Tapsolhatnak a ruszkik, Brüsszel ismét megfúrta Kaja Kallast

Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Ukrajna elleni orosz háború lezárásáról szóló tárgyalások uniós különmegbízottja akart lenni, de az uniós vezetők péntek este Dublinban más megoldás mellett döntöttek. „Az oroszok nem akarnak engem” – mondta Kallas pénteken reggel, az uniós vezetők ír fővárosban tartott informális csúcstalálkozója előtt.

A főképviselő szerint Moszkva éppen a határozott álláspontja miatt nem akarja őt a tárgyalóasztalnál, de mint mondta, „nem nekik kell eldönteniük ezt”. Azt is megkérdezte, hogy az EU-nak van-e beleszólása abba, ki képviseli Oroszországot, és úgy vélte, hogy ha Moszkva dönthetne az európai tárgyalóról, olyan előnyhöz jutna, amely nem illeti meg. Kallas azzal érvelt, hogy a szerep a tisztségéből következik: a Lisszaboni Szerződés a főképviselőre bízza az uniós külpolitika koordinálását és végrehajtását, a tagállami vezetők pedig 2024 júniusában éppen úgy választották meg őt, hogy tudták: ötéves mandátuma alatt valószínűleg közvetlen tárgyalásokra is szükség lesz Moszkvával. „Nem önmagamat képviselem. Huszonhét tagállamot képviselek, ahogy két éve is” – mondta. Arra figyelmeztetett, hogy az EU ne másolja le az amerikai modellt, amelyben Donald Trump két személyesen kiválasztott megbízottja, Steve Witkoff és Jared Kushner tárgyal, hanem olyan embert küldjön, aki már betölt egy intézményi tisztséget. Kallas Észtország miniszterelnökeként a Kreml egyik leghangosabb bírálója volt, és Oroszország 2024 februárjában körözési listára is felvette, Brüsszelben megosztó alaknak tartják, akit egyre inkább kihagynak a legfelsőbb szintű egyeztetésekből.

Az uniós vezetők végül nem neveztek ki különmegbízottat, hanem egy közös európai tárgyalócsoportot hoztak létre. Az Euronews szerint ebben Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és az uniónak nem tagja, de az úgynevezett E3-csoportban részt vevő Egyesült Királyság vesz részt, mellettük pedig az Európai Tanács, az Európai Bizottság és a NATO is képviselteti magát. Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország is egyetlen európai képviselőt kért, és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is bírálta, hogy nem neveztek meg ilyet. António Costa, az Európai Tanács elnöke, aki a különmegbízotti posztra a fő esélyesnek számított, arra hivatkozott, hogy a szerződések a Tanács elnökére bízzák az unió képviseletét a kül- és biztonságpolitikában, Ursula von der Leyen bizottsági elnök nem állt ki Kallas mellett, mondván, a vezetők döntöttek. Friedrich Merz német kancellár szerint az E3-formáció jól működött, és Berlin nem látja szükségét egy intézményi vitának. Lengyelország bevonása annak a varsói figyelmeztetésnek a következménye, hogy a nyugat-európai országok ne döntsenek Kelet-Európa feje fölött. Olaszország már az abu-dzabi fordulón is jelen volt, Lengyelország pedig a következőn lesz ott.

A tárgyalásokon eddig nemzetbiztonsági tanácsadók és magas rangú tisztviselők vettek részt, nem állam- és kormányfők. Továbbra is nyitott kérdés, hogy Moszkva hajlandó-e egyáltalán közvetlenül tárgyalni az európaiakkal. Witkoff és Kushner a Putyinnal tartott csütörtöki moszkvai találkozó után azt mondta, hogy Oroszország nyitott a személyes tárgyalásra, a Kreml viszont lekezelően nyilatkozott, Dmitrij Peszkov szóvivő pedig azt mondta, hogy Európának előbb meg kellene neveznie egy képviselőt. Egy névtelen uniós diplomata arra figyelmeztetett, hogy a jelöltekről folytatott vita az európaiak megosztottságát növeli, „Oroszország pedig éppen ezt akarja”.

Ugar