Zelenszkij nyilvánosságra hozta a Putyin asztalára szánt titkos előrejelzéseket

Az ukrán hírszerzés olyan titkosított belső közvélemény-kutatási és elemzői anyagokat szerzett meg, amelyeket eredetileg az orosz kormányzat legfelső köreinek szántak, és amelyek egy rendkívül figyelemreméltó képet festenek a Kreml belső helyzetéről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2026. június 14-én a Telegram-csatornáján tette közzé ezeket a dokumentumokat, és személyesen ismertette azok legfontosabb megállapításait.

Az anyagok szerint az orosz diktátor által rendelt saját belső elemzések az ország vezetésével szembeni egyre fokozódó társadalmi elégedetlenséget mérnek. Zelenszkij szerint a Putyin iránt érzett elégedetlenség úgynevezett előrejelzési mutatói szüntelenül növekedni fognak, és a Kremlen belül már azzal szembesítik az elnököt, hogy ezt a folyamatot nem lehet megállítani. A várakozások szerint az elégedetlenség ráadásul nem „plafonizálódik", azaz nem áll meg és nem stabilizálódik szeptemberig, amikor Oroszországban parlamenti választásokat tartanak.

A konkrét számok is megdöbbentőek, legalábbis egy olyan rendszer szemszögéből, amely hagyományosan 70–80 százalék körüli támogatottságot szokott kimutatni Putyin mögött. Az orosz állam belső elemzői maguk is azzal számolnak, hogy 2026. szeptember 20-ig az orosz lakosság mindössze 55 százaléka fogja jóváhagyni az elnök tevékenységét, míg 33 százalék kifejezetten nemtetszését fejezi ki, a maradék 12 százalék pedig bizonytalan marad vagy más kategóriába esik.

A legutóbbi képen szereplő orosz szöveg fordítása (Claude AI)

A jelenlegi tendenciák fennmaradása esetén:

A következő 4 hónapban az Orosz Föderáció elnökének és az „Egységes Oroszország" párt támogatottsági besorolása egy kisebb pozitív korrekciót követően tovább fog csökkenni. Az előrejelzések szerint szeptember 20-ra az elnök tevékenységének jóváhagyási szintje 55% lesz, a nemtetszésé – 33%, az „Egységes Oroszországra" leadott deklarált szavazatok aránya pedig 22% lesz. Ily módon a „Donbaszi konszenzus" eróziójának folyamata, amely az idei év februárjában kezdődött, folytatódni fog, a szavazás napjáig (azt is beleértve) „platóra jutás" nem fog bekövetkezni.

A következő 4 hónapban az Orosz Föderáció elnökének és az „Egységes Oroszország" megítélésének romlása következtében növekedni fog a tiltakozási potenciál: az előrejelzések szerint szeptemberre azok aránya, akik lakóhelyükön lehetségesnek tartják a tiltakozásokat, 21%-ra nő.

A pártokra leadott deklarált szavazatok a szavazás napján a következőképpen alakulnak: „Egységes Oroszország" (22%), „Új emberek" (17%), KPRF [Orosz Kommunista Párt] (14%), LDPR [Liberális Demokrata Párt] (10%), „Igazságos Oroszország" (6%).

A személyes népszerűségnél is súlyosabb kép tárul elénk, ha az Egységes Oroszország kormánypárt helyzetét vizsgáljuk. Az elfogott dokumentumok a párt támogatottságának tartós és folyamatos csökkenéséről számolnak be, és ami ennél is árulkodóbb: a Kreml saját elemzői nyíltan elismerik, hogy a parlamenti többség megtartása „lényegesen több hamisítást" igényel majd, mint a korábbi választási ciklusokban. Ez az önbeismerés azért különösen jelentős, mert magán a rendszer belső kommunikációján belül jelenik meg, nem pedig ellenzéki vagy külföldi forrásokban. Az elfogott anyagok emellett az orosz régiókban a tiltakozó hangulat érdemi, mérhető növekedéséről is tanúskodnak.

Zelenszkij figyelmeztetése: a legrosszabb még hátravan

Az ukrán elnök azonban hangsúlyozta, hogy mindezeket a számokat óvatosan kell értelmezni, mégpedig egy nagyon fontos fenntartással: a belső orosz előrejelzések még nem veszik figyelembe az idei nyár lehetséges katonai és gazdasági eseményeit. „Úgy véljük, hogy ezek a jelentések nem veszik figyelembe június, július és augusztus lehetséges eseményeit, amelyek nem maradhatnak hatás nélkül az oroszországi helyzetre" – mondta Zelenszkij. A várakozások szerint tehát a valós helyzet akár ennél is rosszabb lehet a Kreml számára, amikor eljön a tényleges választások ideje.

Az ukrán drónháború egyik kevésbé hangoztatott, de annál fontosabb következménye, hogy a konfliktus egyre kevésbé rejthető el az orosz közvélemény elől. Putyin egy közelmúltbeli Oroszország-napi ünnepségen – amelyet feltűnő és szimbolikus gesztussal a Vörös tér helyett zárt térbe helyeztek át – maga is elismerte, hogy az ukrán drónok súlyos, napi szintű problémákat okoznak az orosz csapatoknak és a hadilogisztikának. Az eseményen orosz katonák panaszkodtak nyilvánosan Putyinnak arról, hogy képtelenek hatékonyan semlegesíteni a Starlinket és fejlett rádiófrekvenciákat alkalmazó ukrán pilóta nélküli repülőeszközöket.

Ezzel párhuzamosan egyre gyakrabban érik dróncsapások a belföldi orosz olajfinomítókat és katonai logisztikai csomópontokat is, amit Ukrajna csak "hosszútávú szankciónak" nevez, ez pedig azt is jelenti, hogy a háború következményei immár az orosz hátország mindennapjaiban is érezhetők.

Június 12-én Putyin elnöki rendeletet írt alá az orosz fegyveres erők hivatalos létszámának emeléséről, több ezer katonát helyezve aktív szolgálatba. Ez négy hónap alatt már a második ilyen adminisztratív bővítés, amelyet elemzők „fokozatos mozgósításként" értékelnek: a Kreml ily módon próbálja pótolni az egyre növekvő frontvonalbeli veszteségeket anélkül, hogy nyílt általános mozgósítást rendelne el, ami belső politikai robbanással járhatna. Az ukrán elnök megjegyezte, hogy Kijev minden nyilvános és titkos békekezdeményezésére mindeddig csupán az invázió folytatását hirdető retorika volt a válasz. Zelenszkij ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Oroszországra nehezedő katonai és gazdasági nyomás egész nyáron fokozódni fog, ami Putyin támogatására vonatkozó mutatókat elkerülhetetlenül szorítja le még alacsonyabbra.

A legmesszebbre mutató gondolat azonban az ukrán elnök bejegyzését záró sorokban rejlik. Zelenszkij arra utalt, hogy amennyiben az orosz fél nem hajlandó megállapodni, a tendenciák előbb-utóbb oda vezetnek, hogy Ukrajna esetleg már nem Putyinnal, hanem valaki mással lesz kénytelen tárgyalni – „olyannal, aki nem zárja ki magát a valóságból".

FORRÁS: Kyiv Post, G4Media, Zelenszkij TG-csatornája

UGAR megjegyzések:

Szögezzük le, a Kreml asztaláról ellopni valamit, legyen az akár egy értéktelen szalvéta is (a hírszerzésben nincs értéktelen szalvéta), nem kis feladat, az ukrán hírszerzés pedig nem először bizonyítja, hogy már régen kilépett a kelet-európai és úgy általában az európai elemzői-megfigyelői alapállásból, és olyan akciókra képes, amelyekkel csak a világ legnagyobbjai vehetik fel a versenyt, például a Moszad – hogy miért ők, arról itt írtunk hosszabban. Ugyanakkor a napvilágra került adatokkal kapcsolatban én kevésbé lennék optimista: valahogy nem látom magam előtt azt a Putyint, aki a közvélemény-kutatási adatoktól megdöbbenve hirtelen békegalambbá változik, kivonja civileket gyilkoló, nőket megerőszakoló, hadifoglyokat lefejező hadseregét Ukrajnából, majd még jóvátérítést is fizetne. Sokkal inkább tűnik valószínűnek, hogy fokozni fogja a háborús eszkalációt, egyre több Nyugat elleni próbálkozás kerül majd napirendre – ebbe illeszkedik a tegnapelőtti svéd légtérsértés, a Romániában felrobbanó drón és így tovább. Az „ostromlott erőd" politikája nemcsak minden politikai rendszerben és minden országban be tud jönni, legalábbis valamekkora mértékben, hanem Oroszország politikatörténetében ennek kifejezetten hagyománya van. Még továbbá: az, hogy az orosz lakosság elégedetlen Putyinnal, nem azt jelenti, hogy nem támogatja tovább a háborút! Szögezzük le: oroszok százezrei vállalták azt, hogy pénzért mennek gyilkolni Ukrajnába – Oroszországban ugyanis nem volt kényszerorozás. A gazdaság romló helyzete és a felmérés eredményei közötti összefüggés nyilvánvaló, de egyúttal azt is kimutatja, hogy az oroszok elsősorban saját kis kenyerük miatt aggódnak.