A magyar kormánypropaganda legújabb kedvenc játéka: „Közelítsük meg Simiont hátulról, hátha nem veszi észre.” A taktikát elég ügyesen játsszák is: a nemzeti sajtó százmilliárdokból gurított, „polgárinak” nevezett díszpitéje (alias *Magyar Nemzet, lásd [ITT](https://ugar.info/v1/93af098d-8380-4919-a547-0899494602ab)), meg a közpénzre költözött influencer-báb és sokat látott pénisz-szakértő [Deák Dá

Ha valaki tíz éve azt mondja nekünk, hogy a Fidesz-kormány egyszer még az úzvölgyi temető-rablót fogja lelkesen támogatni, akkor azt hittük volna, hogy a trianoni traumát már valóban feldolgoztuk – vagy legalábbis valamit erősebbet tettek a fröccsbe Felcsúton. És tessék, itt tartunk: George Simion, a nagymagyar- és kismagyarverő politikai szereplő, akitől Ukrajna, Moldova, a székelyek és a józan é

Aligha van értelmes ember Erdély földjén, aki elfogadható választ tudna adni arra, hogy az RMDSZ miért állt be Crin Antonescu mögé, és miért buzdította a magyar szavazókat egy korrupt, egykori puccsista, a romlott pártrendszer minden jelét magán hordozó politikus megszavazására. Hatalmi, hatalomlogikai szempontból, az erkölcstelenség szempontjából, az RMDSZ lényegi viselkedésének szempontjából per

Egy „lelőtt” választás után megszületett a demokratikus ellenreakció. Románia politikai rendszere az elmúlt hónapokban olyan próbát állt ki, amelyre kevesen számítottak, és amelynek eredményei a szkeptikusokat is meglepték. Bár a választások körülményei és az elnökjelölt kiválasztása a demokrácia paródiájának tűntek, a társadalom nem maradt passzív. Megszületett az „immunválasz” – és ez erőteljese

Némiképp meglepetésnek számít a felülről szigorúan kontrollált erdélyi sajtóban, hogy az RMDSZ nevű egypártunk által támogatott Antonescu Crin magyarellenes politikus legfőbb ellenfelével készített interjút a Krónika portál.

A kampány utolsó napján Lasconiról szól minden. Pontosabban: a Lasconi által közzétett fényképekről. Ahogy ez lenni szokott, mindenkinek megvolt a véleménye, és ezek többsége nem épp Lasconit pártolja. A jelek szerint inkább hatalmas öngólt lőtt ezzel a kampánylépésével, semmint tuti győzelmet hozó kártyát húzott volna elő. A történetnek azonban van egy külön tanulsága számunkra, magyarok számára

A Belbiztonsági Minisztérium (alias Homeland Security) bejelentette: Románia többé nem tagja a Visa Waiver Programnak. Vége, finito, nincs több vízummentességi álom.

Az UGAR megkereste Silviu Predoiu nyugalmazott tábornokot, a Külügyi Hírszerző Szolgálat egykori vezetőjét, államelnök-jelöltet. Arról kérdeztük, hogy mit gondol Románia legfontosabb belpolitikai kérdéseiről, hogyan látja a nemzetközi helyzetet, és mit tervez a minket, magyarokat is érintő területi-adminisztratív reform kapcsán, amennyiben elnyerné az államelnöki tisztséget, támogatná-e az egysége

Tegnap este lezajlott az elnökjelölti vita második fordulója. Nehéz volt – az egyszeri választópolgárnak kemény próbatétel lehetett végignézni a háromórás, maratoni tévévitát, és ezt nem is elsősorban az időtartam, hanem a jelöltek silány minősége miatt mondom.

A Digi24 hírtévén lezajlott tegnap esti vita összefoglalója:

Válaszféle a „Szubjektíven független magánvélemény” című Maszol.ro-n (hol máshol?) Szász Csaba tollából (ki más?) megjelent írásszerűségre, amely pont olyanra sikerült, mintha egy régi, pöttyös borítós Ludas Matyi lapszám próbálna beleszólni a XXI. század médiavitájába. Azaz, nem! Nem olyan: mert rengeteg előítélet, logikai csapda, meg egy raklapnyi szalmabáb van benne, utóbbiakat aztán egy hősi c

Ma este, romániai idő szerint pontban 20:00-kor startol az elnökjelöltek nagy szócsatája, ami inkább hasonlít egy családi veszekedésre, ahol csak a kedvenc gyerekeket hívták meg. A 11 indulóból mindössze öten kaptak meghívót (ebből egyikőjük ma visszamondta szereplést), hogy megmutassák, milyen is az, amikor valaki egyszerre próbál okosnak, kedvesnek és elnöknek tűnni. A többiek? Hát, ők valószínű

Ebben a nagy kampányzajban én nem is szeretnék sokat beszélni, csak elmondani három érvet, amelyek arról szólnak: miért NE szavazz Crin Antonescura!

Crin Antonescu, a politikai mumus, akit már tíz éve elástunk a dicsőség kertjében, most szépen kikászálódott a sírból.

Az erdélyi közéletet követő és irodalomszerető embereket alaposan megrázta a hír, amikor az Átlátszó Erdély oknyomozó portál közzétette Méhes György, született Nagy Elek szekusmúltját.

Toronymagasan vezeti Crin Antonescu a kampányra költött összegek versenyét. Az nem meglepő, hogy a PSD utalta át neki a legtöbb pénzt, elvégre az RMDSZ ősi koalíciós partnerének van elég tartaléka abból, amit ellopott az adófizetőktől, ugyanakkor a HotNews cikkéből az is kiderül, hogy az erdélyi magyarság egypártja többet költött Crin Antonescura, mint a PNL.

Kampány van, hölgyeim és uraim! És nem is akármilyen: egyre inkább hasonlít egy dél-olténiai szappanoperára, csak itt a főszereplők nem szerelemért, hanem szavazatokért küzdenek – néha egymás ellen, néha maguk ellen, gyakran a józan ész ellen. A sztori olyan gyorsan fordul, hogy a politikai GPS is újratervezésre kényszerül.

A magyar politikai élet egy újabb fejezete íródott meg nemrég, amikor Orbán Viktor – nem, nem hologramon, és nem is füstjelekkel – hanem egy YouTube-csatornán jelent meg, ami önmagában felér egy kozmikus jelzéssel. A műsor neve: ÖT. A riporter: Hont András. A beszélgetés: szigorúan majdnem élő.

Amint az ismert, a G4Media villantotta a botrányosnak szánt hírt: a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) bejelentette, van náluk egy VALAMILYEN okirat, ez az okirat a szekutól származik és Antonescu aláírása van rajta. Hogy pontosan mi szerepel az iratban, az nem derülhetett ki, mert eddigi szokásaival ellentétben a CNSAS titkosította a dokumentumot.

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége hivatalos közleményben tudatta: Rogán Antal kikerült arról a szankciós listáról, amelyre korábban korrupciós vádak miatt került fel. A dokumentumból azonban az is kiderül, hogy a döntés mögött elsősorban amerikai külpolitikai megfontolások állnak – nem pedig az, hogy Rogán tisztára mosta volna nevét. Rubio külügyminiszter nem adott jelet arra, hogy megké