Több mint 5 millió román él más európai országokban

A román munkaügyi minisztérium G4Media által ismertetett dokumentumai szerint a főbb európai célországokban élő románok száma a nyilvántartások módszertanától függően 4,37 millió és 5,11 millió között lehet. A különbség abból adódik, hogy egyes adatok a ténylegesen bejelentett lakosokat, mások a tartózkodási jogosultsággal rendelkezőket vagy szélesebb körű hatósági nyilvántartásokban szereplő személyeket veszik számba. Az összesített létszám ezért nem tekinthető egységes módszerrel készült népességstatisztikának, de a kivándorlás nagyságrendjét így is érzékelteti.

A román Országos Statisztikai Intézet, az INS adatai szerint 2025-ben több mint 54.900 ember költözött véglegesen külföldre. Ez az ideiglenesen, például munkavállalás céljából távozóknál szűkebb kategória, így nem mutatja meg a külföldre költözők teljes számát. A végleges kivándorlók létszáma ugyanakkor az elmúlt évtizedek egyik legmagasabb értéke; az ismertetett adatsorban 1990-ben volt ennél több távozó, akkor 96.929-en telepedtek le más országban. A fiatalok körében a külföldi munkavállalás továbbra is vonzó lehetőség. Az INSCOP 2025 végén készített ifjúsági felmérésében a megkérdezettek 66,2 százaléka tekintette az életszínvonal javításának egyik eszközeként, és 64,7 százalékuk elsősorban a jobban fizető állás miatt költözne el. Ez azonban nem jelent ugyanekkora közvetlen kivándorlási szándékot: 70,6 százalékuk azt mondta, hogy a következő tizenkét hónapban nem tervezi elhagyni az országot munka vagy tanulás miatt, egy esetleges kiköltözés után pedig 76,9 százalékuknak leginkább a családja hiányozna.

Az Egyesült Királyságban az uniós állampolgárok Brexit utáni tartózkodását rendező EU Settlement Scheme rendszerébe 2026 júniusának végéig 1,47 millió kérelmet nyújtottak be román állampolgárok. Ez a szám azonban nem azonos az ott élő románok létszámával, mert ugyanaz a személy többször is kérelmezhet státuszt, például az ideiglenes jogosultságát véglegesre váltva. Ezt a brit belügyminisztérium statisztikai útmutatója is külön kezeli. A román minisztériumi dokumentum szerint 1,02 millió román rendelkezik brit tartózkodási jogosultsággal, közülük 684.380-an végleges letelepedési státusszal, további mintegy százezren pedig brit állampolgárságot szereztek. Az Angliában és Walesben nyilvántartott román lakosok száma a közölt adatok szerint a 2016-os 310 ezerről 2025-re 805 ezerre nőtt. A mozgás ugyanakkor kétirányú: 2025. április 1. és 2026. március 31. között mintegy 39 ezer román tért haza az Egyesült Királyságból a minisztérium dokumentumai szerint.

Olaszországban 2025-ben több mint 1,05 millió román állampolgárt tartottak nyilván lakosként, közülük közel 593 ezren nők voltak. A 2024-es adatok szerint csaknem 599 ezer román munkavállaló után fizettek munkavégzéshez kapcsolódó adókat és járulékokat, és több mint 53 ezren vezettek egyéni vállalkozást. Sokan dolgoznak az építőiparban, a háztartási és gondozási szolgáltatásokban, a vendéglátásban, a kereskedelemben és a mezőgazdaságban. A közösség tartós beilleszkedését jelzi az is, hogy több mint 42 ezer román már nyugdíjas Olaszországban, a 2023–2024-es tanévben pedig közel 148 ezer román diák tanult az ország iskoláiban.

Németországban 2025 végén 903.770 román állampolgár szerepelt a külföldiek központi nyilvántartásában, ami az ország külföldi állampolgárságú lakosságának 6,4 százaléka. A közösségben a férfiak voltak többségben: számuk 510.600, a nőké 393.170 volt. A minisztérium által ismertetett adatok szerint a románok foglalkoztatási rátája 72,7 százalékot ért el, meghaladva a német állampolgárok 71 százalékos arányát. A dokumentum a román közösséget túlnyomórészt fiatal, a munkaerőpiacon aktív népességként jellemzi.

Spanyolország esetében különösen nagy az eltérés a különböző nyilvántartások között. A spanyol statisztikai intézet 2025 elején 609.270 román lakost tartott számon, míg a bevándorlási megfigyelőközpont szerint több mint 1,13 millió román rendelkezett érvényes tartózkodási igazolással. A két adat eltérő csoportot mér, ezért nem használható felváltva a közösség létszámának meghatározására. A társadalombiztosítási rendszerbe 2026 áprilisának végén 346.290 román fizetett járulékot, és közel 55 ezren önálló vállalkozóként dolgoztak.

Franciaországban a román diplomáciai képviselet 450–500 ezer főre becsüli a román közösséget. Ez becslés, és eltérő módszerrel készült, mint a német vagy az olasz lakossági nyilvántartás. A cikk szerint 2024-ben több mint 15.800, Romániából érkezett munkavállalót tartottak nyilván Franciaországban, elsősorban az építőiparban és a mezőgazdaságban. Rajtuk kívül több mint 25 ezer román dolgozik szezonálisan az országban, főként mezőgazdasági munkákon.

A kisebb európai közösségek közül Ausztriában 2025 elején 155.721, Hollandiában pedig 63.848 román lakost tartottak nyilván. Hollandiában a mobil, ideiglenes és szezonális munkavállalók éves létszámát külön 80–120 ezerre becsülik, a 2024–2025-ös tanévben pedig közel nyolcezer román diák tanult a felsőoktatásban. Cipruson mintegy 45 ezer, Görögországban 28.250, Svédországban 25–30 ezer, Dániában 17–20 ezer, Észtországban pedig ezer–ezerötszáz román él az ismertetett adatok szerint.

A bevándorlás mérsékli a romániai népességfogyást

Románia belföldi népességének alakulásában közben egyre fontosabb szerepet kap a bevándorlás. Az INS szerint az ország állandó lakóhellyel rendelkező népessége 2026. január 1-jén 19,041 millió fő volt, ami csökkentő tendenciát mutat, a fogyás fő oka pedig a természetes népességcsökkenés: többen haltak meg, mint ahányan születtek. A nemzetközi vándorlás egyenlege viszont pozitív volt: 2025-ben 102.200 fővel többen érkeztek az országba, mint ahányan elhagyták. Ez a többlet sem ellensúlyozta teljesen a természetes fogyást, de nélküle a népesség 19 millió alá csökkent volna. A pozitív vándorlási egyenleg nem kizárólag külföldi állampolgárok érkezését jelentheti, hiszen a hazatérő románok is beleszámíthatnak. A népesség öregedése ugyanakkor folytatódik. A 65 évesek és idősebbek aránya a 2025 eleji 20,3 százalékról 2026 elejére 20,5 százalékra emelkedett, miközben a gyermekeké 15,4-ről 15,1 százalékra csökkent. Románia így egyszerre szembesül a tartós kivándorlással, a természetes népességfogyással és az elöregedéssel; a bevándorlás egyelőre ezek demográfiai következményeit mérsékli.

Ugar