Törökország moratóriumot sürget a fekete-tengeri kereskedelmi hajók elleni támadások miatt
Törökország moratórium bevezetését sürgeti Oroszország és Ukrajna között a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni támadásokra, miután a héten két, török vállalatok által üzemeltetett civil hajót is dróntámadás ért. Ankara attól tart, hogy az orosz–ukrán háború fekete-tengeri kiterjedése immár a polgári hajózást és a térség kereskedelmi útvonalait is egyre közvetlenebbül veszélyezteti.
Hakan Fidan török külügyminiszter szombaton az Anadolu hírügynökségnek adott interjújában közölte, hogy Ankara olyan mechanizmus létrehozását kezdeményezte, amely lehetővé tenné a kereskedelmi hajók elleni támadásokra vonatkozó moratórium kihirdetését. Fidan szerint a konfliktus az elmúlt időszakban fokozatosan kiterjedt a Fekete-tenger egész térségére, miközben a támadások célpontjai már nem csupán katonai létesítmények és hadihajók, hanem egyre gyakrabban polgári kereskedelmi hajók is. A török diplomácia vezetője szerint Ankara különösen aggasztónak tartja, hogy a tengeri konfliktus olyan hajókat is érint, amelyeknek nincs közvetlen kapcsolatuk a háborúban részt vevő felekkel. Törökország külügyminisztériuma már kedden figyelmeztetett arra, hogy az orosz–ukrán háború fekete-tengeri eszkalációja a számos korábbi török figyelmeztetés ellenére egyre súlyosabban érinti a polgári hajózást.
A török kezdeményezés közvetlen előzménye, hogy két, török vállalatok által üzemeltetett kereskedelmi hajót is dróntámadás ért a Fekete-tengeren. A támadások újabb jelei annak, hogy a tengeri háború már nem kizárólag az orosz és az ukrán haditengerészeti, illetve energetikai infrastruktúrát érinti, hanem a térségben közlekedő civil hajók számára is növekvő kockázatot jelent. Ankara ezért már konkrét intézkedéseket is hozott a hajóforgalom korlátozására. A török Parti Biztonsági Főigazgatóság több, Oroszország felé tartó kereskedelmi hajót arról tájékoztatott, hogy jelenleg nem ad ki engedélyt a Novorosszijszkba tartó járatokra. A fekete-tengeri orosz kikötő különösen fontos az ország olaj- és gabonaexportja szempontjából, így a forgalom korlátozása nem pusztán közlekedésbiztonsági, hanem jelentős gazdasági következményekkel is járhat.
A Bloomberg által idézett források szerint a korlátozások egyes esetekben az Ukrajna felé tartó hajókat is érintik, vagyis Ankara egyelőre nem kizárólag az orosz kikötőkbe irányuló forgalmat próbálja visszafogni. A török intézkedések azt jelzik, hogy a kormány a Fekete-tengeren kialakult biztonsági helyzetet olyan mértékben romlónak látja, amely már a semleges, kereskedelmi hajózás fenntarthatóságát is veszélyezteti. Törökország számára a kérdés különösen érzékeny, hiszen az ország földrajzi helyzete miatt egyszerre érdekelt a Fekete-tenger biztonságának fenntartásában, az Ukrajnával és Oroszországgal fenntartott kapcsolatok kezelésében, valamint a térség kereskedelmi útvonalainak működőképességében. Ankara az ukrajnai háború kezdete óta igyekszik közvetítő szerepet betölteni Moszkva és Kijev között, miközben saját biztonsági és gazdasági érdekeit is megpróbálja érvényesíteni.
A mostani moratóriumjavaslat ezért nem egyszerűen a hajózási biztonságról szól. Ha a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók elleni támadások folytatódnak, az tovább növelheti a biztosítási és szállítási költségeket, megnehezítheti az orosz és ukrán kikötők elérését, és újabb bizonytalanságot okozhat a térség olaj- és gabonaexportjában is. Ankara egyelőre azt szeretné elérni, hogy Oroszország és Ukrajna különbséget tegyen a katonai célpontok és a polgári kereskedelmi hajózás között, és vállalja, hogy a Fekete-tengeren nem támadja a civil hajókat. A kezdeményezés sikere ugyanakkor attól függ, hogy Moszkva és Kijev hajlandó-e olyan kölcsönös vállalást elfogadni, amelyet a jelenlegi háborús körülmények között mindkét fél betart.
A török javaslat mindenesetre azt mutatja, hogy a fekete-tengeri konfliktus következményei egyre közvetlenebbül érintik a régió olyan szereplőit is, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a háborúban. A kereskedelmi hajózás biztonsága ugyanis nemcsak Oroszország és Ukrajna ügye: a Fekete-tengeren keresztül zajló áruforgalom egész Európa és a tágabb régió gazdasági érdekeit érinti.
Forrás: G4Media
Kapcsolódó:
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

A román beteg: holtan is kontrollra jár, a biztosító pedig fizet
Van az a pillanat, amikor az ember már nem tudja eldönteni, hogy egy ország egészségügyi rendszeréről szóló hírt olvas, vagy egy abszurd szatírából kiragadott jelenetet, amelyben a bürokrácia végül olyan tökéletesre fejlesztette önmagát, hogy már a halottak is rendszeresen járnak orvosi vizsgálatra. Romániában most nagyjából itt tartunk: a CNAS vezetője szerint több egészségügyi intézményben…

Szele Tamás: Massoud Afganisztánja
Massoud úgy elvi, mint gyakorlati síkon aktív és nem lehet megfeledkezni róla, ha Afganisztán jövőjéről van szó – az viszont még bizonytalan, milyen szerepet fog ő maga játszani ebben a jövőben.

Hiába új a kormány — a szolgálatok még mindig az Orbán-rezsimet védik
Van egy adósság, amelyet a magyar állam 1990 óta görget maga előtt, és amelyet most, harminchat évvel később talán törleszthetne — ha volna hozzá akarat. A rendszerváltáskor ugyanis elmaradt a szocialista állambiztonsági múlttal való valódi, nyilvános szembenézés: sosem tárták fel átfogóan, kik, milyen utasításra és milyen módszerekkel szolgálták ki az előző rendszer politikai érdekeit a…

770 millió euró múlhat azon, hogy Románia képes-e végre megegyezni saját magával
Romániában az ember időnként már azt sem tudja eldönteni, hogy sírjon vagy röhögjön, amikor a politikai elit újabb történelmi jelentőségű tárgyalásra ül össze, majd néhány óra múlva kiderül, hogy még abban sem sikerült megállapodniuk, amiről mindenki tudja, hogy meg kellene állapodni. Most éppen a közszférában dolgozók bérezésének reformjáról van szó, amelynek elfogadása nem pusztán valamiféle…

Románia lassan kiszárad: a víztározók 70 százalékon állnak, augusztus végére pedig még rosszabb lehet a helyzet
Romániában egyre nehezebb úgy tenni, mintha az idei nyár csupán egy szokásos, kellemetlenül forró időszak lenne, amikor az ember legfeljebb annyit vesz észre a klímaváltozásból, hogy délben már a kutya sem akar kimenni az utcára. A helyzet ennél jóval komolyabb: az ország vízkészletei folyamatosan apadnak, egyre több településen korlátozzák a vízfogyasztást, miközben a legfontosabb víztározók…