Lavrov: Moszkva akkor tárgyal, ha menet közben tovább gyilkolhat
Szergej Lavrov, Oroszország háborús bűnöket mentegető külügyminisztere megint előadta a moszkvai békenyelv legszebb mutatványát: Oroszország állítólag kész tárgyalni Ukrajnával, de tűzszünetről szó sem lehet a tárgyalások idején. Vagyis a Kreml hajlandó leülni az asztalhoz, miközben ugyanazzal a mozdulattal fenntartja magának a jogot, hogy tovább lője az ukrán városokat, frontállásokat, energetikai rendszereket és civileket. Lavrov ezt úgy fogalmazta meg, hogy a „harcok és a diplomácia” szerinte párhuzamosan is folyhatnak, „ahogy ez a történelemben már megtörtént”.
Ilyen az, amikor a nukleáris ortodoxia barátkozik: gyere, beszélgessünk, csak közben hadd verjem tovább a fejed az asztal lapjába, mert hát a történelemben is volt már ilyen. Lavrov szerint Moszkva „nincs híján jóindulatnak”, ami különösen erős mondat attól az államtól, amely három éve megszállva tartja Ukrajna egy részét, városokat radíroz le, gyerekeket hurcol el, foglyokat kínoz, majd mindezt diplomáciai javaslatnak nevezi. Képzeljük el, ha rosszindulatúak lennének. Bár fölösleges képzelődni: az is pont így nézne ki.
A lényeg valójában nem változott. Moszkva tárgyalásról beszél, de nem békét akar, hanem időt, mozgásteret és a fronton megszerezhető újabb előnyöket. A Kreml továbbra is a „terepi realitások” elfogadását követeli, vagyis azt, hogy Ukrajna és a Nyugat utólag legalizálja az orosz agresszió eredményeit. Lavrov külön dicsérte is a Trump-adminisztrációt, mert szerinte Washington már jobban érti az orosz „alapproblémákat”, köztük Ukrajna NATO-tagságának elutasítását - ezut viszotn készséggel elhisszük neki, Trump-dump erre megfelelő bizonyíték. Kijev közben készülhet ugyan újabb tárgyalási fordulókra, de a képlet elég világos: amíg Putyin nem akar tűzszünetet, addig a tárgyalás legfeljebb fedősztori a háború folytatásához. Lavrov most csak kimondta azt, amit Moszkva eddig is csinált: ölni akar továbbra is .
Forrás: AP News
Did you like this article?
Support our work with a small donation
Secure payment via Stripe • Min. 2 EUR
Gesta recommendations:

Orbán után most egy sikkasztó francia kurva tartja sakkban egész Brüsszelt
Újabb pikáns részlet érkezett a nyugati stratégiai zsenialitás kézikönyvéből: az Európai Unióban egyre erősebben dolgozik a szándék, hogy még a 2027-es francia elnökválasztás előtt lezárják a következő, 2028 és 2034 közötti hétéves költségvetésről szóló alkut. Nem azért, mert hirtelen mindenki felismerte volna, hogy Európának gyorsabb gazdasági újraindításra, komolyabb védelmi kiadásokra,…

Trump, a durcás kölyök Dublinban ez a bolond újratölti az IRA-t
Donald Trump dublini látogatásán, Micheál Martin ír miniszterelnök mellett állva arról kezdett beszélni, hogy „nem akar problémát okozni”, de nagyon szeretné látni Írország egyesülését Észak-Írországgal, és szerinte ez egyszer meg is fog történni. Sőt, Trump szerint ez „nagyszerű” lenne.

A nagy német öntökönlövés
Nem kicsit aggasztó felmérés érkezett Németországból, alig néhány nappal azután, hogy Szász-Anhaltban a tévesen nácinak nevezett, valójában Hitler által valószínűleg azonnal deportálandók listájára tett AfD történelmi győzelmet aratott a tartományi választáson. Hogy klasszikusokat idézzünk: nem kicsit, nagyon. Az AfD első helyen végzett a keleti tartományban, ami önmagában is elég erős pofon…

Trump Miamiba hívná Putyint, a Kreml játssza a közönyöst
Donald Trump meghívná Vlagyimir Putyint a decemberi, Miamiban tartandó G20-csúcsra, ami önmagában elég pontos látlelet arról, milyen állapotban van ma a Nyugat politikai idegrendszere. Miközben Oroszország tovább lövi Ukrajnát, civil infrastruktúrát rombol, gyerekeket hurcol el, és évek óta háborús bűnök hosszú lajstromát gyártja, az Egyesült Államok elnöke szívesen látná a népek mészárosát a…

Szerbia az urnák előtt: Vučić menekülőútja, kibertámadás ruszki segítséggel és egy mélyinterjú-ajánló
Szerbia 2026. október 25-én előrehozott parlamenti választást tart, több mint egy évvel az eredetileg 2027 decemberére esedékes voksolás előtt. Aleksandar Vučić szeptember 9-én feloszlatta a 250 tagú nemzetgyűlést, hivatalosan arra hivatkozva, hogy az országot megrázó „hatalmas turbulenciák”, a társadalmi feszültségek és a politikai megosztottság után ismét a választóknak kell kijelölniük Szerbia…