Brit miniszterelnök: Oroszország beavatkozott a Brexit-népszavazásba

Andy Burnham brit miniszterelnöknek a brit hatóságok megerősítették, hogy Oroszország beavatkozott a 2016-os, az Európai Unióból való kilépésről szóló népszavazásba, az úgynevezett Brexitbe. Burnham a „The Rest is Politics” című podcastban beszélt erről, és ez az első alkalom, hogy hivatalban lévő brit miniszterelnök nyilvánosan elismeri a Kreml beavatkozását. Burnham elmesélte, hogy egy berlini látogatáson Friedrich Merz német kancellárral is az orosz befolyásról tárgyalt, és szerinte biztosan van olyan Oroszországból érkező dezinformáció, amely a német politikában terjed. Aztán, miután hazaért a Downing Streetre maga is feltette a kérdést az illetékes hatóságoknak, hogy ugyan biza' volt-e orosz beavatkozás a 2016-os népszavazásba. A válasz egyértelmű igen volt. a válasz sebessége pedig nem meglepő: a szolgálatok fiókjában már tíz éve ott lapult a jelentés, amelyet Londonban senki sem akart elolvasni.

Burnham szerint az Egyesült Királyság „túlságosan passzív” volt, ezért a választókat nem tájékoztatták kellőképpen arról, hogy külföldről mennyire próbálják megzavarni a brit politikai folyamatokat. Ez enyhe megfogalmazás: a brit parlament hírszerzési és biztonsági bizottsága már 2020-ban megállapította, hogy a kormány nem mérte fel, milyen hatással lehettek az orosz állami média és a trollfiókok a népszavazásra. A bizottság egyik tagja, Stewart Hosie akkor úgy fogalmazott, hogy a kormányban senki sem akart a kérdéshez egy háromméteres rúddal sem hozzányúlni, mert nem akarták tudni a választ. Az MI5 belbiztonsági szolgálat mindössze hat sort tudott felmutatni a bizottságnak a lehetséges orosz beavatkozásról. Boris Johnson kormánya, amelynek vezetője a kilépéspárti kampány egyik arca volt, a jelentést előbb tíz hónapig fiókban tartotta, majd elutasította a vizsgálatot. Johnson akkor azzal hárított, hogy csak az Unióban maradást pártoló, sértett londoni értelmiségiek akarják elhitetni, hogy a Brexitért az orosz beavatkozás felelős.

Burnham most a Munkáspárt szeptemberi konferenciáján azt is jelezte, hogy megvizsgálja a közeledés lehetőségeit az Unióhoz, és az újracsatlakozás akár a következő választási programba is bekerülhet. Tíz év, három miniszterelnök, egy gazdasági önsorsrontás és a brit befolyás látványos zsugorodása kellett ahhoz, hogy Londonban kimondják azt, amit sokan a népszavazás estéjén is megjósoltak. Ma pedig ott tartanak, hogy azon gondolkodnak, hogyan lehetne visszakérni azt, amit a választók Kreml által meggyőzött része eldobott.

A kognitív hadviselés legnagyobb ereje az idő: mire a demokráciák feltekintenek, a mérgezés már elvégezte a dolgát, a felelősök pedig vagy nyugdíjasok, vagy újságírók elől menekülnek, vagy éppen a következő választásra készülnek. Burnham most kimondta, ami történt, a kérdés az, hogy lesz-e bármilyen következménye. A brit történet eddigi tanúsága szerint erre a válaszra sem kell majd tíz évnél kevesebbet várni.

Ugar