A Mosszad főnöke Washingtonban, Netanjahu újabb Irán elleni háborút szeretne

Roman Gofman, az izraeli hírszerzés vezetője pénteken Washingtonban tárgyalt az iráni helyzetről, miközben Benjamin Netanjahu azon dolgozik, hogy Donald Trump ismét nagyszabású katonai támadást indítson Teherán ellen. Az amerikai elnök az Axios forrásai szerint eddig ellenállt a nyomásnak, de aki követte az utóbbi hónapok nyilatkozatait, annak aligha kell bemutatni, milyen gyorsan tud változni Trump véleménye egy háborúról – különösen, ha közben valaki meggyőzi arról, hogy a győzelem már szinte a zsebében van.

Gofman a CIA igazgatójával, John Ratcliffe-fel egyeztetett az amerikai fővárosban, és az Axios egyik forrása szerint Miamiba is tovább utazhat, hogy Steve Witkoff fehér házi különmegbízottal találkozzon. A látogatásról három, az ügyet ismerő forrás beszélt az amerikai lapnak, a Mosszad, a CIA és a Fehér Ház viszont egyaránt elzárkózott a kommentártól. Netanjahu és Trump november 5-én telefonon is beszélt Iránról. Egy amerikai tisztviselő szerint az izraeli kormányfő a harcok felújítását sürgeti, Trump viszont egyelőre a tengeri blokádot és a gazdasági nyomást folytatná, miközben megpróbálja felmérni, hogy lehetséges-e valamilyen megállapodás Teheránnal. Az elnök csütörtökön azt mondta, hogy Szaúd-Arábia, Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is inkább a várakozást támogatja.

Trump persze arról is biztosította a közönségét, hogy ha akarja, gyorsan véget vethet a helyzetnek, de az öböl menti országok kérésére most a lassabb és – az ő szavával – „civilizáltabb” utat választja. Irán partjainál közben továbbra is amerikai hadihajók állnak, a szankciók érvényben vannak, a térségben szolgáló amerikai erők pedig készen állnak az újabb bevetésre. Az Associated Press szerint az elnök a félidős választások óta egymásnak is ellentmondó jelzéseket küldött arról, szükségesnek tart-e újabb csapásokat, vagy egyáltalán akar-e még megállapodást Iránnal.

Netanjahunak közben ketyeg az óra, ugyanis tömbje elvesztette parlamenti többségét az október 27-i választáson, ellenfele, Gadi Eisenkot pedig megbízást kapott az új kormány megalakítására. Ha sikerrel jár, Netanjahunak mennie kell, az izraeli ellenzékben viszont attól tartanak, hogy az ügyvezető miniszterelnök egy Irán elleni támadással vagy egy újabb iráni válaszcsapás kiprovokálásával megnehezítheti a kormányalakítást. Eisenkot környezetéből egy forrás azt mondta a lapnak, hogy a politikus a jelenlegi helyzetben nem tart sürgősnek egy újabb támadást. Netanjahu csütörtökön mintegy két órán át tájékoztatta Eisenkotot az iráni biztonsági helyzetről, az izraeli Channel 12 szerint azonban a Mosszad-főnök amerikai útjáról nem beszélt neki. A Times of Israel által ismertetett sajtóértesülések szerint az izraeli katonai vezetésen belül sincs egyetértés egy azonnali csapásról. Ejál Zamir vezérkari főnök a Channel 12 szerint valósnak tartja az iráni fenyegetést, de nem lát olyan sürgősséget, amely indokolná a támadást a kormányalakítás idején.

Az olaj árát majd megint az ukránok verik fel?

Egy újabb támadásnak a Perzsa-öbölön jóval túl is megéreznék a következményeit, hiszen a Hormuzi-szoroson keresztül halad a világ olaj- és földgázszállításának jelentős része, és már egy újabb fegyveres összecsapás veszélye is megjelenhet az árakban. Hogy egy tényleges csapás után pontosan mekkora lenne az áremelkedés, attól függne, sérülnek-e kitermelő vagy szállító létesítmények, és mennyire akadna el a hajózás. Erre maga Dávid Barnea volt Mosszad-igazgató is figyelmeztetett a napokban. Szerinte egy újabb Irán elleni háború súlyos következményekkel járna a világgazdaság és az energiapiac számára, ezért jelenleg a blokád folytatását tartja célravezetőbbnek. Közben a Wall Street Journal pénteki piaci összefoglalója szerint az olaj ára a héten összességében csökkent, noha a közel-keleti bizonytalanság továbbra is foglalkoztatja a kereskedőket.

Trumpnak a magas üzemanyagárakra már van egy másik magyarázata is, amelyben az amerikai–iráni háborúnál jóval előkelőbb helyet foglalnak el az ukránok. Az elmúlt hetekben többször azzal vádolta Kijivet, hogy az orosz finomítók elleni csapásokkal felhajtja az árakat, és arra próbálta rávenni Zelenszkijt, hogy hagyjon fel ezekkel a támadásokkal. Az AFP által októberben megkérdezett elemzők szerint az ukrán dróncsapások is hatnak az üzemanyagpiacra, a drágulás fő oka azonban az Egyesült Államok és Irán háborúja volt. Egyelőre nincs hír arról, hogy Trump újabb támadásról döntött volna, de Netanjahu szándéka az Axios értesülései szerint világos, a Mosszad vezetője pedig éppen akkor tárgyal Washingtonban, amikor az izraeli kormányfőnek egyre kevesebb ideje maradhat meggyőzni az amerikai elnököt. Ha pedig egyszer mégis megindulnak a gépek, és az olaj ára ismét elszáll, érdekes lesz hallgatni, hány mondat múlva kerülnek elő megint az ukrán finomítótámadások.

Ugar