Abu-Dzabi után legyen világos: Moszkva továbbra is a szovjet restaurációt akarja

Az Egyesült Államok közvetítésével november 10–11-én Abu-Dzabiban kilenc hónap után először ültek ismét egy asztalhoz az orosz és az ukrán tárgyalók. A kétnapos egyeztetésből azonban egyetlen kézzelfogható eredmény született: elvi megállapodás egy nagyszabású fogolycseréről. A Szabad Európa Rádió értékelése szerint a tárgyalások a diplomáciát előbbre vitték ugyan, de a békét nem, mert Moszkva a háború lezárása helyett egy jóval nagyobb alkut akar - amit azért akar, hogy folytathassa a háborút. Rusztem Umerov ukrán főtárgyaló szerint a két fél álláspontjai között „továbbra is jelentős különbségek vannak”, Vlagyimir Medinszkij, az orosz küldöttség vezetője közben azt állította, hogy a tárgyalások közelebb vitték egymáshoz Moszkvát és Kijivet. Az amerikai küldöttséget Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner vezette, utóbbi szerint a felek között jelenleg „nincs bizalom”.

Az orosz követelések egyáltalán nem enyhültek. Moszkva Abu-Dzabiban is a teljes Donyecki terület átadását követelte, beleértve azokat a részeket is, amelyeket az orosz hadsereg négy és fél év háború után sem tudott elfoglalni - Ukrajna ezt elutasította. Az orosz állami média szerint Medinszkij a területcserét is „szóba sem jöhetőnek” nevezte. Az orosz küldöttség elutasította az ukrán javaslatot az energetikai létesítmények elleni támadások kölcsönös leállításáról is, arra hivatkozva, hogy nincs felhatalmazása ilyen kérdésről tárgyalni. Moszkva továbbra sem hajlandó tűzszünetre vagy a harcok szüneteltetésére, amíg nem születik átfogó megállapodás, és nem akarja, hogy az európai országok közvetlenül részt vegyenek a tárgyalásokon.

Az ECFR szerint Moszkva számára Ukrajna csak a belépő egy sokkal nagyobb alkuhoz. Az orosz küldöttség egy új európai biztonsági architektúrát tett a napirend középpontjába, Moszkva elővette 2021 decemberi követeléseit is: jogilag kötelező garanciát kér arra, hogy a NATO nem bővül tovább, csökkentse katonai jelenlétét Közép- és Kelet-Európában, és a NATO, illetve az EU egyes tagállamai kössenek kétoldalú megnemtámadási egyezményt Oroszországgal. Ezeket a követeléseket Vlagyimir Putyin két nappal később, a Witkoffal és Kushnerrel tartott moszkvai találkozón is megerősítette. Jurij Usakov szerint egy tűzszünet utáni európai csapattelepítés Ukrajnában elfogadhatatlan, ezek a csapatok legitim célpontok lennének, és „a háború azonnal újrakezdődne”, Putyin szerint pedig egy békemegállapodásban a határnak a négy, 2022-ben annektált ukrán megye teljes területét kellene követnie, holott az orosz hadsereg egyiket sem ellenőrzi teljesen.

Mit kért Ukrajna

Kijiv nem hajlandó átadni a megszállt területeket a háború lezárásáért cserébe, és azt kéri, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki Ukrajna területéről. Volodimir Zelenszkij hivatalát vezető Kirilo Budanov szerint Ukrajna a háború végét akarja, olyan biztonsági garanciákkal, amelyek kizárják az újabb orosz agressziót. Ukrajna javasolta a kölcsönös energetikai tűzszünetet is, amelyet Moszkva elutasított, a fogolycserénél pedig régóta azt szorgalmazza, hogy mindenkit mindenkiért cseréljenek ki. Zelenszkij szerint Európa nélkül igazságtalan és lehetetlen volna lezárni a háborút, hozzátette, hogy érezhetően változott a hangulat Washingtonban az európai szerepvállalással kapcsolatban.

Mit akart Washington

Az amerikai fél a Szabad Európa Rádió szerint „lépésről lépésre” akar haladni. Egy magas rangú amerikai tisztviselő azt mondta, hogy a háború utáni biztonsági megállapodásokat csak akkor lehet életbe léptetni, ha előbb rendezik a területi és más kétoldalú kérdéseket. Kushner az Al Jazeera beszámolója szerint azt hangsúlyozta, hogy a NATO továbbra is az európai kollektív védelem központja marad, és egyetlen országnak sem lehet vétója egy másik ország biztonsági döntései felett - ezt Moszkva NATO-bővítési követeléseire adott válaszként lehet értelmezni. Washington azt is el akarja érni, hogy Moszkva fogadja el az európai országok tárgyalásokon való részvételét, és Kushner szerint Moszkvának olyan deeszkalációs javaslatokkal kell előállnia, amelyeket Európa is elfogadhat. Witkoff a moszkvai és a dublini találkozók után azt mondta, hogy a következő fordulón az európaiak is ott lesznek, Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerint ehhez Európának előbb meg kellene neveznie egy képviselőt. Donald Trump eközben többször is arra sürgette Kijivet, hogy mondjon le területeiről, és Zelenszkijt hibáztatta a béke elhúzódásáért.

Tárgyalás bombázások között

A tárgyalások az orosz légicsapások árnyékában zajlottak. Néhány nappal a kezdés előtt Oroszország 172 drónnal és 36 ballisztikus rakétával támadta Ukrajna energetikai rendszerét. A tárgyalások második napján, az AP beszámolója szerint, orosz csapás ért egy odesszai piacot, ahol hárman meghaltak és tizenegyen megsebesültek, az éjszaka folyamán pedig Zaporizzsját és Harkivot is támadták. Ukrajna drónokkal válaszolt, és az orosz források szerint tűz ütött ki az ust-lugai olajkikötőben. Zelenszkij közben arról is beszámolt, hogy ismét zavarok vannak a SpaceX katonai műholdas szolgáltatásával, a Starshielddel, amelyet Ukrajna a drónok irányítására használ. Az ukrán katonai vizsgálat szerint nem véletlen hibákról van szó: többek között óránként 161 kilométerben maximálták az ukrán drónok sebességét. Elon Musk korábban már elismerte, hogy egy hétre korlátozta a Starlinket Ukrajnában.

A fogolycsere részleteit még nem hozták nyilvánosságra. Zelenszkij szerint ezer-ezer vagy ezerötszáz-ezerötszáz fős cseréről lehet szó, Alekszandr Zorin orosz tábornok szerint pedig két-három héten belül sor kerülhet rá, és ez lenne a háború legnagyobb fogolycseréje. A felek megállapodtak egy újabb tárgyalási fordulóról, de sem az időpontját, sem a résztvevőit nem közölték. Mark Rutte NATO-főtitkár Dublinban, több mint negyven európai ország tanácskozásán azt mondta, hogy az Egyesült Államok, Európa és Ukrajna nagyrészt egyetért a biztonsági garanciákban, de előbb békére, vagy legalább tűzszünetre van szükség, ehhez azonban Oroszországnak meg kellene mutatnia, hogy valóban hajlandó tárgyalni. Abu-Dzabiban ennek semmi jelét nem adta: a fogolycserén kívül minden kérdésben ugyanazt követelte, amit a háború kezdete óta.

Ugar