Trump Iránt fenyegeti, Putyin pedig számolja a pénzt
A Trump-kormányzat szombatig adott határidőt Iránnak: Teheránnak nyilvánosan ki kell jelentenie, hogy a Hormuzi-szoros nyitva áll a nemzetközi hajóforgalom előtt, fel kell hagynia a kereskedelmi hajók elleni támadásokkal, különben újabb amerikai válaszcsapásokra számíthat. A bejelentés alig néhány nappal azután érkezett, hogy az Egyesült Államok kétnapos bombázási hadjáratban mintegy 170 iráni katonai célpontot támadott meg megtorlásként.
Mindeközben a The Wall Street Journal pénteki cikke arról értekezik, hogy a Trump-adminisztráció egyre kevésbé hisz egy átfogó nukleáris megállapodás lehetőségében. A Wall Street Journalnak ezúton is jár a gratuláció: nagyjából két hónapos késéssel sikerült felismerniük azt, amire a világ maradék kilencven százaléka már régen rájött. Donald Trump egyik legfontosabb külpolitikai ígérete ugyanis egyre inkább úgy fest, hogy nem egyszerűen nehezen teljesíthető, hanem eleve megvalósíthatatlan volt.
Trump természetesen most sem hazudtolta meg önmagát.
„Ez Irán tegnapi hajótámadásának megtorlása. Ha ez megismétlődik, sokkal rosszabb lesz!”
– üzente még szerdán. Pénteken azonban már arról beszélt, hogy az Egyesült Államok elfogadta Irán kérését a tárgyalások folytatására, miközben ugyanazzal a lendülettel azt is bejelentette, hogy véget ért az a tűzszünet, amelyet alig néhány hete még történelmi sikernek, saját diplomáciai zsenialitásának bizonyítékaként ünnepelt.
Most akkor ebből mindenki hámozza ki, hogy a világ önjelölt legnagyobb peacemakere tulajdonképpen mit is akart mondani. Folytatódnak a tárgyalások, de közben vége a zseniális tűzszünetnek. Bombáznak, ugyanakkor diplomáciáról beszélnek. Fenyegetnek, majd békét hirdetnek, aztán újra fenyegetnek. A Fehér Ház kommunikációja lassan olyan, mintha egy mesterséges intelligenciát arra utasítottak volna, hogy véletlenszerű sorrendben rakja egymás mellé Trump elmúlt fél évének mondatait.
Pedig fenyegetésből eddig sem volt hiány. Trump korábban gyakorlatilag azzal riogatta Iránt, hogy letörli az országot a Föld térképéről, ám úgy tűnik, az iráni rezsimet ez különösebben nem hatotta meg. Ami viszont már korántsem ennyire vicces, hogy a Hormuzi-szoros ismét a globális feszültség egyik legveszélyesebb gócpontjává válhat. Ha Teherán valóban blokád alá vonja a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalát, annak első következménye az olajárak újabb elszállása lesz, amivel Moszkva ismét kap néhány ajándékba adott, boldogabb hetet, miközben a Kreml háborús kasszája minden egyes dráguló hordóval tovább hízik. A forgatókönyv pedig szinte már előre megírható. Két hét múlva Trump ismét bejelenti, hogy fantasztikus megállapodást kötött Iránnal, történelmi békét teremtett, minden a legnagyobb rendben van, majd néhány nappal később kezdődik az egész cirkusz elölről.
Csakhogy ennek az egész geopolitikai bohózatnak van egy sokkal kellemetlenebb mellékszála is. Amíg Washington a vallási fanatikus iráni rezsimre lövi el a Patriot-rakétákat és más légvédelmi készleteit, addig egészen biztosan nem Ukrajnának fogja azokat átadni. Hiába állnak be az európai szövetségesek egy teherautónyi pénzzel a Pentagon parkolójába, attól még nem lesz több légvédelmi rendszer Kijev felett, és nem lesz kevesebb orosz rakéta sem az ukrán városok egén. Úgyhogy gratulálunk a narancshajú önjelölt béketeremtőnek, és persze mindenkinek, aki még mindig rendületlenül hisz benne. Úgy fest, ismét remek nyári hetek elé nézünk.
Felhasznált forrás: WSJ
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Szele Tamás: Két szélhámos egy tutajon
Olyan Putyin és Kim Dzsongun, mint a király és a herceg a Huckleberry Finnből: két szélhámos egy tutajon, akik egymást főnemesnek titulálják, és azt várják, hogy mások is higgyenek nekik.

A PSD–AUR-RMDSZ jogállambontásának ára: 770 millió eurót bukunk el
A Fritz-módosítás történetét az Ugar olvasóinak aligha kell elölről elmesélnünk, az elmúlt hetekben ugyanis meglehetősen közelről követtük, hogyan sikerült egy eredetileg az integritási rendszer megerősítésére szánt, ráadásul PNRR-mérföldkőnek számító törvényből előbb politikai fegyvert, majd alkotmányjogi abszurditást gyártani. Most viszont a történet eljutott oda, ahol már nem lehet bukaresti…

Trump új barátja: az egykori al-Kaida-vezér
A Közel-Keleten időnként olyan sebességgel fordul meg a történelem, hogy az embernek ellenőriznie kell, valóban ugyanazokról a szereplőkről olvas-e. Ahmed al-Sharaa néhány évvel ezelőtt még Abu Mohammad al-Golani néven volt ismertebb, az al-Kaida szíriai ágának, az al-Nuszra Frontnak a parancsnokaként harcolt, az Egyesült Államok terroristaként tartotta nyilván, és egy időben tízmillió dolláros…

Nagyvárad: kilopták a magyar nyelvet a háromnyelvű utcatáblákból
Nagyváradon végre megjelentek a háromnyelvű utcatáblák, aminek első hallásra akár örülhetnénk is, hiszen egy olyan városban, amelynek története, arculata és utcanevei évszázadokon át több nyelven éltek egyszerre, aligha volna forradalmi gondolat, hogy ebből valami a köztereken is látszódjon. Csakhogy a történetben van egy apró váradi csavar: ezek a táblák nem egészen azok, amelyeket a polgárok…

Kaukázus, a ketyegő bomba
Az Észak-Kaukázusról a térséget kevésbé ismerő nézőnek valószínűleg néhány egymástól elszakadt kép jut eszébe: Habib Nurmagomedov, a dagesztáni veretlen UFC-bajnok; Ramzan Kadirov, a fegyveresei között pózoló csecsen vezető, aki rendszeresen hangoztatja Vlagyimir Putyin iránti hűségét; a beszláni iskolai túszdráma; esetleg a bostoni maraton elleni merénylet, amelyet egy csecsen családból származó…