Vége az óvatosságnak: Berlin bejelentette, övék lesz a kontinens legerősebb hadereje

Németország bemutatta új, mérföldkőnek számító katonai stratégiáját, amelynek célja, hogy 2039-re a Bundeswehr legyen Európa legjelentősebb hagyományos hadereje. A Boris Pistorius védelmi miniszter által ismertetett terv válasz az orosz fenyegetésre és az Egyesült Államok csendes-óceáni térség felé történő stratégiai eltolódására.

A reformfolyamat során a hadsereg létszámát és a tartalékos állományt összesen 460 000 főre kívánják emelni, miközben kiemelt szerepet kap a technológiai modernizáció és a bürokrácia csökkentése. Németország ezzel feladja korábbi visszafogott védelmi politikáját, hogy a NATO-n belül önállóbb és meghatározóbb biztonsági szerepet töltsön be a kontinensen. A stratégia három ütemben valósul meg, a gyors reagálóképesség fokozásától kezdve a hosszú távú technológiai fölény kivívásáig. Az átalakítás részeként az ország kulcsfontosságú logisztikai központtá is válik, támogatva a szövetséges csapatok esetleges keleti mozgósítását.

Németország történelmi jelentőségű fordulóponthoz érkezett védelmi politikájában, amelyet a második világháború óta az első önálló katonai stratégia kidolgozása fémjelez A Boris Pistorius védelmi miniszter által bemutatott 35 oldalas, „Felelősség Európáért” (Verantwortung für Europa) elnevezésű dokumentum célja, hogy a Bundeswehrt 2039-re Európa legerősebb konvencionális haderejévé alakítsa. Ez a lépés szakítást jelent az évtizedekig tartó, békeidőbeli feltételezéseken alapuló politikával, felismerve, hogy Németországnak képesnek kell lennie megvédenie magát és szövetségeseit

Háromlépcsős fejlesztési terv

A stratégia egy szigorúan ütemezett, három fázisból álló folyamatot vázol fel a következő másfél évtizedre:

• 2029-ig (Rövid táv): A hangsúly a készenléti szint gyors növelésén, az ellenállóképesség (reziliencia) erősítésén és a katonai műveletek fenntartásához szükséges kapacitások kiépítésén van

• 2035-ig (Középtáv): Ebben a szakaszban a képességek jelentős és összehangolt bővítése a cél minden haderőnemben, szorosan illeszkedve a NATO által meghatározott profilhoz

• 2039-ig (Hosszú táv): A végső fázis célja a technológiai fölény elérése. A Bundeswehrt egy innovációra épülő, technológiailag magasan fejlett haderővé kívánják formálni

Emberállomány és a tartalékosok új szerepe

A haderő létszámának drasztikus növelése a stratégia egyik legkritikusabb eleme. Az aktív állományt a jelenlegi körülbelül 185.000 főről 260.000-re kívánják emelni a 2030-as évek közepére. Ezzel párhuzamosan a tartalékos állományt is több mint duplájára, legalább 200.000 főre növelnék, így a teljes harcképes állomány elérné a 460.000 főt. A tartalékosok ezentúl az aktív állománnyal egyenrangú szerepet kapnak: ők alkotják majd a hidat a katonaság és a civil társadalom között, és kulcsszerepük lesz abban, hogy Németország hatékony logisztikai központként (hub) működhessen a szövetséges csapatok keletre mozgatása során.

Doktrinális váltás és technológiai prioritások

A stratégia alapvető szemléletváltást tükröz: a merev felszerelési kvóták (például a harckocsik száma) helyett a hatásalapú tervezésre helyezik a hangsúlyt. A prioritást élvező területek közé tartoznak:

• Mélységi precíziós csapásmérés: Olyan eszközök beszerzése, amelyek képesek az ellenséges területek mélyén lévő célpontok elérésére

• Fejlett légvédelem: Különös tekintettel a hiperszonikus rakéták elleni védelemre

• Innovatív technológiák: A drónok, az autonóm fegyverrendszerek és a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a gyors adatgyűjtésben és döntéshozatalban

A modernizációt segíti az EMA26 elnevezésű agenda, amely 153 konkrét intézkedéssel kívánja visszaszorítani a bürokráciát és digitalizálni a munkafolyamatokat

Geopolitikai kontextus: Oroszország és a NATO

A dokumentum Oroszországot nevezi meg a legközvetlenebb fenyegetésnek a szabadságra és biztonságra nézve, és arra figyelmeztet, hogy Moszkva már készül egy esetleges NATO elleni támadás feltételeinek megteremtésére. Németország célja, hogy csökkentse függőségét az Egyesült Államoktól, mivel Washington figyelme egyre inkább az indo-csendes-óceáni térség felé fordul. Berlin szerint a NATO-nak „európaibbá” kell válnia, Németországnak pedig gazdasági súlyánál fogva különleges felelőssége van a szövetségesek megnyugtatásában és az elrettentés fenntartásában. Bár a stratégia ambiciózus, megvalósítását olyan tényezők nehezíthetik, mint a globális gyártási kapacitások szűkössége vagy az ipari stratégia hiányát firtató kritikai hangok. Mindenesetre a „Felelősség Európáért” világos jelzés: Németország készen áll arra, hogy a kontinens biztonságának meghatározó oszlopává váljon, ahogy sem söpörhető többet a szőnyeg alá, hogy az Orosz Föderáció hosszú távon is veszélyt jelent Európa biztonságára.

FORRÁS: Financial Times, Defense News