2025: a „béketárgyalások éve”, amely legtöbb civil áldozatot követelte

Tény: 2025-ben drámaian nőtt a civil áldozatok száma Ukrajnában!

Az ENSZ Emberi Jogi Megfigyelő Missziója (HRMMU) és több független sajtóorgánum adatai szerint 2025 volt a civilek szempontjából a leghalálosabb év 2022 óta Ukrajnában. Az ENSZ adatai alapján legalább 2.514 civil halt meg és 12.142-en megsebesültek, ami 31%-os növekedést jelent 2024-hez, és 70%-os növekedést 2023-hoz képest.

A Radio Szvoboda (RFE/RL) az ENSZ-jelentésekre hivatkozva külön is kiemelte:

  • 2025 első 11 hónapjában 26%-kal több civil halt meg, mint 2024 azonos időszakában

  • Novemberben önmagában 226 halálos áldozatot és 952 sebesültet regisztráltak

  • Az áldozatok túlnyomó többsége orosz támadások következménye volt, főként drón- és rakétacsapások révén .

Az ENSZ hangsúlyozta: a civil veszteségek fő oka az orosz hadsereg által széles körben alkalmazott rövid és nagy hatótávolságú fegyverek, különösen az olyan frontközeli régiókban, mint Donyeck és Herszon . (Herszonból indult és vált ismertté az az orosz hadi szórakozás, amit humán szafari névvel illetnek maguk az oroszok is. Lényege, hogy drónokkal vadásznak civilekre, munkájukat végző földművesekre stb. A jelenségről egy rövid, de hatásos dokumentumfilm is készült, amelyet az UGAR is közölt korábban, lásd ITT!)

Tény: 2025-ben az Egyesült Államok Donald Trump vezetésével tárgyalásokat kezdeményezett Oroszországgal

2025-ben az Egyesült Államok – Donald Trump elnöksége alatt – aktív diplomáciai offenzívába kezdett a háború lezárása érdekében. Ennek részei voltak:

  • közvetlen amerikai–orosz tárgyalások (pl. Szaúd-Arábiában és Rijádban)

  • amerikai javaslat egy 30 napos tűzszünetre

  • egy amerikai béketerv, amely több ponton figyelembe vette orosz követeléseket, és amelyet később azért bíráltak, mert Moszkva számára kedvező elemeket tartalmazott. A Reuters több alkalommal beszámolt arról is, hogy Washington nyomást gyakorolt Kijevre kompromisszumok érdekében, miközben Oroszországot szankciók enyhítésének lehetőségével próbálta tárgyalóasztalhoz ültetni.

Tény: Moszkva a tárgyalások idején sem mérsékelte a támadásokat

Miközben a diplomáciai egyeztetések zajlottak, Oroszország nem csökkentette, hanem fokozta katonai tevékenységét. Reuters és AP News beszámolók szerint:

  • a tárgyalások idején is rakéta- és dróntámadások érték civil infrastruktúrát

  • energetikai létesítmények, hidak, lakóövezetek kerültek célkeresztbe

  • egyes egyeztetések idején iskolák és kórházak elleni csapások történtek.

Az ENSZ megfigyelői szerint a rövid hatótávolságú drónok alkalmazása egyes településeket gyakorlatilag lakhatatlanná tett, ami tömeges evakuációkhoz vezetett.

Mit árul el mindez Moszkva szándékairól?

Az adatok fényében nem támasztható alá az az értelmezés, hogy Moszkva 2025-ben komolyan törekedett volna a harcok befagyasztására. Az adatokkal összhangban álló elemzői következtetés, hogy:

  • a civil áldozatok számának növekedése nem véletlen mellékhatás, hanem a hadviselés módszerének következménye.

  • egy valódi, ellenőrizhető tűzszünet azonnal korlátozta volna a drón- és rakétacsapásokat, ez pedig megszakította volna azt az eszközt, amellyel Oroszország folyamatos nyomást gyakorol a civil lakosságra és az ukrán állam működésére.

Ebben az értelemben érthetővé válik a putyini rezsim merev elzárkózása a tűzszünettől: egy valódi fegyvernyugvás megakadályozta volna a civilek elleni folyamatos támadásokat, amelyek 2025-ben a legnagyobb számban követeltek emberéleteket a háború kezdete óta.

Következtetés

2025 paradox éve lett a háborúnak: miközben diplomáciai értelemben a „béke éveként” lett kommunikálva Washington és Budapest, illetve  a különböző putyinista csatlósok részéről, a számok azt mutatják, hogy a civil lakosság számára ez volt az egyik legpusztítóbb időszak. A Radio Szvoboda, az ENSZ és a Reuters adatai egy irányba mutatnak: a tárgyalások nem jártak együtt deeszkalációval, és Moszkva a gyakorlatban nem alkalmazkodott a békéről szóló nyilatkozatokhoz.

Mivel a nyugati mentalitásban még nem rögzült eléggé, így ismételjük meg a szláv, különösen az orosz háborús doktrínát: minél több civilt megölni az ellenséges nép fiai és lányai közül, azért, hogy a társadalom ne tudja reprodukálni önmagát. Ha veszít is Oroszország, Ukrajna akkor se legyen képes talpra állni, a veszteségek, a fájdalom és a sokk akkora kell legyen, hogy évekig mozgásképtelenné tegye az államot. Ezt csinálták kisebb mértékben a szerbek a Balkánon, ezt csinálják nagyobb léptékben az oroszok Ukrajnában, (ezt tették korábban Csecsenföldön, Abháziában) és ez a doktrína csak akkor fog megszűnni, ha az alábbi két feltétel teljesül:

- Oroszország katonai veresége és az állam széthullása

- a háborús bűnösök elítélése, börtönbe vetése, valamint a Putyint támogató lakosság erkölcsi értelemben vett bűnhődése.

Amennyiben az oroszoknak és a putyinistáknak nem fog fájni, akkor béke nem lesz, csak egy rövid szünet, majd jön a még véresebb folytatás.

Karczag Anna

Felhasznált források:

Civilian casualties in Ukraine up sharply in 2025, UN monitor says

At UN, US says Russia's Putin should take Ukraine ceasefire deal

US dangles security guarantees for Ukraine but no deal on 'painful' territorial concessions

US, Russia wrap up talks on proposed Black Sea ceasefire

Exclusive: US peace plan for Ukraine drew from Russian document, sources say

Trump calls for 30-day Russia-Ukraine ceasefire, warns of more sanctions

Trump wants deal to end Russia's war in Ukraine by Aug. 8, US tells UN

Trump says no firm deadline for Ukraine, Russia to reach peace deal

Civilian toll in Ukraine conflict passes 5,000 mark, UN says

Zelenskiy seeks new Trump meeting as peace negotiators tackle land issue

Russia, Ukraine agree to sea, energy truce; Washington seeks easing of sanctions

Zelenskiy says Ukraine ready to advance peace plan, will discuss disputed points with Trump

US and Kyiv discuss reworked plan to end war in Ukraine

US-Russia talks: Key takeaways as Trump pushes for Ukraine peace deal

Explainer: Is peace in Ukraine any closer after Trump-Zelenskiy talks?

Civilian casualties in Ukraine up sharply in 2025, UN monitor says

Russia-Ukraine war updates: ‘Closer than ever’ to peace, Trump says

Russia-Ukraine war: Is a ceasefire deal on the horizon?

The Russia-Ukraine War Report Card, Dec. 23, 2025

Russia killed more than 2,500 Ukrainian civilians in 2025, many of them far from the front lines

Ukraine-Russia war latest: Four dead after Putin launches major assault on Ukraine’s two largest cities

Russia, US discuss 'next steps' on Ukraine

Peace negotiations in the Russo-Ukrainian war (2022–present)

A just peace settlement for Ukraine remains elusive

Trump administration's 28-point Ukraine-Russia peace plan presented to Zelenskyy

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Gesta-ajánló:

Drága tulipános képviselőnk magánrepcsizett egyet a mi érdekünkben

Drága tulipános képviselőnk magánrepcsizett egyet a mi érdekünkben

Antal Lóci magánrepülővel utazott el egy görögországi helyszínre, hogy az erdélyi magyarok érdekében eljárjon.

ugar
Nem az AfD nyert, hanem a német elit kapott ki Moszkvától

Nem az AfD nyert, hanem a német elit kapott ki Moszkvától

Az AfD történelmi eredményt ért el Szászországban a német tartományi választáson. Történelmi: ezzel az értéktelen fűszerrel vagyok kénytelen ízlelgetni a nemzetközi sajtó címeit és tartalmait, nem is spórolnak vele. Pedig nem történt semmi rendkívüli, az Ugaron nagyjából egy éve írtam arról, hogy ez várható, mert ez Moszkva érdeke, és Moszkva érdeke azért fog érvényesülni, mert Nyugat-Európa…

ugar
Petraeus: Ukrajna a 21. század katonai laboratóriuma, Oroszország pedig épp benne ég a saját háborújában

Petraeus: Ukrajna a 21. század katonai laboratóriuma, Oroszország pedig épp benne ég a saját háborújában

David Petraeus szerint Ukrajna már régen nem egyszerűen „a második világháború óta Európában zajló legnagyobb szárazföldi háború”, hanem a 21. század meghatározó katonai kísérleti terepe. A jövő hadtörténészei alighanem úgy fogják tanulmányozni ezt a háborút, ahogy korábbi nemzedékek az amerikai polgárháborút vagy a világháborúkat: nem azért, mert minden ugyanaz, hanem mert itt látszik először…

ugar
Svéd hadgyakorlat: a tömeges temetés főpróbája

Svéd hadgyakorlat: a tömeges temetés főpróbája

Svédországban megtartották azt a hadgyakorlatot, amelyről normális békeidőben senki nem szeretne olvasni, de amelynek éppen az a jelentősége, hogy Stockholm - legalábbis látszólag - már nem békeidős önáltatással nézi a világot. Az Aurora 26 keretében nemcsak katonákat mozgattak, nemcsak NATO-együttműködést, logisztikát, Gotland védelmét és gyors reagálást gyakoroltak, hanem azt is, mi történik…

ugar
A magánzárkában egy egérhez beszélt, hogy ne őrüljön meg

A magánzárkában egy egérhez beszélt, hogy ne őrüljön meg

Olexij Sevcsenko ahhoz szokott hozzá, hogy mások életét mentse. A Luhanszk megyéből származó férfi egészségügyi képzést kapott, szülészként dolgozott egy szülészeten, majd 2017-ben, krónikus asztmája ellenére, szerződést kötött az ukrán hadsereggel. Harctéri egészségügyi katonaként a Donbászban szolgált, ahol tűz alatt mentette a sebesülteket, és a halottakat is kihozta a lövedékek közül, 2022.…

ugar