Végre! Brüsszel szűkítené az oroszok beutazását

Az Európai Bizottság szigorítani készül az orosz állampolgárok vízumszabályain, miután Lengyelország, Svédország és Észtország sürgette, hogy Európa zárja be azokat a kapukat, amelyeken át a Kreml szabotőrei, kémei és gyújtogatói kényelmesen besétálhatnak. A Politico által megszólaltatott tisztviselők szerint a Bizottság jövő év elején terjeszti elő javaslatait, a témát pedig már a hétfői uniós külügyminiszteri tanácskozáson is szóba hozza több tagállam. Egyelőre tehát nem kész törvényről, hanem előkészítés alatt álló szigorításról van szó, de az irány világos, és hosszú idő után végre helyes.

Tavaly nagyjából 478 ezer schengeni turistavízumot adtak ki orosz állampolgároknak, sokaknak többszöri belépésre jogosítót, amellyel új kérelem nélkül járhattak ki-be az övezetben. Magnus Brunner migrációs biztos a Politicónak azt mondta, hogy a kezdeti visszaesés után a kiadott vízumok száma már nem csökken, és mivel soha nem lehet tudni, kik is valójában ezek a turisták, a Bizottság arra biztatja a tagállamokat, hogy adjanak ki kevesebbet. Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter szerint mindenki számára nyilvánvaló, hogy a rendszerben vannak sebezhető pontok, amelyeket az ellenség kihasználhat. Stockholm ezért azt szeretné, ha a januárra várt javaslat még korábban megérkezne, Észtország pedig még ennél is tovább menne: teljes beutazási tilalmat javasol az orosz hadsereg egykori katonáinak, köztük azoknak, akik Ukrajnában harcoltak.

A szigorítás hátterében az az orosz hibrid hadjárat áll, amelyet az európai hírszerző szolgálatok egyre részletesebben dokumentálnak. Kábelrongálások, gyújtogatások, hadiipari üzemek körüli szabotázs, katonai létesítmények feletti drónrepülések, a legújabb értesülések szerint pedig már európai fegyvergyártó cégek vezetőinek meggyilkolására irányuló tervek is szerepelnek ebben a sorban. Ezek végrehajtóinak egy része nem diplomata-útlevéllel, hanem hétköznapi turistavízummal érkezik, vagy helyben toboroz bűnözőket, akiket aztán a Telegramon irányít.

A lépést csak üdvözölni lehet, de elmaradhatatlan a kérdés, miért csak most. Európa ugyan hivatalosan nem áll háborúban Oroszországgal, de az orosz hadsereg 2022 februárja óta egy európai országot próbál eltörölni a térképről, miközben a Kreml szolgálatai a kontinens nyugati partjáig szabotálnak és merényleteket készítenek elő. A történelemben aligha akad példa arra, hogy egy agresszor állam polgárai ilyen szabadon utazhassanak abba a térségbe, amely ellen az államuk hadat visel, és ott cégeket alapíthassanak, ingatlant vásároljanak és üzleteljenek. A keleti tagállamok egy része ezt már az első hónapokban megértette, és míg az Unió 2022 szeptemberében felfüggesztette az Oroszországgal kötött vízumkönnyítési megállapodást, a balti államok és Lengyelország ugyanabban a hónapban kitiltotta az orosz turistákat, Finnország pedig 2023 végén teljesen lezárta a szárazföldi határát. A nyugat-európai fővárosok viszont sokáig attól tartottak, hogy a szigorítás az átlagos oroszokat sújtaná, és Putyin propagandájának adna muníciót csak eközben az orosz propaganda pontosan azokon a nyitott kapukon át áramlott be, amelyeket nem akartak becsukni.

Ha Brüsszel túl lassú, legalább a keleti határ menti államoknak kellene saját hatáskörben megakadályozniuk, hogy szárazföldön, autóval vagy busszal tömegesen lehessen bejutni az orosz területről. Magyarország ebből a szempontból különösen rossz példát mutatott. Az Orbán-kormány 2023-ban kiterjesztette úgynevezett Nemzeti Kártya munkavállalási programját az orosz és belarusz állampolgárokra is, ami több uniós tagállamban és az Európai Néppártban is komoly biztonsági aggodalmat keltett, hiszen egy magyar engedéllyel az egész schengeni övezet nyitva állt a ruszkik előtt és jelenleg nem világos, hogy az új Magyar Péter által vezetett kormány mit és mikor szándékozik lépni ebben a kérdésben - ha egyáltalán.

Az orosz ellenzékiek és a rezsim elől menekülők számára természetesen kell kivétel, és senki sem akarja megbüntetni azt, aki maga is Putyin áldozata. Egy turistavízum azonban nem emberi jog, hanem kiváltság, amelyet egy háborúban álló agresszor állam polgárai számára indokolatlan bőkezűen osztogatni, ennek belátásához Európának négy és fél év, egy sor felgyújtott raktár és néhány meghiúsított merénylet kellett. Reméljük a legkésőbb januárban megérező új szabályozás lesz a jele annak, hogy a kontinensnek végre benőtt a feje lágya.

Ugar