnap kiadott programjában. A Tisza zuglói jelöltállítása nem ezt a szemléletet tükrözi. Zuglóban az üzenet teljesen ellentétes a valódi rendszerváltás ígéretével, és azt jelzi, hogy a Tisza úgy kezeli a 2026-os választást, mintha jelenlegi országos hegemón helyzetük elsősorban nem egy idült válsághelyzetre adott össznépi pánikválasz lenne.

Mivel a magyarországi politika nem működött a legegészségesebben az elmúlt évtizedekben, a magyar emberek kevéssé hisznek abban, hogy a véleményük számít, hogy változtathatnak a helyzetükön, jobbára már nem is ismerik fel, hogy mi szükséges ehhez, és mivel ez az állapot nem csak az anyagi nyomorban tengődő rétegekre jellemző, hanem sajnos a magas értelmiségre is, indokolt ennek tudatosítása, és szégyen nélkül tanácsot adni, hogy mit tehet a magyarországi közvélemény.

Mert sarokponti helyzet van!

A jövőbeni magyar közélet nagyban függ attól, hogy ezt a problémát hogyan oldjuk meg - elkövetjük-e azt a hibát, hogy úgy kergetjük el a kormányról a Fideszt, hogy építünk mellé egy másik Fideszt.

Mint tudjuk, Magyar Péter jelöltet indít Hadházy Ákossal szemben Zuglóban, és ez ellen a normálisan elvárhatónál sokkal kisebb az országos zúgolódás. A Hadházy Ákossal szemben indított zuglói Tisza-jelölt belengetése országos politikai ügy, amit ráadásul a Fidesztől független média leginkább bólogatással nyugtázott az elmúlt hónapokban.

Jó lenne pedig, ha a magyarországi választópolgárok, ezen belül az értelmiség nem hagyná magára Hadházyt, akiről egyébként mindenki elismeri, hogy ő az a politikus, aki nem kéz kezet mos alapon van ott, ahol van, hanem a közjó érdekében végzett következetes munkája miatt, és a választópolgárok nem azért vannak, hogy a pártpolitika jellegéből adódó torzításokat felerősítsék, hanem, amennyire lehet, meg kell védeniük a közjót a pártpolitika torzításaitól. Hadházy egy önálló intézmény, egy teljes kutatóintézet sem tudná rendszerezni az ügyeket, visszaéléseket, amelyekkel 2010 óta foglalkozott. Elképzelni sem lehet, hogy mennyire torz lenne nélküle a magyarországi közgondolkodás. (Ezt talán csak Erdélyből nézve tudjuk elképzelni, ugyanis nekünk nincs Hadházy Ákosunk, vagy ha voltak is Hadházy Ákosaink, kicsik vagy nagyok, nem ismertük fel őket, nem becsültük meg a munkájukat, nem támogattuk őket a magunk munkájával.)

A nagy elérésű sajtóorgánumoktól a facebookozó polgárig tehát: nem az a dolgunk, hogy megadóan együttműködjünk Magyar Péterrel abban, hogy nyugodtan leradírozhasson maga körül mindent, ami neki nem tetszik, és amiről úgy gondolja, hogy majd kényelmetlen lesz neki miniszterelnökként. Ne ez legyen a “közösen felépített” “valódi rendszerváltás”, hanem az, ahol az igényes választópolgárok nem engedik a saját pártjukat elfideszesedni, hiszen a “közösen felépített” “rendszerváltásban” közös lesz a felelősség is, amelyben a felelősség arányos a rendelkezésre álló eszközökkel, vagyis az értelmiség felelőssége sokkal nagyobb.

Figyelve arra, hogy jelen írás a nagy elérésű sajtóorgánumoktól a facebookozó polgárig mindenki számára tartalmazzon konkrétumokat, itt van például a 444 minapi videója. Ebben Ács Dániel a szintén magas értelmiségi Jámbor Andrással együtt Hadházy Ákosra próbáltak “finoman” nyomást gyakorolni amiatt, hogy jelen állás szerint a Tisza nem őt jelöli Zuglóban. Számomra kérdés, hogy miért aggódnak a Tisza így elvesző győzteskompenzációs szavazatai miatt, ha ez a Tiszának (ezen belül konkrétan Magyar Péternek) nem fontos annyira, mint Hadházy Ákos tönkretétele. És miért nem aggódnak az országban a többi szavazatért, amelyek esetleg azért vesznek el, mert egyes választók tisztán látják, hogy a 2026-os, választások előtti Tisza ezek szerint autoriterebb, mint a 2011-es, választások utáni Fidesz, ahová még mindig belefért egy Hadházy Ákos vagy egy Ángyán József?

Szerény javaslatom, hogy az országos sajtó, amely fideszes politikusok után futkorászásban már eléggé edzett, ott gyakoroljon nyomást, ahol kellene és lehetne, nem pedig ott, ahol semmilyen szempontból nem helyes. Akár még a Magyarországnak biztosan jót akaró Borbély Alexandrát is meg lehetne állítani az utcán, hogy mit gondolnak a férjével erről a zuglói húzásról - mert jót egészen biztosan nem - viszont, ha nem lesz kellemetlen helyzetbe hozva a Magyar Péter körüli kör, akik azért sokat tettek le a Tisza asztalára, - Lengyel Tamás, Rainer-Micsinyei Nóra stb., - akkor Magyar Péteren sem lesz elég nagy a nyomás. A polgárok dolga pedig ugyanez, akár a fotelből vagy onnan felállva. Bármilyen szintű tiszást lehet ezzel a kérdéssel nyomasztani: milyen valódi rendszerváltásra számíthatunk, milyen rendszerváltást készítünk magunknak, ha már most sem becsüljük meg azt, aki a közjóért dolgozik? Bárki megkérdezheti ugyanezt önmagától, vagy közvetlen környezetétől is.

Amennyiben megteszitek, meglesz az eredménye.

Amennyiben nem teszitek meg, meglesz a következménye!

Vértessy Boglárka-Zsófia