2025: a „béketárgyalások éve”, amely legtöbb civil áldozatot követelte

Tény: 2025-ben drámaian nőtt a civil áldozatok száma Ukrajnában!

Az ENSZ Emberi Jogi Megfigyelő Missziója (HRMMU) és több független sajtóorgánum adatai szerint 2025 volt a civilek szempontjából a leghalálosabb év 2022 óta Ukrajnában. Az ENSZ adatai alapján legalább 2.514 civil halt meg és 12.142-en megsebesültek, ami 31%-os növekedést jelent 2024-hez, és 70%-os növekedést 2023-hoz képest.

A Radio Szvoboda (RFE/RL) az ENSZ-jelentésekre hivatkozva külön is kiemelte:

2025 első 11 hónapjában 26%-kal több civil halt meg, mint 2024 azonos időszakában
Novemberben önmagában 226 halálos áldozatot és 952 sebesültet regisztráltak
Az áldozatok túlnyomó többsége orosz támadások következménye volt, főként drón- és rakétacsapások révén .

Az ENSZ hangsúlyozta: a civil veszteségek fő oka az orosz hadsereg által széles körben alkalmazott rövid és nagy hatótávolságú fegyverek, különösen az olyan frontközeli régiókban, mint Donyeck és Herszon . (Herszonból indult és vált ismertté az az orosz hadi szórakozás, amit humán szafari névvel illetnek maguk az oroszok is. Lényege, hogy drónokkal vadásznak civilekre, munkájukat végző földművesekre stb. A jelenségről egy rövid, de hatásos dokumentumfilm is készült, amelyet az UGAR is közölt korábban, lásd ITT!)

Tény: 2025-ben az Egyesült Államok Donald Trump vezetésével tárgyalásokat kezdeményezett Oroszországgal

2025-ben az Egyesült Államok – Donald Trump elnöksége alatt – aktív diplomáciai offenzívába kezdett a háború lezárása érdekében. Ennek részei voltak:

közvetlen amerikai–orosz tárgyalások (pl. Szaúd-Arábiában és Rijádban)
amerikai javaslat egy 30 napos tűzszünetre
egy amerikai béketerv, amely több ponton figyelembe vette orosz követeléseket, és amelyet később azért bíráltak, mert Moszkva számára kedvező elemeket tartalmazott. A Reuters több alkalommal beszámolt arról is, hogy Washington nyomást gyakorolt Kijevre kompromisszumok érdekében, miközben Oroszországot szankciók enyhítésének lehetőségével próbálta tárgyalóasztalhoz ültetni.

Tény: Moszkva a tárgyalások idején sem mérsékelte a támadásokat

Miközben a diplomáciai egyeztetések zajlottak, Oroszország nem csökkentette, hanem fokozta katonai tevékenységét. Reuters és AP News beszámolók szerint:

a tárgyalások idején is rakéta- és dróntámadások érték civil infrastruktúrát
energetikai létesítmények, hidak, lakóövezetek kerültek célkeresztbe
egyes egyeztetések idején iskolák és kórházak elleni csapások történtek.

Az ENSZ megfigyelői szerint a rövid hatótávolságú drónok alkalmazása egyes településeket gyakorlatilag lakhatatlanná tett, ami tömeges evakuációkhoz vezetett.

Mit árul el mindez Moszkva szándékairól?

Az adatok fényében nem támasztható alá az az értelmezés, hogy Moszkva 2025-ben komolyan törekedett volna a harcok befagyasztására. Az adatokkal összhangban álló elemzői következtetés, hogy:

a civil áldozatok számának növekedése nem véletlen mellékhatás, hanem a hadviselés módszerének következménye.
egy valódi, ellenőrizhető tűzszünet azonnal korlátozta volna a drón- és rakétacsapásokat, ez pedig megszakította volna azt az eszközt, amellyel Oroszország folyamatos nyomást gyakorol a civil lakosságra és az ukrán állam működésére.

Ebben az értelemben érthetővé válik a putyini rezsim merev elzárkózása a tűzszünettől: egy valódi fegyvernyugvás megakadályozta volna a civilek elleni folyamatos támadásokat, amelyek 2025-ben a legnagyobb számban követeltek emberéleteket a háború kezdete óta.

Következtetés

2025 paradox éve lett a háborúnak: miközben diplomáciai értelemben a „béke éveként” lett kommunikálva Washington és Budapest, illetve a különböző putyinista csatlósok részéről, a számok azt mutatják, hogy a civil lakosság számára ez volt az egyik legpusztítóbb időszak. A Radio Szvoboda, az ENSZ és a Reuters adatai egy irányba mutatnak: a tárgyalások nem jártak együtt deeszkalációval, és Moszkva a gyakorlatban nem alkalmazkodott a békéről szóló nyilatkozatokhoz.

Mivel a nyugati mentalitásban még nem rögzült eléggé, így ismételjük meg a szláv, különösen az orosz háborús doktrínát: minél több civilt megölni az ellenséges nép fiai és lányai közül, azért, hogy a társadalom ne tudja reprodukálni önmagát. Ha veszít is Oroszország, Ukrajna akkor se legyen képes talpra állni, a veszteségek, a fájdalom és a sokk akkora kell legyen, hogy évekig mozgásképtelenné tegye az államot. Ezt csinálták kisebb mértékben a szerbek a Balkánon, ezt csinálják nagyobb léptékben az oroszok Ukrajnában, (ezt tették korábban Csecsenföldön, Abháziában) és ez a doktrína csak akkor fog megszűnni, ha az alábbi két feltétel teljesül:

- Oroszország katonai veresége és az állam széthullása

- a háborús bűnösök elítélése, börtönbe vetése, valamint a Putyint támogató lakosság erkölcsi értelemben vett bűnhődése.

Amennyiben az oroszoknak és a putyinistáknak nem fog fájni, akkor béke nem lesz, csak egy rövid szünet, majd jön a még véresebb folytatás.

Karczag Anna

Felhasznált források:

Civilian casualties in Ukraine up sharply in 2025, UN monitor says

At UN, US says Russia's Putin should take Ukraine ceasefire deal

US dangles security guarantees for Ukraine but no deal on 'painful' territorial concessions

US, Russia wrap up talks on proposed Black Sea ceasefire

Exclusive: US peace plan for Ukraine drew from Russian document, sources say

Trump calls for 30-day Russia-Ukraine ceasefire, warns of more sanctions

Trump wants deal to end Russia's war in Ukraine by Aug. 8, US tells UN