Kelemen Hunor, „șeful ardelenilor", președintele unuia dintre partidele noastre, are frumosul obicei de a se prezenta în presa română drept un democrat liniștitor – exact opusul feței pe care și-o arată în fața propriilor alegători. Interviul recent acordat Digi24 nu face excepție – doar că de data asta ne explică, pe îndelete și cu multă răbdare, de ce n-ar trebui, de fapt, să guverneze. Cuvântul

Hunor maga mondja ki, hogy nincs olyan variáció, amellyel egy kormány a jelenlegi mandátum végéig, 2028-ig kihúzná, vagyis az ő fejében az ország úgy nézne ki, hogy két-három havonta, legfeljebb félévente váltanák egymást a kabinetek, miközben megállapodnak abban, hogy senki nem hoz mélyebb, érdeksértő döntéseket, és senki nem támadja a másikat. Fordítsuk le emberi nyelvre: kormányoznánk, de úgy, hogy közben nem kormányzunk. Kérdezném azokat, akik esetleg emlékeznek rá, hogy egyáltalán miért választunk parlamentet és kormányt – mi is volt ennek a célja? Mert ha jól sejtem, nem az, hogy negyedévente lecseréljünk egy csapatot, amelynek az egyetlen feladatköre, hogy semmihez ne nyúljon hozzá.

Van, hogy egy napi hírfolyam önmagát írja meg. A mai nap is ilyen volt: bármelyik cikkbe kapaszkodtunk bele, ugyanaz a mondat köszönt vissza – „tudjuk, hogy ezt nem kéne, de azért csináljuk". Brüsszel szankcionálja Moszkvát, közben rekordáron vásárolja tőle a gázt. Tokió Ukrajnát támogatja, közben évtizedek óta hagyja, hogy orosz kémek vásárolják fel a haditechnikáját. A franciák elítélik a sikkas

A román kormány csütörtöki ülésén tárgyalta az addikciókkal foglalkozó ügynökség friss jelentését az ország drogfogyasztásáról – a G4Media szemlézte, a teljes, 111 oldalas dokumentum pedig elérhető a kormány honlapján. A „nő a drogfogyasztás" típusú címek mögött azonban egy jóval árnyaltabb – és a szakpolitika szempontjából sokkal fontosabb – kép rajzolódik ki: nem a mennyiség változott érdemben,

Alapos, rengeteg bennfentes forrásra támaszkodó riportot közölt a spanyol El País arról, hogyan sikerült a szövetségeseknek – ha még nevezhetjük így őket – megfordítaniuk Donald Trump hangulatát az ankarai NATO-csúcson. A csúcs előtt az amerikai elnök megint nekiment Európának: csapatkivonással fenyegetett, Grönlandot követelt, árulónak nevezte a szövetségeseket, amiért nem segítettek az Irán elle

Alig néhány nappal azután, hogy a párizsi fellebbviteli bíróság úgy döntött, Marine Le Pennek nem kell rácsok mögé vonulnia azért, mert néhány százezer eurónyi közpénzt a saját pártja kasszája felé terelt, a szélsőjobboldali politikus máris a francia közvéleménykutatások élén áll. Egy friss Elabe-felmérés szerint – amelyet a Bloomberg idézett – Le Pen a 2027-es elnökválasztás első fordulójában 34–

Van egy jó és egy rossz hír. A jó: a közgazdászok szerint egyre kisebb a recesszió kockázata. A rossz: cserébe magasabb inflációra kell készülnünk. A kínálati sokkok, a geopolitikai konfliktusok és a mesterséges intelligencia által hajtott kereslet együtt olyan magasan tartja világszerte az áremelkedést, hogy szertefoszlottak a remények, miszerint 2026 második felében enyhül a nyomás. Az IMF friss

Romániában továbbra is fennáll a roma közösség de facto diszkriminációja, a holokauszt oktatása pedig komoly hiányosságokkal küzd – állítja az amerikai Genocide Watch nemrég közzétett jelentése, amelyről a MEDIAFAX számolt be. A genocídiumkockázatokat monitorozó szervezet aggasztónak nevezi a szélsőjobb megerősödését és egyes politikusok Antonescu marsallt, illetve a holokausztot érintő kijelentés

Az Európai Bizottság új szabályokat készít elő, amelyekkel közvetlenül megbírságolhatná azokat a techcégeket, amelyek nem védik meg eléggé a felhasználókat – különösen a kiskorúakat – a megtévesztő online praktikáktól és a nem kívánt költekezésre ösztönző trükköktől. A Financial Times értesülései szerint a kezdeményezés a készülő Digitális Méltányossági Törvény része, amelyet az év végéig mutatnán

Egy titkos orosz katonai hírszerzési egység – a 20. Igazgatóság – Tokióból szerzi be azt a csúcstechnológiát, amelyre Moszkvának az ukrajnai háború fenntartásához szüksége van. Ezt tárta fel a The New York Times Jane Bradley, Michael Schwirtz és Adam Goldman jegyezte, július 12-én közzétett oknyomozó vizsgálata, amely három kontinensen készült interjúk és bizalmas kormányzati dokumentumok alapján

Az Anthropic csütörtökön bemutatta a Reflectet, egy béta funkciót a Claude chatbothoz, amely úgy elemzi az AI-használati szokásaidat, mint a Spotify Wrapped a zenei ízlésedet – vagy az Apple Screen Time a telefonfüggőségedet. A csomagolás a tudatos, mértékletes technológiahasználat, és ebben van is igazság. A sztori másik fele viszont az, hogy egy ilyen tükör pontosan azt is megmutatja, mennyire b

Miközben az Európai Unió sorra vezeti be az újabb szankciócsomagokat Oroszország ellen, abban a hitben, hogy ezzel rákényszeríti Moszkvát az ukrajnai vérontás abbahagyására, addig a másik kezével továbbra is szorgalmasan vásárolja tőle a gázt. 2026 első felében az orosz Jamal-üzemből érkező cseppfolyós földgáz (LNG) importja új csúcsot döntött az EU-ban – írja a Mediafax és a Financial Times nyomá

A vér-agy gát évtizedek óta a neurológia egyik legbosszantóbb akadálya: pont azt tartja távol az agytól, amit a gyógyításhoz oda kellene juttatni. A Rochesteri Egyetemi Orvosi Központ kutatói most egy elegáns kerülőutat találtak – az agy saját folyadéktisztító rendszerét, a glimfatikus hálózatot fogták be génterápiás futárnak. Az eredmény egereken egyelőre, de a lehetséges felhasználási lista – sc

A Kereskedelmi Világszervezet friss figyelmeztetése szerint épp itt csattan az egyik legnagyobb ostorcsapás: a Perzsa-öbölben zajló konfliktus súlyosan megzavarta a globális műtrágya-kereskedelmet, és ez az őszi aratástól a jövő évi élelmiszerárakig mindenen nyomot hagyhat. A héten ráadásul kiújultak a harcok az Egyesült Államok és Irán között, a Hormuzi-szoros forgalma pedig ismét gyakorlatilag l

Hónapról hónapra romlik a románok közérzete: az IRSOP legfrissebb felmérése szerint már a lakosság több mint háromnegyede számít arra, hogy egy év múlva rosszabbul él majd, mint most – írja a G4Media. Mindez egy olyan országban, ahol két hónapja nincs teljes jogkörű kormány, mert a politikai osztály képtelen megegyezni, miközben uniós milliárdok forognak kockán. A recept ismerős: gazdasági szorong

Az Európai Unió hétfőn hivatalosan is megnevezte a tettest: az orosz FSZB 16-os központja áll az elmúlt évek Európát – köztük Romániát – érő kibertámadásainak jelentős része mögött. Brüsszel ezúttal nem csak aggodalmát fejezte ki: szankciókat vágott kilenc személyhez és négy szervezethez, szoros összhangban Londonnal. A Kreml digitális aknamunkája ezzel persze aligha ér véget, de legalább már néve

Cristian Pantazi, a G4Media főszerkesztője letett az asztalra egy olyan véleménycikket, amilyenből a magyar sajtóban is jóval több kéne: nem elemezget, nem méricskél, hanem nevén nevezi a dolgokat. A tézise egyetlen mondatban: ami Romániában zajlik, az a PSD, az igazságszolgáltatás vezérkara és – kapaszkodjunk meg – Nicușor Dan államfő cinkosságával zajló összehangolt támadás a demokrácia ellen, a

Dan Jørgensen, az EU energiaügyi és lakhatási biztosa vendégcikket publikált a napokban a G4Medián, és a szöveg felütése telitalálat: mondhatjuk-e őszintén, hogy Európa szabad és független? Papíron igen – alapító nyilatkozatokban, alkotmányokban, szerződésekben ott a szabadság. A villanyszámláink viszont mást mondanak, mert, ahogy a biztos fogalmaz: az elmúlt hónapokban az, hogy fűteni tudjuk-e a

Van egy jó hírem: Romániában megtalálták az örök élet titkát. Nem csak Székelyföldön, nem a csodagyógyászoknál, hanem a választási névjegyzékben. Ott ugyanis az ember nem hal meg soha – legfeljebb a családja, a szomszédai és az anyakönyvi hivatal tud róla, de a Registrul Electoral, a román állam hivatalos választói nyilvántartása hűségesen őrzi tovább, évtizedeken át, szavazásra jogosult honpolgár

Sorin Ioniță, az Expert Forum elemzője írt egy látszólag szerény műfajú szöveget a G4Median – egy friss közvélemény-kutatás és egy könyv apropóján –, ami valójában az egyik legfontosabb kérdést feszegeti, amit ma Kelet-Európában fel lehet tenni: miért választja egy társadalom harmada a szélsőjobbot? És ami még fontosabb: Ioniță nem válaszol elhamarkodottan, hanem szétszedi a kényelmes választ, ami