Trump Iránt fenyegeti, Putyin pedig számolja a pénzt

A Trump-kormányzat szombatig adott határidőt Iránnak: Teheránnak nyilvánosan ki kell jelentenie, hogy a Hormuzi-szoros nyitva áll a nemzetközi hajóforgalom előtt, fel kell hagynia a kereskedelmi hajók elleni támadásokkal, különben újabb amerikai válaszcsapásokra számíthat. A bejelentés alig néhány nappal azután érkezett, hogy az Egyesült Államok kétnapos bombázási hadjáratban mintegy 170 iráni katonai célpontot támadott meg megtorlásként.

Mindeközben a The Wall Street Journal pénteki cikke arról értekezik, hogy a Trump-adminisztráció egyre kevésbé hisz egy átfogó nukleáris megállapodás lehetőségében. A Wall Street Journalnak ezúton is jár a gratuláció: nagyjából két hónapos késéssel sikerült felismerniük azt, amire a világ maradék kilencven százaléka már régen rájött. Donald Trump egyik legfontosabb külpolitikai ígérete ugyanis egyre inkább úgy fest, hogy nem egyszerűen nehezen teljesíthető, hanem eleve megvalósíthatatlan volt.

Trump természetesen most sem hazudtolta meg önmagát.

„Ez Irán tegnapi hajótámadásának megtorlása. Ha ez megismétlődik, sokkal rosszabb lesz!”

– üzente még szerdán. Pénteken azonban már arról beszélt, hogy az Egyesült Államok elfogadta Irán kérését a tárgyalások folytatására, miközben ugyanazzal a lendülettel azt is bejelentette, hogy véget ért az a tűzszünet, amelyet alig néhány hete még történelmi sikernek, saját diplomáciai zsenialitásának bizonyítékaként ünnepelt.

Most akkor ebből mindenki hámozza ki, hogy a világ önjelölt legnagyobb peacemakere tulajdonképpen mit is akart mondani. Folytatódnak a tárgyalások, de közben vége a zseniális tűzszünetnek. Bombáznak, ugyanakkor diplomáciáról beszélnek. Fenyegetnek, majd békét hirdetnek, aztán újra fenyegetnek. A Fehér Ház kommunikációja lassan olyan, mintha egy mesterséges intelligenciát arra utasítottak volna, hogy véletlenszerű sorrendben rakja egymás mellé Trump elmúlt fél évének mondatait.

Pedig fenyegetésből eddig sem volt hiány. Trump korábban gyakorlatilag azzal riogatta Iránt, hogy letörli az országot a Föld térképéről, ám úgy tűnik, az iráni rezsimet ez különösebben nem hatotta meg. Ami viszont már korántsem ennyire vicces, hogy a Hormuzi-szoros ismét a globális feszültség egyik legveszélyesebb gócpontjává válhat. Ha Teherán valóban blokád alá vonja a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalát, annak első következménye az olajárak újabb elszállása lesz, amivel Moszkva ismét kap néhány ajándékba adott, boldogabb hetet, miközben a Kreml háborús kasszája minden egyes dráguló hordóval tovább hízik. A forgatókönyv pedig szinte már előre megírható. Két hét múlva Trump ismét bejelenti, hogy fantasztikus megállapodást kötött Iránnal, történelmi békét teremtett, minden a legnagyobb rendben van, majd néhány nappal később kezdődik az egész cirkusz elölről.

Csakhogy ennek az egész geopolitikai bohózatnak van egy sokkal kellemetlenebb mellékszála is. Amíg Washington a vallási fanatikus iráni rezsimre lövi el a Patriot-rakétákat és más légvédelmi készleteit, addig egészen biztosan nem Ukrajnának fogja azokat átadni. Hiába állnak be az európai szövetségesek egy teherautónyi pénzzel a Pentagon parkolójába, attól még nem lesz több légvédelmi rendszer Kijev felett, és nem lesz kevesebb orosz rakéta sem az ukrán városok egén. Úgyhogy gratulálunk a narancshajú önjelölt béketeremtőnek, és persze mindenkinek, aki még mindig rendületlenül hisz benne. Úgy fest, ismét remek nyári hetek elé nézünk.

Felhasznált forrás: WSJ